HU/SB 3.5.12 - Revision history

TattvaDarsana at 12:59, 14 March 2019

2019-03-14T12:59:30Z

← Older revision		Revision as of 12:59, 14 March 2019
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	A nagy bölcs, Kṛṣṇa-dvaipāyana Vyāsa a szerzője a védikus írások mindegyikének, melyek közül a Vedānta-sūtra, a Śrīmad-Bhāgavatam és a Mahābhārata nagyon népszerű olvasmányok. Ahogyan a Bhāgavatam mondja ([[HU/BG 1.4.25 \| BG 1.4.25]]), Śrīla Vyāsadeva a Mahābhāratát a csekély értelemmel megáldott emberek számára írta, akiket jobban érdekelnek a világi témák, mint az élet filozófiája. A Vedānta-sūtra olyan embereknek készült, akik már a világi témák felett állnak, akik talán már megízlelték a világi ügyek állítólagos boldogságának keserűségét. A Vedānta-sūtra első aforizmája az athāto brahma-jijñāsā, ami azt jelenti, hogy csakis akkor tud az ember lényeges kérdéseket feltenni a Brahmannal és a Transzcendenssel kapcsolatban, ha már nem tesz fel több kérdést az érzékkielégítés terén. Azokat, akik csupán azokkal a világi kérdésekkel törődnek, amelyek az újságok és a hasonló kiadványok hasábjait betöltik, strī-śūdra-dvijabandhuknak nevezik: közéjük tartoznak a nők, a kétkezi munkások és a rangosabb osztályok (a brāhmaṇák, a kṣatriyák és a vaiśyák) érdemtelen leszármazottjai. Ezek a kevés intelligenciával rendelkező emberek nem értik meg a Vedānta-sūtra célját, még akkor sem, ha természetükkel ellentétben úgy tesznek, mintha tanulmányoznák a sūtrákat. A Vedānta-sūtra valódi mondanivalóját maga az író magyarázza meg a Śrīmad-Bhāgavatamban. Mindazok, akik a Vedānta-sūtrát a Śrīmad-Bhāgavatam nélkül próbálják megérteni, kétségtelenül tévúton járnak. E félrevezetett emberek, akiket az emberbaráti és jótékony tevékenységek anyagi ügyei foglalkoztatnak annak a téves felfogásnak az alapján, hogy a test az önvaló, jobb, ha élnek azzal a lehetőséggel, amelyet a Mahābhārata nyújt nekik, amelyet Śrīla Vyāsadeva kifejezetten az ő érdekükben állított össze. A nagy író a Mahābhāratát úgy írta meg, hogy a csekély értelemmel megáldott emberek, akiket a világi témák érdekelnek jobban, nagy élvezettel olvashassák, s miközben ezt az anyagi boldogságot élvezik, részesüljenek a Bhagavad-gītā – a Śrīmad-Bhāgavatam vagy a Vedānta-sūtra előzetes tanulmánya – áldásában. Śrīla Vyāsadevának azzal, hogy világi történeteket írt le, nem volt más célja, mint hogy a Bhagavad-gītān keresztül a kevésbé intelligensek számára is lehetőséget adjon a transzcendentális megvalósításra. Vidura utal a Mahābhāratára, s ez arra mutat rá, hogy Vyāsadevától, igazi apjától már hallotta azt, amikor otthonától távol vándorolt a zarándokhelyeken.		A nagy bölcs, Kṛṣṇa-dvaipāyana Vyāsa a szerzője a védikus írások mindegyikének, melyek közül a Vedānta-sūtra, a Śrīmad-Bhāgavatam és a Mahābhārata nagyon népszerű olvasmányok. Ahogyan a Bhāgavatam mondja ([[HU/SB 1.4.25\|SB 1.4.25]]), Śrīla Vyāsadeva a Mahābhāratát a csekély értelemmel megáldott emberek számára írta, akiket jobban érdekelnek a világi témák, mint az élet filozófiája. A Vedānta-sūtra olyan embereknek készült, akik már a világi témák felett állnak, akik talán már megízlelték a világi ügyek állítólagos boldogságának keserűségét. A Vedānta-sūtra első aforizmája az ''athāto brahma-jijñāsā'', ami azt jelenti, hogy csakis akkor tud az ember lényeges kérdéseket feltenni a Brahmannal és a Transzcendenssel kapcsolatban, ha már nem tesz fel több kérdést az érzékkielégítés terén. Azokat, akik csupán azokkal a világi kérdésekkel törődnek, amelyek az újságok és a hasonló kiadványok hasábjait betöltik, strī-śūdra-dvijabandhuknak nevezik: közéjük tartoznak a nők, a kétkezi munkások és a rangosabb osztályok (a brāhmaṇák, a kṣatriyák és a vaiśyák) érdemtelen leszármazottjai. Ezek a kevés intelligenciával rendelkező emberek nem értik meg a Vedānta-sūtra célját, még akkor sem, ha természetükkel ellentétben úgy tesznek, mintha tanulmányoznák a sūtrákat. A Vedānta-sūtra valódi mondanivalóját maga az író magyarázza meg a Śrīmad-Bhāgavatamban. Mindazok, akik a Vedānta-sūtrát a Śrīmad-Bhāgavatam nélkül próbálják megérteni, kétségtelenül tévúton járnak. E félrevezetett emberek, akiket az emberbaráti és jótékony tevékenységek anyagi ügyei foglalkoztatnak annak a téves felfogásnak az alapján, hogy a test az önvaló, jobb, ha élnek azzal a lehetőséggel, amelyet a Mahābhārata nyújt nekik, amelyet Śrīla Vyāsadeva kifejezetten az ő érdekükben állított össze. A nagy író a Mahābhāratát úgy írta meg, hogy a csekély értelemmel megáldott emberek, akiket a világi témák érdekelnek jobban, nagy élvezettel olvashassák, s miközben ezt az anyagi boldogságot élvezik, részesüljenek a Bhagavad-gītā – a Śrīmad-Bhāgavatam vagy a Vedānta-sūtra előzetes tanulmánya – áldásában. Śrīla Vyāsadevának azzal, hogy világi történeteket írt le, nem volt más célja, mint hogy a Bhagavad-gītān keresztül a kevésbé intelligensek számára is lehetőséget adjon a transzcendentális megvalósításra. Vidura utal a Mahābhāratára, s ez arra mutat rá, hogy Vyāsadevától, igazi apjától már hallotta azt, amikor otthonától távol vándorolt a zarándokhelyeken.
	</div>		</div>

Gyorgyi: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-02-19T19:45:49Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 5. fejezet|H12]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.5: Vidura és Maitreya beszélgetései | ÖTÖDIK FEJEZET: Vidura és Maitreya beszélgetései ]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.5.11| SB 3.5.11]] '''[[HU/SB 3.5.11|SB 3.5.11]] - [[HU/SB 3.5.13|SB 3.5.13]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.5.13| SB 3.5.13]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.5.12|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 12. VERS ====

<div class="verse">
:munir vivakṣur bhagavad-guṇānāṁ
:sakhāpi te bhāratam āha kṛṣṇaḥ
:yasmin nṛṇāṁ grāmya-sukhānuvādair
:matir gṛhītā nu hareḥ kathāyām
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''muniḥ''–a bölcs; ''vivakṣuḥ''–leírta; ''bhagavat''–az Istenség Személyiségének; ''guṇānām''–transzcendentális tulajdonságait; ''sakhā''–barát; ''api''–szintén; ''te''–tiéd; ''bhāratam''–a Mahābhārata; ''āha''–leírta; ''kṛṣṇaḥ''–Kṛṣṇa-dvaipāyana Vyāsa; ''yasmin''–amelyben; ''nṛṇām''–az embereknek; ''grāmya''–világi; ''sukha-anuvādaiḥ''–a világi témák nyújtotta öröm; ''matiḥ''–figyelem; ''gṛhītā nu''–hogy felé irányítsa; ''hareḥ''–az Úrnak; ''kathāyām''–beszéde (a Bhagavad-gītā).
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Barátod, a nagy bölcs, Kṛṣṇa-dvaipāyana Vyāsa már írt az Úr transzcendentális tulajdonságairól nagy művében, a Mahābhāratában. A cél azonban az, hogy az emberek figyelmét a világi témák iránti erős ragaszkodásukon keresztül a kṛṣṇa-kathāra [a Bhagavad-gītāra] tereljük.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A nagy bölcs, Kṛṣṇa-dvaipāyana Vyāsa a szerzője a védikus írások mindegyikének, melyek közül a Vedānta-sūtra, a Śrīmad-Bhāgavatam és a Mahābhārata nagyon népszerű olvasmányok. Ahogyan a Bhāgavatam mondja ([[HU/BG 1.4.25 | BG 1.4.25]]), Śrīla Vyāsadeva a Mahābhāratát a csekély értelemmel megáldott emberek számára írta, akiket jobban érdekelnek a világi témák, mint az élet filozófiája. A Vedānta-sūtra olyan embereknek készült, akik már a világi témák felett állnak, akik talán már megízlelték a világi ügyek állítólagos boldogságának keserűségét. A Vedānta-sūtra első aforizmája az athāto brahma-jijñāsā, ami azt jelenti, hogy csakis akkor tud az ember lényeges kérdéseket feltenni a Brahmannal és a Transzcendenssel kapcsolatban, ha már nem tesz fel több kérdést az érzékkielégítés terén. Azokat, akik csupán azokkal a világi kérdésekkel törődnek, amelyek az újságok és a hasonló kiadványok hasábjait betöltik, strī-śūdra-dvijabandhuknak nevezik: közéjük tartoznak a nők, a kétkezi munkások és a rangosabb osztályok (a brāhmaṇák, a kṣatriyák és a vaiśyák) érdemtelen leszármazottjai. Ezek a kevés intelligenciával rendelkező emberek nem értik meg a Vedānta-sūtra célját, még akkor sem, ha természetükkel ellentétben úgy tesznek, mintha tanulmányoznák a sūtrákat. A Vedānta-sūtra valódi mondanivalóját maga az író magyarázza meg a Śrīmad-Bhāgavatamban. Mindazok, akik a Vedānta-sūtrát a Śrīmad-Bhāgavatam nélkül próbálják megérteni, kétségtelenül tévúton járnak. E félrevezetett emberek, akiket az emberbaráti és jótékony tevékenységek anyagi ügyei foglalkoztatnak annak a téves felfogásnak az alapján, hogy a test az önvaló, jobb, ha élnek azzal a lehetőséggel, amelyet a Mahābhārata nyújt nekik, amelyet Śrīla Vyāsadeva kifejezetten az ő érdekükben állított össze. A nagy író a Mahābhāratát úgy írta meg, hogy a csekély értelemmel megáldott emberek, akiket a világi témák érdekelnek jobban, nagy élvezettel olvashassák, s miközben ezt az anyagi boldogságot élvezik, részesüljenek a Bhagavad-gītā – a Śrīmad-Bhāgavatam vagy a Vedānta-sūtra előzetes tanulmánya – áldásában. Śrīla Vyāsadevának azzal, hogy világi történeteket írt le, nem volt más célja, mint hogy a Bhagavad-gītān keresztül a kevésbé intelligensek számára is lehetőséget adjon a transzcendentális megvalósításra. Vidura utal a Mahābhāratára, s ez arra mutat rá, hogy Vyāsadevától, igazi apjától már hallotta azt, amikor otthonától távol vándorolt a zarándokhelyeken.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.5.11| SB 3.5.11]] '''[[HU/SB 3.5.11|SB 3.5.11]] - [[HU/SB 3.5.13|SB 3.5.13]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.5.13| SB 3.5.13]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__