<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.32.33</id>
	<title>HU/SB 3.32.33 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.32.33"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.32.33&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-15T23:59:53Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.32.33&amp;diff=526557&amp;oldid=prev</id>
		<title>TattvaDarsana at 13:33, 2 October 2020</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.32.33&amp;diff=526557&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2020-10-02T13:33:17Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 13:33, 2 October 2020&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l38&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Láthatjuk, hogy a jñāna-yoga, az empirikus filozófiai spekuláció útjának követésével az ember a személytelen Brahmant éri el, míg azáltal, hogy Kṛṣṇa-tudatban odaadó szolgálatot végez, az Istenség Személyiségébe vetett hitét és odaadását erősíti. A versben azonban az áll, hogy mind a bhakti-yoga, mind a jñāna-yoga &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;ugyanazt a végcélt    —    az &lt;/del&gt;Istenség &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Személyiségét    —    akarja elérni&lt;/del&gt;. A jñāna-yoga folyamatán keresztül ugyanaz az Istenség Személyisége személytelennek tűnik. Ahogy különféle érzékeinkkel felfogva ugyanaz a tárgy másnak látszik, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;úgy &lt;/del&gt;ugyanaz a Legfelsőbb Úr az elmebeli spekuláción keresztül személytelennek tűnik. A távolból szemlélve a hegy felhőkbe borul, s aki nem tudja, hogy hegy, az úgy találhatja, hogy felhő. Valójában azonban nem felhő, hanem egy nagy hegy. Az embernek egy hiteles forrástól kell megtudnia, hogy bár a felhő látványa tárul a szeme elé, az valójában nem felhő, hanem egy hegy. Ha az ember egy kicsit közelebb megy, a felhő helyén látja a hegyet, s valami zöldet is észrevesz. Amikor valóban odaér a hegyhez, megpillantja annak változatosságát is.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Láthatjuk, hogy a jñāna-yoga, az empirikus filozófiai spekuláció útjának követésével az ember a személytelen Brahmant éri el, míg azáltal, hogy Kṛṣṇa-tudatban odaadó szolgálatot végez, az Istenség Személyiségébe vetett hitét és odaadását erősíti. A versben azonban az áll, hogy mind a bhakti-yoga, mind a jñāna-yoga &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;ugyanazon végcél    —    az &lt;/ins&gt;Istenség &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Személyisége    —    elérésére hivatott&lt;/ins&gt;. A jñāna-yoga folyamatán keresztül ugyanaz az Istenség Személyisége személytelennek tűnik. Ahogy különféle érzékeinkkel felfogva ugyanaz a tárgy másnak látszik, ugyanaz a Legfelsőbb Úr az elmebeli spekuláción keresztül személytelennek tűnik. A távolból szemlélve a hegy felhőkbe borul, s aki nem tudja, hogy hegy, az úgy találhatja, hogy felhő. Valójában azonban nem felhő, hanem egy nagy hegy. Az embernek egy hiteles forrástól kell megtudnia, hogy bár a felhő látványa tárul a szeme elé, az valójában nem felhő, hanem egy hegy. Ha az ember egy kicsit közelebb megy, a felhő helyén látja a hegyet, s valami zöldet is észrevesz. Amikor valóban odaér a hegyhez, megpillantja annak változatosságát is.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Egy másik példa a tej érzékelése. Amikor látjuk a tejet, akkor látjuk, hogy fehér; amikor megkóstoljuk, a tej nagyon ízletes. Amikor megérintjük, nagyon hidegnek tűnik, amikor szagoljuk, nagyon jó illatot érzünk, s amikor hallunk róla, akkor megtudjuk, hogy tejnek nevezik. Ahogy a különféle érzékekkel érzékeljük a tejet, azt mondjuk, hogy az valami fehér, nagyon ízletes, nagyon illatos és így tovább. Valójában ez a tej. Ehhez hasonlóan azok, akik az elmebeli spekuláció segítségével próbálják megtalálni a Legfelsőbb Istenséget, megközelíthetik a testi ragyogást, vagyis a személytelen Brahmant; akik a yoga gyakorlásával törekszenek arra, hogy Rátaláljanak, azok megtalálhatják Őt helyhez kötött Felsőlélekként, ám akik a bhakti-yoga végzésével közvetlenül akarják megközelíteni a Legfelsőbb Igazságot, azok szemtől szemben láthatják Őt a Legfelsőbb Személyként.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Egy másik példa a tej érzékelése. Amikor látjuk a tejet, akkor látjuk, hogy fehér; amikor megkóstoljuk, a tej nagyon ízletes. Amikor megérintjük, nagyon hidegnek tűnik, amikor szagoljuk, nagyon jó illatot érzünk, s amikor hallunk róla, akkor megtudjuk, hogy tejnek nevezik. Ahogy a különféle érzékekkel érzékeljük a tejet, azt mondjuk, hogy az valami fehér, nagyon ízletes, nagyon illatos és így tovább. Valójában ez a tej. Ehhez hasonlóan azok, akik az elmebeli spekuláció segítségével próbálják megtalálni a Legfelsőbb Istenséget, megközelíthetik a testi ragyogást, vagyis a személytelen Brahmant; akik a yoga gyakorlásával törekszenek arra, hogy Rátaláljanak, azok megtalálhatják Őt helyhez kötött Felsőlélekként, ám akik a bhakti-yoga végzésével közvetlenül akarják megközelíteni a Legfelsőbb Igazságot, azok szemtől szemben láthatják Őt a Legfelsőbb Személyként.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Végső soron a különféle folyamatok mindegyikének a Legfelsőbb Személy a végső célja. Az a szerencsés &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;ember&lt;/del&gt;, aki az írások elveinek követésével teljesen megtisztul minden anyagi szennyeződéstől, meghódol a Legfelsőbb Úrnak, akit mindennek tekint. Ahogy az ember a tej valódi ízét a nyelvével, nem pedig a szemével, az orrával vagy a fülével ismeri fel, hasonló módon az Abszolút Igazságot is csak egyetlen úton, az odaadó szolgálaton keresztül lehet tökéletesen, teljes élvezettel értékelni. A Bhagavad-gītā ezt szintén megerősíti&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;. &lt;/del&gt;&#039;&#039;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Bhaktyā &lt;/del&gt;mām abhijānāti&#039;&#039;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;: &lt;/del&gt;ha valaki tökéletesen meg akarja érteni az Abszolút Igazságot, el kell kezdenie az odaadó szolgálatot. Természetesen senki sem értheti meg tökéletesen az Abszolút Igazságot. Ez lehetetlen a parányi élőlény számára. Ám a megértés legmagasabb szintjét az odaadó szolgálat végzésével érheti el, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;sehogyan &lt;/del&gt;másképp.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Végső soron a különféle folyamatok mindegyikének a Legfelsőbb Személy a végső célja. Az a szerencsés &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;személy&lt;/ins&gt;, aki az írások elveinek követésével teljesen megtisztul minden anyagi szennyeződéstől, meghódol a Legfelsőbb Úrnak, akit mindennek tekint. Ahogy az ember a tej valódi ízét a nyelvével, nem pedig a szemével, az orrával vagy a fülével ismeri fel, hasonló módon az Abszolút Igazságot is csak egyetlen úton, az odaadó szolgálaton keresztül lehet tökéletesen, teljes élvezettel értékelni. A Bhagavad-gītā &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;([[HU/BG 18.55|BG 18.55]]) &lt;/ins&gt;ezt szintén megerősíti&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;: &lt;/ins&gt;&#039;&#039;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;bhaktyā &lt;/ins&gt;mām abhijānāti&#039;&#039;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, &lt;/ins&gt;ha valaki tökéletesen meg akarja érteni az Abszolút Igazságot, el kell kezdenie az odaadó szolgálatot. Természetesen senki sem értheti meg tökéletesen az Abszolút Igazságot. Ez lehetetlen a parányi élőlény számára. Ám a megértés legmagasabb szintjét az odaadó szolgálat végzésével érheti el, másképp &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;nem&lt;/ins&gt;.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A különféle írások javasolta utak követésével az ember eljuthat az Istenség Legfelsőbb Személyisége személytelen ragyogásáig. A személytelen Brahmanba olvadásból vagy a személytelen Brahman megértéséből származó öröm rendkívül nagyfokú, mert a Brahman ananta. &#039;&#039;Tad brahma niṣkalaṁ anantam&#039;&#039;: a brahmānanda korlátlan. Ezt a korlátlan gyönyört azonban szintén túl lehet szárnyalni    —    ez a Transzcendens természete. A korlátlant is felül lehet múlni, s ez a magasabb szint nem más, mint Kṛṣṇa. Ha az ember közvetlenül Kṛṣṇa felé fordul, az odaadó szolgálat viszonzásából származó édes ízt még a transzcendentális Brahmanból származó örömmel sem lehet összehasonlítani. Prabodhānanda Sarasvatī ezért azt mondja, hogy a kaivalya, a Brahman-boldogság kétségtelenül hatalmas, és számtalan filozófus nagy becsben tartja, egy bhakta számára azonban, aki megértette, hogyan származhat öröme az Úrnak végzett odaadó szolgálatból, e korlátlan Brahman pokolinak tűnik. Az embernek ezért arra kell törekednie, hogy felülemelkedjen a Brahman gyönyörén, hogy eljusson arra a szintre, ahol &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;személyesen kapcsolatba &lt;/del&gt;kerülhet Kṛṣṇával. Mivel az érzékek minden működésének az elme a központja, Kṛṣṇát az érzékek mesterének, Hṛṣīkeśának nevezik. A folyamat az, hogy az elmét Hṛṣīkeśára, vagyis Kṛṣṇára kell rögzítenünk, ahogy azt Ambarīṣa Mahārāja tette (&#039;&#039;sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ&#039;&#039;). A bhakti jelenti valamennyi folyamat alapját. Bhakti nélkül a jñāna-yoga és az aṣṭāṅga-yoga sem lehetnek sikeresek, s ha az ember nem fordul Kṛṣṇa felé, az önmegvalósítás &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;elvei &lt;/del&gt;végső &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;soron nem vezetnek sehová&lt;/del&gt;.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A különféle írások javasolta utak követésével az ember eljuthat az Istenség Legfelsőbb Személyisége személytelen ragyogásáig. A személytelen Brahmanba olvadásból vagy a személytelen Brahman megértéséből származó öröm rendkívül nagyfokú, mert a Brahman&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;: &lt;/ins&gt;ananta. &#039;&#039;Tad brahma niṣkalaṁ anantam&#039;&#039;: a brahmānanda korlátlan. Ezt a korlátlan gyönyört azonban szintén túl lehet szárnyalni    —    ez a Transzcendens természete. A korlátlant is felül lehet múlni, s ez a magasabb szint nem más, mint Kṛṣṇa. Ha az ember közvetlenül Kṛṣṇa felé fordul, az odaadó szolgálat viszonzásából származó édes ízt még a transzcendentális Brahmanból származó örömmel sem lehet összehasonlítani. Prabodhānanda Sarasvatī ezért azt mondja, hogy a kaivalya, a Brahman-boldogság kétségtelenül hatalmas, és számtalan filozófus nagy becsben tartja, egy bhakta számára azonban, aki megértette, hogyan származhat öröme az Úrnak végzett odaadó szolgálatból, e korlátlan Brahman pokolinak tűnik. Az embernek ezért arra kell törekednie, hogy felülemelkedjen a Brahman gyönyörén, hogy eljusson arra a szintre, ahol &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;szemtől szembe &lt;/ins&gt;kerülhet Kṛṣṇával. Mivel az érzékek minden működésének az elme a központja, Kṛṣṇát az érzékek mesterének, Hṛṣīkeśának nevezik. A folyamat az, hogy az elmét Hṛṣīkeśára, vagyis Kṛṣṇára kell rögzítenünk, ahogy azt Ambarīṣa Mahārāja tette (&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[HU/SB 9.4.18-20|SB 9.4.18]]: &lt;/ins&gt;&#039;&#039;sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ&#039;&#039;). A bhakti jelenti valamennyi folyamat alapját. Bhakti nélkül a jñāna-yoga és az aṣṭāṅga-yoga sem lehetnek sikeresek, s ha az ember nem fordul Kṛṣṇa felé, az önmegvalósítás &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;elveinek nincs &lt;/ins&gt;végső &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;céljuk&lt;/ins&gt;.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-433629:rev-526557:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>TattvaDarsana</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.32.33&amp;diff=433629&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.32.33&amp;diff=433629&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-03-15T08:53:58Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 32. fejezet|H33]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.32: A gyümölcsöző tettek börtöne| HARMINCKETTEDIK FEJEZET: A gyümölcsöző tettek börtöne]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.32.32| SB 3.32.32]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.32.32|SB 3.32.32]] - [[HU/SB 3.32.34-36|SB 3.32.34-36]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.32.34-36| SB 3.32.34-36]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 3.32.33|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 33. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:yathendriyaiḥ pṛthag-dvārair&lt;br /&gt;
:artho bahu-guṇāśrayaḥ&lt;br /&gt;
:eko nāneyate tadvad&lt;br /&gt;
:bhagavān śāstra-vartmabhiḥ&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;yathā&amp;#039;&amp;#039;—mint; &amp;#039;&amp;#039;indriyaiḥ&amp;#039;&amp;#039;—az érzékek által; &amp;#039;&amp;#039;pṛthak-dvāraiḥ&amp;#039;&amp;#039;—különféle módokon; &amp;#039;&amp;#039;arthaḥ&amp;#039;&amp;#039;—egy tárgy; &amp;#039;&amp;#039;bahu-guṇa&amp;#039;&amp;#039;—sok tulajdonság; &amp;#039;&amp;#039;āśrayaḥ&amp;#039;&amp;#039;—felruházva vele; &amp;#039;&amp;#039;ekaḥ&amp;#039;&amp;#039;—egy; &amp;#039;&amp;#039;nānā&amp;#039;&amp;#039;—különféleképpen; &amp;#039;&amp;#039;īyate&amp;#039;&amp;#039;—érzékelt; &amp;#039;&amp;#039;tadvat&amp;#039;&amp;#039;—hasonlóan; &amp;#039;&amp;#039;bhagavān&amp;#039;&amp;#039;—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; &amp;#039;&amp;#039;śāstra-vartmabhiḥ&amp;#039;&amp;#039;—az írások különféle parancsai szerint.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A különféle érzékekkel ugyanazt a tárgyat eltérően ítéljük meg, annak különféle tulajdonságai miatt. Hasonló módon az Istenség Legfelsőbb Személyisége egyetlen, de a szentírások különféle utasításai szerint mindig másnak tűnik.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Láthatjuk, hogy a jñāna-yoga, az empirikus filozófiai spekuláció útjának követésével az ember a személytelen Brahmant éri el, míg azáltal, hogy Kṛṣṇa-tudatban odaadó szolgálatot végez, az Istenség Személyiségébe vetett hitét és odaadását erősíti. A versben azonban az áll, hogy mind a bhakti-yoga, mind a jñāna-yoga ugyanazt a végcélt    —    az Istenség Személyiségét    —    akarja elérni. A jñāna-yoga folyamatán keresztül ugyanaz az Istenség Személyisége személytelennek tűnik. Ahogy különféle érzékeinkkel felfogva ugyanaz a tárgy másnak látszik, úgy ugyanaz a Legfelsőbb Úr az elmebeli spekuláción keresztül személytelennek tűnik. A távolból szemlélve a hegy felhőkbe borul, s aki nem tudja, hogy hegy, az úgy találhatja, hogy felhő. Valójában azonban nem felhő, hanem egy nagy hegy. Az embernek egy hiteles forrástól kell megtudnia, hogy bár a felhő látványa tárul a szeme elé, az valójában nem felhő, hanem egy hegy. Ha az ember egy kicsit közelebb megy, a felhő helyén látja a hegyet, s valami zöldet is észrevesz. Amikor valóban odaér a hegyhez, megpillantja annak változatosságát is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy másik példa a tej érzékelése. Amikor látjuk a tejet, akkor látjuk, hogy fehér; amikor megkóstoljuk, a tej nagyon ízletes. Amikor megérintjük, nagyon hidegnek tűnik, amikor szagoljuk, nagyon jó illatot érzünk, s amikor hallunk róla, akkor megtudjuk, hogy tejnek nevezik. Ahogy a különféle érzékekkel érzékeljük a tejet, azt mondjuk, hogy az valami fehér, nagyon ízletes, nagyon illatos és így tovább. Valójában ez a tej. Ehhez hasonlóan azok, akik az elmebeli spekuláció segítségével próbálják megtalálni a Legfelsőbb Istenséget, megközelíthetik a testi ragyogást, vagyis a személytelen Brahmant; akik a yoga gyakorlásával törekszenek arra, hogy Rátaláljanak, azok megtalálhatják Őt helyhez kötött Felsőlélekként, ám akik a bhakti-yoga végzésével közvetlenül akarják megközelíteni a Legfelsőbb Igazságot, azok szemtől szemben láthatják Őt a Legfelsőbb Személyként.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Végső soron a különféle folyamatok mindegyikének a Legfelsőbb Személy a végső célja. Az a szerencsés ember, aki az írások elveinek követésével teljesen megtisztul minden anyagi szennyeződéstől, meghódol a Legfelsőbb Úrnak, akit mindennek tekint. Ahogy az ember a tej valódi ízét a nyelvével, nem pedig a szemével, az orrával vagy a fülével ismeri fel, hasonló módon az Abszolút Igazságot is csak egyetlen úton, az odaadó szolgálaton keresztül lehet tökéletesen, teljes élvezettel értékelni. A Bhagavad-gītā ezt szintén megerősíti. &amp;#039;&amp;#039;Bhaktyā mām abhijānāti&amp;#039;&amp;#039;: ha valaki tökéletesen meg akarja érteni az Abszolút Igazságot, el kell kezdenie az odaadó szolgálatot. Természetesen senki sem értheti meg tökéletesen az Abszolút Igazságot. Ez lehetetlen a parányi élőlény számára. Ám a megértés legmagasabb szintjét az odaadó szolgálat végzésével érheti el, sehogyan másképp.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A különféle írások javasolta utak követésével az ember eljuthat az Istenség Legfelsőbb Személyisége személytelen ragyogásáig. A személytelen Brahmanba olvadásból vagy a személytelen Brahman megértéséből származó öröm rendkívül nagyfokú, mert a Brahman ananta. &amp;#039;&amp;#039;Tad brahma niṣkalaṁ anantam&amp;#039;&amp;#039;: a brahmānanda korlátlan. Ezt a korlátlan gyönyört azonban szintén túl lehet szárnyalni    —    ez a Transzcendens természete. A korlátlant is felül lehet múlni, s ez a magasabb szint nem más, mint Kṛṣṇa. Ha az ember közvetlenül Kṛṣṇa felé fordul, az odaadó szolgálat viszonzásából származó édes ízt még a transzcendentális Brahmanból származó örömmel sem lehet összehasonlítani. Prabodhānanda Sarasvatī ezért azt mondja, hogy a kaivalya, a Brahman-boldogság kétségtelenül hatalmas, és számtalan filozófus nagy becsben tartja, egy bhakta számára azonban, aki megértette, hogyan származhat öröme az Úrnak végzett odaadó szolgálatból, e korlátlan Brahman pokolinak tűnik. Az embernek ezért arra kell törekednie, hogy felülemelkedjen a Brahman gyönyörén, hogy eljusson arra a szintre, ahol személyesen kapcsolatba kerülhet Kṛṣṇával. Mivel az érzékek minden működésének az elme a központja, Kṛṣṇát az érzékek mesterének, Hṛṣīkeśának nevezik. A folyamat az, hogy az elmét Hṛṣīkeśára, vagyis Kṛṣṇára kell rögzítenünk, ahogy azt Ambarīṣa Mahārāja tette (&amp;#039;&amp;#039;sa vai manaḥ kṛṣṇa-padāravindayoḥ&amp;#039;&amp;#039;). A bhakti jelenti valamennyi folyamat alapját. Bhakti nélkül a jñāna-yoga és az aṣṭāṅga-yoga sem lehetnek sikeresek, s ha az ember nem fordul Kṛṣṇa felé, az önmegvalósítás elvei végső soron nem vezetnek sehová.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.32.32| SB 3.32.32]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.32.32|SB 3.32.32]] - [[HU/SB 3.32.34-36|SB 3.32.34-36]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.32.34-36| SB 3.32.34-36]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>