TattvaDarsana at 11:21, 25 September 2020

2020-09-25T11:21:13Z

← Older revision		Revision as of 11:21, 25 September 2020
Line 31:		Line 31:

	<div class="translation">		<div class="translation">
	Akik intelligensek, s akiknek tudata megtisztult, azok teljesen elégedettek a Kṛṣṇa-tudatban. Az anyagi természet ~~kötőerőitől mentesen~~ nem az ~~érzékkielégítésért~~ cselekszenek, hanem ~~úgy~~, ~~ahogyan kell, mert~~ saját hivatásuknak megfelelő kötelességeiket végzik.		Akik intelligensek, s akiknek tudata megtisztult, azok teljesen elégedettek a Kṛṣṇa-tudatban. Megszabadulva az anyagi természet kötőerőinek befolyásától, nem az érzékkielégítés céljából cselekszenek; hanem, mivel saját hivatásuknak megfelelő kötelességeiket végzik, a tőlük elvárható módon viselkednek.
	</div>		</div>

Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Az ilyen emberre a legkiválóbb példa Arjuna. Arjunának kṣatriya lévén az volt a kötelessége, hogy harcoljon. A királyok általában azért harcolnak, hogy ~~növeljék~~ birodalmukat, amely fölött azért uralkodnak, hogy érzékeiket kielégíthessék. Ami azonban Arjunát illeti, ő megtagadta, hogy saját érzékkielégítéséért harcoljon. Kijelentette, hogy bár egy királyságot nyerhetne, ha harcolna rokonaival, mégsem akar megküzdeni velük. Ám amikor Kṛṣṇa parancsot adott neki, s a Bhagavad-gītā tanításai meggyőzték, hogy ~~az a~~ kötelessége~~, hogy~~ elégedetté ~~tegye Kṛṣṇát~~, harcba szállt. Nem az érzékkielégítésért ontott hát vért, hanem az Istenség Legfelsőbb Személyisége kedvéért.		Az ilyen emberre a legkiválóbb példa Arjuna. Arjunának kṣatriya lévén az volt a kötelessége, hogy harcoljon. A királyok általában azért harcolnak, hogy kiterjesszék birodalmukat, amely fölött azért uralkodnak, hogy érzékeiket kielégíthessék. Ami azonban Arjunát illeti, ő megtagadta, hogy saját érzékkielégítéséért harcoljon. Kijelentette, hogy bár egy királyságot nyerhetne, ha harcolna rokonaival, mégsem akar megküzdeni velük. Ám amikor Kṛṣṇa parancsot adott neki, s a Bhagavad-gītā tanításai meggyőzték, hogy kötelessége Kṛṣṇát elégedetté tenni, harcba szállt. Nem az érzékkielégítésért ontott hát vért, hanem az Istenség Legfelsőbb Személyisége kedvéért.

	~~Niḥsaṅgának, az anyagi természet kötőerőinek befolyásától mentes embernek azokat nevezik~~, akik előírt kötelességeiket nem az érzékkielégítés reményében, hanem a Legfelsőbb Úr örömére végzik. A nyasta-karmāṇaḥ kifejezés arra utal, hogy tetteik eredményét az Istenség Legfelsőbb Személyiségének ajánlják. Látszólag saját kötelességeik síkján cselekszenek, ám tetteiket nem személyes érzékkielégítésükért végzik, hanem a Legfelsőbb Személyért. Az ilyen bhaktákat praśāntāḥnak nevezik, ami azt jelenti, hogy „teljesen elégedett”. A śuddha-cetasaḥ szó azt jelenti: Kṛṣṇa-~~tudatos, s az ő~~ tudatuk megtisztult. Tisztátalan tudattal az ember úgy véli, ő az univerzum ura, de megtisztult tudattal az Istenség Legfelsőbb Személyisége örök szolgájának tekinti magát. Amikor valaki ekképpen a Legfelsőbb Úr örök szolgájának tekinti magát, és szünet nélkül ~~Neki~~ dolgozik, valóban teljesen elégedetté válik. Amíg az ember saját érzékkielégítéséért cselekszik, mindig teli lesz aggodalommal. Ez a különbség a közönséges tudat és a Kṛṣṇa-tudat között.		Azokat a személyeket, akik előírt kötelességeiket nem az érzékkielégítés reményében, hanem a Legfelsőbb Úr örömére végzik, Niḥsaṅgának – aki mentes az anyagi természet kötőerőinek befolyásától – nevezik. A nyasta-karmāṇaḥ kifejezés arra utal, hogy tetteik eredményét az Istenség Legfelsőbb Személyiségének ajánlják. Látszólag saját kötelességeik síkján cselekszenek, ám tetteiket nem személyes érzékkielégítésükért végzik, hanem a Legfelsőbb Személyért. Az ilyen bhaktákat praśāntāḥnak nevezik, ami azt jelenti, hogy „teljesen elégedett”. A ''śuddha-cetasaḥ'' szó azt jelenti: Kṛṣṇa-tudatú; tudatuk megtisztult. Tisztátalan tudattal az ember úgy véli, ő az univerzum ura, de megtisztult tudattal az Istenség Legfelsőbb Személyisége örök szolgájának tekinti magát. Amikor valaki ekképpen a Legfelsőbb Úr örök szolgájának tekinti magát, és szünet nélkül Érte dolgozik, valóban teljesen elégedetté válik. Amíg az ember saját érzékkielégítéséért cselekszik, mindig teli lesz aggodalommal. Ez a különbség a közönséges tudat és a Kṛṣṇa-tudat között.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-03-15T07:52:17Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 32. fejezet|H05]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.32: A gyümölcsöző tettek börtöne| HARMINCKETTEDIK FEJEZET: A gyümölcsöző tettek börtöne]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.32.4| SB 3.32.4]] '''[[HU/SB 3.32.4|SB 3.32.4]] - [[HU/SB 3.32.6|SB 3.32.6]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.32.6| SB 3.32.6]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.32.5|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 5. VERS ====

<div class="verse">
:ye sva-dharmān na duhyanti
:dhīrāḥ kāmārtha-hetave
:niḥsaṅgā nyasta-karmāṇaḥ
:praśāntāḥ śuddha-cetasaḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''ye''—akik; ''sva-dharmān''—saját hivatásuknak megfelelő kötelességeiket; ''na''—nem; ''duhyanti''—kihasználja az előnyét; ''dhīrāḥ''—intelligens; ''kāma''—érzékkielégítés; ''artha''—anyagi gyarapodás; ''hetave''—a kedvéért; ''niḥsaṅgāḥ''—mentes az anyagi ragaszkodástól; ''nyasta''—feladta; ''karmāṇaḥ''—gyümölcsöző cselekedetek; ''praśāntāḥ''—elégedett; ''śuddha-cetasaḥ''—a megtisztult tudatnak.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Akik intelligensek, s akiknek tudata megtisztult, azok teljesen elégedettek a Kṛṣṇa-tudatban. Az anyagi természet kötőerőitől mentesen nem az érzékkielégítésért cselekszenek, hanem úgy, ahogyan kell, mert saját hivatásuknak megfelelő kötelességeiket végzik.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az ilyen emberre a legkiválóbb példa Arjuna. Arjunának kṣatriya lévén az volt a kötelessége, hogy harcoljon. A királyok általában azért harcolnak, hogy növeljék birodalmukat, amely fölött azért uralkodnak, hogy érzékeiket kielégíthessék. Ami azonban Arjunát illeti, ő megtagadta, hogy saját érzékkielégítéséért harcoljon. Kijelentette, hogy bár egy királyságot nyerhetne, ha harcolna rokonaival, mégsem akar megküzdeni velük. Ám amikor Kṛṣṇa parancsot adott neki, s a Bhagavad-gītā tanításai meggyőzték, hogy az a kötelessége, hogy elégedetté tegye Kṛṣṇát, harcba szállt. Nem az érzékkielégítésért ontott hát vért, hanem az Istenség Legfelsőbb Személyisége kedvéért.

Niḥsaṅgának, az anyagi természet kötőerőinek befolyásától mentes embernek azokat nevezik, akik előírt kötelességeiket nem az érzékkielégítés reményében, hanem a Legfelsőbb Úr örömére végzik. A nyasta-karmāṇaḥ kifejezés arra utal, hogy tetteik eredményét az Istenség Legfelsőbb Személyiségének ajánlják. Látszólag saját kötelességeik síkján cselekszenek, ám tetteiket nem személyes érzékkielégítésükért végzik, hanem a Legfelsőbb Személyért. Az ilyen bhaktákat praśāntāḥnak nevezik, ami azt jelenti, hogy „teljesen elégedett”. A śuddha-cetasaḥ szó azt jelenti: Kṛṣṇa-tudatos, s az ő tudatuk megtisztult. Tisztátalan tudattal az ember úgy véli, ő az univerzum ura, de megtisztult tudattal az Istenség Legfelsőbb Személyisége örök szolgájának tekinti magát. Amikor valaki ekképpen a Legfelsőbb Úr örök szolgájának tekinti magát, és szünet nélkül Neki dolgozik, valóban teljesen elégedetté válik. Amíg az ember saját érzékkielégítéséért cselekszik, mindig teli lesz aggodalommal. Ez a különbség a közönséges tudat és a Kṛṣṇa-tudat között.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.32.4| SB 3.32.4]] '''[[HU/SB 3.32.4|SB 3.32.4]] - [[HU/SB 3.32.6|SB 3.32.6]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.32.6| SB 3.32.6]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.32.5 - Revision history

TattvaDarsana at 11:21, 25 September 2020

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit