Gyorgyi: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-02-19T19:40:47Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 5. fejezet|H11]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.5: Vidura és Maitreya beszélgetései | ÖTÖDIK FEJEZET: Vidura és Maitreya beszélgetései ]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.5.10| SB 3.5.10]] '''[[HU/SB 3.5.10|SB 3.5.10]] - [[HU/SB 3.5.12|SB 3.5.12]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.5.12| SB 3.5.12]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.5.11|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 11. VERS ====

<div class="verse">
:kas tṛpnuyāt tīrtha-pado ’bhidhānāt
:satreṣu vaḥ sūribhir īḍyamānāt
:yaḥ karṇa-nāḍīṁ puruṣasya yāto
:bhava-pradāṁ geha-ratiṁ chinatti
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''kaḥ''–ki az az ember; ''tṛpnuyāt''–aki elégedett lehet; ''tīrtha-padaḥ''–akinek lótuszlábai a zarándokhelyek; ''abhidhānāt''–beszélgetésekből; ''satreṣu''–az emberi társadalomban; ''vaḥ''–aki; ''sūribhiḥ''–a nagy bhakták által; ''īḍyamānāt''–akit így imádnak; ''yaḥ''–aki; ''karṇā-nāḍīm''–a fülnyílásokban; ''puruṣasya''–egy embernek; ''yātaḥ''–behatol; ''bhava-pradām''–ami a születést és halált adja; ''geha-ratim''–családi ragaszkodást; ''chinatti''–elvágva.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Ki lehet elégedett az emberi társadalomban, ha nem hall eleget az Úrról, akinek lótuszlába a zarándokhelyek összessége, s akit a legnagyobb bölcsek és bhakták imádnak? Az ilyen történetek képesek arra, hogy fülünkbe hatolva elvágják a családi ragaszkodás köteleit.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A kṛṣṇa-kathā olyan hatásos, hogy pusztán a fülébe hatolva azonnal megszabadíthatja az embert a családi ragaszkodás kötelékétől. A családi ragaszkodás a külső energia illuzórikus megnyilvánulása, minden anyagi tevékenység egyetlen mozgatórugója. Amíg az ember anyagi tetteket hajt végre, s amíg elméje elmerül e tettekben, addig arra kényszerül, hogy az általános anyagi tudatlanságban újra és újra áldozatul essen a születésnek és a halálnak. Az emberek legtöbbjét a tudatlanság kötőereje befolyásolja, néhányukat pedig a szenvedély kötőereje. E két kötőerő hatása alatt az élőlényt az anyagi életfelfogás mozgatja. Az anyagi kötőerők nem engedik, hogy az élőlény megértse valódi helyzetét. A tudatlanság és a szenvedély kötőereje az embert erősen az önvalóról alkotott illuzórikus testi felfogáshoz kötözi. Az ily módon tévúton járók között a legnagyobb ostobák azok, akik a szenvedély anyagi kötőerejének hatása alatt emberbaráti tevékenységekkel foglalkoznak. A Bhagavad-gītā, ami közvetlen kṛṣṇa-kathā, arra az alapvető tételre tanítja meg az emberiséget, hogy a test mulandó, s hogy a tudat, amely jelen van az egész testben, elpusztíthatatlan. A tudatos lény, az elpusztíthatatlan önvaló örökké létezik, és semmilyen körülmények között nem lehet elpusztítani, még a test megsemmisülése után sem. Aki e mulandó testet véli az önvalónak, s a hamis testi életfelfogás ürügyén érte küzd a szociológia, a politika, a filantrópia, az altruizmus, a nacionalizmus vagy az internacionalizmus zászlaja alatt, az minden bizonnyal ostoba, s nem ismeri a különbséget a valóság és az irrealitás között. Akadnak közöttük, akik a tudatlanság és a szenvedély kötőerői fölött állnak, s a jóság kötőereje hat rájuk, de az anyagi jóságot mindig beszennyezi a tudatlanság és a szenvedély. Az anyagi jóság ráébresztheti az embert, hogy nem a test az önvaló, s az az ember, akire a jóság minősége hat, az önvalóval, nem pedig a testtel törődik. Ám a szennyeződés következtében nem érti meg az önvaló valódi természetét, azt, hogy az önvaló: személy. Az önvalóról alkotott személytelen felfogása, amelyben megkülönbözteti az önvalót a testtől, fogva tartja őt a jóság kötőerejében az anyagi természeten belül, és amíg vonzalom nem ébred benne a kṛṣṇa-kathā iránt, addig nem szabadulhat ki az anyagi lét kötelékéből. A kṛṣṇa-kathā az egyetlen gyógyír a világon minden ember számára, mert mindenkit eljuttat az önvaló tiszta tudatáig, és mindenkit felszabadíthat az anyagi kötelékek alól. A legnagyobb misszionárius cselekedet a kṛṣṇa-kathā prédikálása szerte a világon, ahogyan azt az Úr Caitanya javasolta. A világ minden értelmes embere csatlakozhat ehhez a nagyszerű mozgalomhoz, amelyet az Úr Caitanya indított útjára.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.5.10| SB 3.5.10]] '''[[HU/SB 3.5.10|SB 3.5.10]] - [[HU/SB 3.5.12|SB 3.5.12]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.5.12| SB 3.5.12]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.5.11 - Revision history

Gyorgyi: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit