<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.29.29</id>
	<title>HU/SB 3.29.29 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.29.29"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.29.29&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T00:48:09Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.29.29&amp;diff=444126&amp;oldid=prev</id>
		<title>TattvaDarsana at 14:12, 12 June 2019</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.29.29&amp;diff=444126&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-06-12T14:12:13Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 14:12, 12 June 2019&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l38&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Noha a nyugati emberek úgy tartják, hogy Darwin fejtette ki először az evolúció tanát, az antropológia tudománya nem egy új dolog. Az evolúció folyamatát már sokkal régebben is ismerték a Bhāgavatamból, amely ötezer évvel ezelőtt íródott, s ott vannak a feljegyzések Kapila Muni kijelentéseiről, aki majdnem a teremtés kezdetén élt. Ez a tudomány a védikus idők óta létezik, s a fejlődés fokozatairól már a védikus irodalom is beszámol. A fokozatos evolúció elmélete, az antropológia nem új a Védák számára.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Noha a nyugati emberek úgy tartják, hogy Darwin fejtette ki először az evolúció tanát, az antropológia tudománya nem egy új dolog. Az evolúció folyamatát már sokkal régebben is ismerték a Bhāgavatamból, amely ötezer évvel ezelőtt íródott, s ott vannak a feljegyzések Kapila Muni kijelentéseiről, aki majdnem a teremtés kezdetén élt. Ez a tudomány a védikus idők óta létezik, s a fejlődés &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;e &lt;/ins&gt;fokozatairól már a védikus irodalom is beszámol. A fokozatos evolúció elmélete, az antropológia nem új a Védák számára.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Azt olvashatjuk itt, hogy a fákon szintén megfigyelhető az evolúció folyamata&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;: &lt;/del&gt;a különféle fák rendelkeznek az érintésérzékeléssel. Azt mondják, hogy a fáknál jobbak a halak, mert kifejlődött bennük az ízlelés érzéke. Náluk jobbak a méhek, akikben kifejlődött a szaglás érzéke, s náluk is jobbak a kígyók, mivel bennük a hallásérzékelés is kialakult. A kígyó az éjszaka sötétjében is rátalál táplálékára, mert hallja a béka &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;örömteli brekegését&lt;/del&gt;. A kígyó tudja: „ott egy béka”, s meg is fogja azt, pusztán a hangvibrációnak köszönhetően, melyet a béka kiad. Ezt a példát néha az olyan emberek jellemzésére alkalmazzák, akik &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;pusztán &lt;/del&gt;a halált hívják, amikor megszólalnak. Lehet valakinek nagyon szép nyelve, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;aminek &lt;/del&gt;segítségével olyan hangot tud kiadni, mint a békák, ám az efféle hangvibráció csupán a halált csalogatja. A nyelvet és a hangvibrációt &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;akkor &lt;/del&gt;használjuk &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;a leghelyénvalóbban&lt;/del&gt;, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;ha &lt;/del&gt;a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare  / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare mantrát énekeljük. Ez megvédi az embert a kegyetlen halál kezétől.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Azt olvashatjuk itt, hogy a fákon szintén megfigyelhető az evolúció folyamata&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;; &lt;/ins&gt;a különféle fák rendelkeznek az érintésérzékeléssel. Azt mondják, hogy a fáknál jobbak a halak, mert kifejlődött bennük az ízlelés érzéke. Náluk jobbak a méhek, akikben kifejlődött a szaglás érzéke, s náluk is jobbak a kígyók, mivel bennük a hallásérzékelés is kialakult. A kígyó az éjszaka sötétjében is rátalál táplálékára, mert hallja a béka &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;nagyon kellemes hangját&lt;/ins&gt;. A kígyó tudja: „ott egy béka”, s meg is fogja azt, pusztán a hangvibrációnak köszönhetően, melyet a béka kiad. Ezt a példát néha az olyan emberek jellemzésére alkalmazzák, akik &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;csak &lt;/ins&gt;a halált hívják, amikor megszólalnak. Lehet valakinek nagyon szép nyelve, &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;melynek &lt;/ins&gt;segítségével olyan hangot tud kiadni, mint a békák, ám az efféle hangvibráció csupán a halált csalogatja. A &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;legjobb, ha a &lt;/ins&gt;nyelvet és a hangvibrációt &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;arra &lt;/ins&gt;használjuk, &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;hogy &lt;/ins&gt;a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare  / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare mantrát énekeljük. Ez megvédi az embert a kegyetlen halál kezétől.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-432916:rev-444126:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>TattvaDarsana</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.29.29&amp;diff=432916&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.29.29&amp;diff=432916&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-03-12T08:44:01Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 29. fejezet|H29]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.29: Az Úr Kapila az odaadó szolgálatról beszél| HUSZONKILENCEDIK FEJEZET: Az Úr Kapila az odaadó szolgálatról beszél]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.29.28| SB 3.29.28]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.29.28|SB 3.29.28]] - [[HU/SB 3.29.30|SB 3.29.30]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.29.30| SB 3.29.30]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 3.29.29|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 29. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:tatrāpi sparśa-vedibhyaḥ&lt;br /&gt;
:pravarā rasa-vedinaḥ&lt;br /&gt;
:tebhyo gandha-vidaḥ śreṣṭhās&lt;br /&gt;
:tataḥ śabda-vido varāḥ&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;tatra&amp;#039;&amp;#039;—közöttük; &amp;#039;&amp;#039;api&amp;#039;&amp;#039;—azon kívül; &amp;#039;&amp;#039;sparśa-vedibhyaḥ&amp;#039;&amp;#039;—mint akik érzékelik az érintést; &amp;#039;&amp;#039;pravarāḥ&amp;#039;&amp;#039;—jobbak; &amp;#039;&amp;#039;rasa-vedinaḥ&amp;#039;&amp;#039;—akik érzékelik az ízt; &amp;#039;&amp;#039;tebhyaḥ&amp;#039;&amp;#039;—mint ők; &amp;#039;&amp;#039;gandha-vidaḥ&amp;#039;&amp;#039;—akik érzékelik a szagot; &amp;#039;&amp;#039;śreṣṭhāḥ&amp;#039;&amp;#039;—jobbak; &amp;#039;&amp;#039;tataḥ&amp;#039;&amp;#039;—mint ők; &amp;#039;&amp;#039;śabda-vidaḥ&amp;#039;&amp;#039;—akik érzékelik a hangot; &amp;#039;&amp;#039;varāḥ&amp;#039;&amp;#039;—jobbak.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Azon élőlények között, akikben kialakult az érzékfelfogás, azok, akikben kialakult az ízlelés érzéke, jobbak azoknál, akikben csak a tapintás érzéke fejlődött ki. Náluk jobbak azok, akikben kialakult a szaglóérzék, s még jobbak, akikben a hallás érzékelése is kifejlődött.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Noha a nyugati emberek úgy tartják, hogy Darwin fejtette ki először az evolúció tanát, az antropológia tudománya nem egy új dolog. Az evolúció folyamatát már sokkal régebben is ismerték a Bhāgavatamból, amely ötezer évvel ezelőtt íródott, s ott vannak a feljegyzések Kapila Muni kijelentéseiről, aki majdnem a teremtés kezdetén élt. Ez a tudomány a védikus idők óta létezik, s a fejlődés fokozatairól már a védikus irodalom is beszámol. A fokozatos evolúció elmélete, az antropológia nem új a Védák számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Azt olvashatjuk itt, hogy a fákon szintén megfigyelhető az evolúció folyamata: a különféle fák rendelkeznek az érintésérzékeléssel. Azt mondják, hogy a fáknál jobbak a halak, mert kifejlődött bennük az ízlelés érzéke. Náluk jobbak a méhek, akikben kifejlődött a szaglás érzéke, s náluk is jobbak a kígyók, mivel bennük a hallásérzékelés is kialakult. A kígyó az éjszaka sötétjében is rátalál táplálékára, mert hallja a béka örömteli brekegését. A kígyó tudja: „ott egy béka”, s meg is fogja azt, pusztán a hangvibrációnak köszönhetően, melyet a béka kiad. Ezt a példát néha az olyan emberek jellemzésére alkalmazzák, akik pusztán a halált hívják, amikor megszólalnak. Lehet valakinek nagyon szép nyelve, aminek segítségével olyan hangot tud kiadni, mint a békák, ám az efféle hangvibráció csupán a halált csalogatja. A nyelvet és a hangvibrációt akkor használjuk a leghelyénvalóbban, ha a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare  / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare mantrát énekeljük. Ez megvédi az embert a kegyetlen halál kezétől.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.29.28| SB 3.29.28]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.29.28|SB 3.29.28]] - [[HU/SB 3.29.30|SB 3.29.30]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.29.30| SB 3.29.30]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>