TattvaDarsana at 10:17, 15 March 2019

2019-03-15T10:17:36Z

← Older revision		Revision as of 10:17, 15 March 2019
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	A védikus életfilozófia nem más, mint hogy az ember szabaduljon meg a durva és a finom test anyagi börtönétől, amely csak abban segíti, hogy folytassa gyötrelmes, kárhozatra ítélt életét. Ez az anyagi test mindaddig fennmarad, amíg az ember meg nem szabadul attól a téves felfogástól, hogy uralkodni akar az anyagi természeten. Az anyagi természet fölötti uralkodáshoz az „enyém” és az „én” felfogás adja a lendítőerőt. „Én vagyok az ura mindennek, ami körülvesz. Annyi mindenem van, s egyre több és több lesz. Ki lehet nálam gazdagabb, ki lehet nálam műveltebb? Én vagyok az úr, én vagyok Isten. Ki létezik rajtam kívül?” Mindezek a gondolatok az ahaṁ mama filozófiáját, vagyis az „én vagyok minden” felfogását tükrözik. Azok az emberek, akiket ilyen életfelfogás vezérel, sohasem szabadulhatnak meg az anyag béklyójától. De ha valaki vállalja, hogy csak kṛṣṇa-kathāt hallgat, még ha örökre az anyagi lét gyötrelmeire kárhoztatott, akkor is kiszabadulhat börtönéből. Ebben a Kali-korszakban a kṛṣṇa-kathā hallgatásának folyamata a leghatásosabb módszere annak, hogy az ember megszabadulhasson a káros családi ragaszkodástól, s így rátaláljon az életben az örök szabadságra. A Kali-kor bűnös visszahatásokkal teli, s az embereken egyre inkább eluralkodnak a korra jellemző tulajdonságok, de pusztán a kṛṣṇa-kathā hallgatása és ismétlése révén az ember minden kétséget kizárva visszatérhet az Istenséghez. Az embereket éppen ezért minden eszközt megragadva arra kell nevelnünk, hogy egyedül kṛṣṇa-kathāt hallgassanak, s így megszabaduljanak minden szenvedéstől.		A védikus életfilozófia nem más, mint hogy az ember szabaduljon meg a durva és a finom test anyagi börtönétől, amely csak abban segíti, hogy folytassa gyötrelmes, kárhozatra ítélt életét. Ez az anyagi test mindaddig fennmarad, amíg az ember meg nem szabadul attól a téves felfogástól, hogy uralkodni akar az anyagi természeten. Az anyagi természet fölötti uralkodáshoz az „enyém” és az „én” felfogás adja a lendítőerőt. „Én vagyok az ura mindennek, ami körülvesz. Annyi mindenem van, s egyre több és több lesz. Ki lehet nálam gazdagabb, ki lehet nálam műveltebb? Én vagyok az úr, én vagyok Isten. Ki létezik rajtam kívül?” Mindezek a gondolatok az ''ahaṁ mama'' filozófiáját, vagyis az „én vagyok minden” felfogását tükrözik. Azok az emberek, akiket ilyen életfelfogás vezérel, sohasem szabadulhatnak meg az anyag béklyójától. De ha valaki vállalja, hogy csak kṛṣṇa-kathāt hallgat, még ha örökre az anyagi lét gyötrelmeire kárhoztatott, akkor is kiszabadulhat börtönéből. Ebben a Kali-korszakban a kṛṣṇa-kathā hallgatásának folyamata a leghatásosabb módszere annak, hogy az ember megszabadulhasson a káros családi ragaszkodástól, s így rátaláljon az életben az örök szabadságra. A Kali-kor bűnös visszahatásokkal teli, s az embereken egyre inkább eluralkodnak a korra jellemző tulajdonságok, de pusztán a kṛṣṇa-kathā hallgatása és ismétlése révén az ember minden kétséget kizárva visszatérhet az Istenséghez. Az embereket éppen ezért minden eszközt megragadva arra kell nevelnünk, hogy egyedül kṛṣṇa-kathāt hallgassanak, s így megszabaduljanak minden szenvedéstől.
	</div>		</div>

Gyorgyi: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-03-02T20:57:30Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 5. fejezet|H44]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.5: Vidura és Maitreya beszélgetései | ÖTÖDIK FEJEZET: Vidura és Maitreya beszélgetései ]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.5.43| SB 3.5.43]] '''[[HU/SB 3.5.43|SB 3.5.43]] - [[HU/SB 3.5.45|SB 3.5.45]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.5.45| SB 3.5.45]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.5.44|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 44. VERS ====

<div class="verse">
:yat sānubandhe ’sati deha-gehe
:mamāham ity ūḍha-durāgrahāṇām
:puṁsāṁ sudūraṁ vasato ’pi puryāṁ
:bhajema tat te bhagavan padābjam
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''yat''–mert; ''sa-anubandhe''–a lekötöttség miatt; ''asati''–így van; ''deha''–a durva anyagi test; ''gehe''–az otthonban; ''mama''–enyém; ''aham''–én; ''iti''–így; ''ūḍha''–nagy, mély; ''durāgrahāṇām''–nemkívánatos buzgalom; ''puṁsām''–személyeknek; ''su-dūram''–messze; ''vasataḥ''–lakik; ''api''–bár; ''puryām''–a testben; ''bhajema''–imádjuk hát; ''tat''–ezért; ''te''–Tiéd; ''bhagavan''–ó, Urunk; ''pada-abjam''–lótuszlábat.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Ó, Urunk! Akiket az ideiglenes test és a rokonok iránti fölösleges lelkesedés béklyója köt meg, s akiket az „enyém” és az „én” gondolatai láncolnak le, nem láthatják lótuszlábadat, holott az ő testükben is jelen van. Mi azonban hadd keressünk menedéket lótuszlábadnál!
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A védikus életfilozófia nem más, mint hogy az ember szabaduljon meg a durva és a finom test anyagi börtönétől, amely csak abban segíti, hogy folytassa gyötrelmes, kárhozatra ítélt életét. Ez az anyagi test mindaddig fennmarad, amíg az ember meg nem szabadul attól a téves felfogástól, hogy uralkodni akar az anyagi természeten. Az anyagi természet fölötti uralkodáshoz az „enyém” és az „én” felfogás adja a lendítőerőt. „Én vagyok az ura mindennek, ami körülvesz. Annyi mindenem van, s egyre több és több lesz. Ki lehet nálam gazdagabb, ki lehet nálam műveltebb? Én vagyok az úr, én vagyok Isten. Ki létezik rajtam kívül?” Mindezek a gondolatok az ahaṁ mama filozófiáját, vagyis az „én vagyok minden” felfogását tükrözik. Azok az emberek, akiket ilyen életfelfogás vezérel, sohasem szabadulhatnak meg az anyag béklyójától. De ha valaki vállalja, hogy csak kṛṣṇa-kathāt hallgat, még ha örökre az anyagi lét gyötrelmeire kárhoztatott, akkor is kiszabadulhat börtönéből. Ebben a Kali-korszakban a kṛṣṇa-kathā hallgatásának folyamata a leghatásosabb módszere annak, hogy az ember megszabadulhasson a káros családi ragaszkodástól, s így rátaláljon az életben az örök szabadságra. A Kali-kor bűnös visszahatásokkal teli, s az embereken egyre inkább eluralkodnak a korra jellemző tulajdonságok, de pusztán a kṛṣṇa-kathā hallgatása és ismétlése révén az ember minden kétséget kizárva visszatérhet az Istenséghez. Az embereket éppen ezért minden eszközt megragadva arra kell nevelnünk, hogy egyedül kṛṣṇa-kathāt hallgassanak, s így megszabaduljanak minden szenvedéstől.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.5.43| SB 3.5.43]] '''[[HU/SB 3.5.43|SB 3.5.43]] - [[HU/SB 3.5.45|SB 3.5.45]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.5.45| SB 3.5.45]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.5.44 - Revision history

TattvaDarsana at 10:17, 15 March 2019

Gyorgyi: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit