<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.29.28</id>
	<title>HU/SB 3.29.28 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.29.28"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.29.28&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-15T23:06:17Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.29.28&amp;diff=444123&amp;oldid=prev</id>
		<title>TattvaDarsana at 13:52, 12 June 2019</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.29.28&amp;diff=444123&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-06-12T13:52:19Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 13:52, 12 June 2019&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l24&quot;&gt;Line 24:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 24:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&#039;&#039;jīvāḥ&#039;&#039;—élőlények; &#039;&#039;śreṣṭhāḥ&#039;&#039;—jobb; &#039;&#039;hi&#039;&#039;—valóban; &#039;&#039;ajīvānām&#039;&#039;—mint az élettelen tárgyak; &#039;&#039;tataḥ&#039;&#039;—mint azok; &#039;&#039;prāṇa-bhṛtaḥ&#039;&#039;—életjelenséget mutató lények; &#039;&#039;śubhe&#039;&#039;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;—óh&lt;/del&gt;, áldott anya; &#039;&#039;tataḥ&#039;&#039;—mint ők; &#039;&#039;sa-cittāḥ&#039;&#039;—fejlett tudatú lények; &#039;&#039;pravarāḥ&#039;&#039;—jobb; &#039;&#039;tataḥ&#039;&#039;—mint ők; &#039;&#039;ca&#039;&#039;—és; &#039;&#039;indriya-vṛttayaḥ&#039;&#039;—akik érzékfelfogással rendelkeznek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&#039;&#039;jīvāḥ&#039;&#039;—élőlények; &#039;&#039;śreṣṭhāḥ&#039;&#039;—jobb; &#039;&#039;hi&#039;&#039;—valóban; &#039;&#039;ajīvānām&#039;&#039;—mint az élettelen tárgyak; &#039;&#039;tataḥ&#039;&#039;—mint azok; &#039;&#039;prāṇa-bhṛtaḥ&#039;&#039;—életjelenséget mutató lények; &#039;&#039;śubhe&#039;&#039;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;—ó&lt;/ins&gt;, áldott anya; &#039;&#039;tataḥ&#039;&#039;—mint ők; &#039;&#039;sa-cittāḥ&#039;&#039;—fejlett tudatú lények; &#039;&#039;pravarāḥ&#039;&#039;—jobb; &#039;&#039;tataḥ&#039;&#039;—mint ők; &#039;&#039;ca&#039;&#039;—és; &#039;&#039;indriya-vṛttayaḥ&#039;&#039;—akik érzékfelfogással rendelkeznek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l31&quot;&gt;Line 31:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 31:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Óh&lt;/del&gt;, áldott anya! Az élőlények magasabb rendűek, mint az élettelen tárgyak, s közöttük azok a jobbak, akik életjelenségeket mutatnak. Náluk jobbak azok az állatok, akikben kifejlődött a tudat, s még náluk is jobbak azok, akikben kialakult az érzékfelfogás.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Ó&lt;/ins&gt;, áldott anya! Az élőlények magasabb rendűek, mint az élettelen tárgyak, s közöttük azok a jobbak, akik életjelenségeket mutatnak. Náluk jobbak azok az állatok, akikben kifejlődött a tudat, s még náluk is jobbak azok, akikben kialakult az érzékfelfogás.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l38&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az előző vers elmagyarázta, hogy az élőlényeket bőséges ajándékokkal és barátságos viselkedéssel kell megtisztelnünk, ez a vers és az ezt követő ślokák pedig a különféle szinteken álló élőlényekről beszélnek, hogy megtudhassuk, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;kivel &lt;/del&gt;kell barátságosan viselkednünk, s &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;kinek &lt;/del&gt;kell adományoznunk. A tigris például élőlény, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének szerves része, s a Legfelsőbb Úr jelen van a szívében Felsőlélekként. Azt jelentené ez, hogy a &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;tigrissel &lt;/del&gt;barátként kell &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;bánnunk&lt;/del&gt;? &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Semmiképpen sem&lt;/del&gt;. &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Másképpen &lt;/del&gt;kell viselkednünk vele, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;s prasādát kell adnunk &lt;/del&gt;neki. Az őserdőkben élő szentek nem bánnak barátként a tigrisekkel, hanem ételt, prasādát adnak nekik. &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;A &lt;/del&gt;tigrisek &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;jönnek&lt;/del&gt;, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;bekebelezik &lt;/del&gt;az ételt, s elmennek, ugyanúgy, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;mint &lt;/del&gt;a kutyák. A védikus szokások szerint a kutyát nem engedik be a házba. Tisztátalanságuk miatt macskák és kutyák nem léphetnek egy úriember lakásába&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;. Úgy &lt;/del&gt;nevelik őket, hogy kint &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;éljenek&lt;/del&gt;. A könyörületes családfenntartó prasādát ad a kutyáknak és a macskáknak, azok pedig kint megeszik az ételt, majd továbbállnak. Könyörületesnek kell lennünk az &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;alacsonyabbrendű &lt;/del&gt;élőlényekhez, de ez nem jelenti azt, hogy ugyanúgy kell velük bánnunk, mint az emberi lényekkel. Éreznünk kell, hogy egyenlőek velünk, de a bánásmódban különbséget kell tennünk. A következő hat vers    —    amely az életkörülmények különféle szintjeivel foglalkozik    —    meghatározza, hogyan kell különbséget tennünk.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az előző vers elmagyarázta, hogy az élőlényeket bőséges ajándékokkal és barátságos viselkedéssel kell megtisztelnünk, ez a vers és az ezt követő ślokák pedig a különféle szinteken álló élőlényekről beszélnek, hogy megtudhassuk, &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;mikor &lt;/ins&gt;kell barátságosan viselkednünk, s &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;mikor &lt;/ins&gt;kell adományoznunk. A tigris például élőlény, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének szerves része, s a Legfelsőbb Úr jelen van a szívében Felsőlélekként. Azt jelentené ez, hogy a &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;tigrist &lt;/ins&gt;barátként kell &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;kezelnünk&lt;/ins&gt;? &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Természetesen nem&lt;/ins&gt;. &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Másképp &lt;/ins&gt;kell viselkednünk vele, &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;adományt adva &lt;/ins&gt;neki &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;prasāda formájában&lt;/ins&gt;. Az őserdőkben élő szentek nem bánnak barátként a tigrisekkel, hanem ételt, prasādát adnak nekik. &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Jönnek a &lt;/ins&gt;tigrisek, &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;elfogyasztják &lt;/ins&gt;az ételt, s elmennek, ugyanúgy, &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;ahogy &lt;/ins&gt;a kutyák. A védikus szokások szerint a kutyát nem engedik be a házba. Tisztátalanságuk miatt&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, &lt;/ins&gt;macskák és kutyák nem léphetnek egy úriember lakásába&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, hanem úgy &lt;/ins&gt;nevelik őket, hogy kint &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;maradjanak&lt;/ins&gt;. A könyörületes családfenntartó prasādát ad a kutyáknak és a macskáknak, azok pedig kint megeszik az ételt, majd továbbállnak. Könyörületesnek kell lennünk az &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;alacsonyabb rendű &lt;/ins&gt;élőlényekhez, de ez nem jelenti azt, hogy ugyanúgy kell velük bánnunk, mint az emberi lényekkel. Éreznünk kell, hogy egyenlőek velünk, de a bánásmódban különbséget kell tennünk. A következő hat vers    —    amely az életkörülmények különféle szintjeivel foglalkozik    —    meghatározza, hogyan kell különbséget tennünk.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az első különbséget a halott, kőszerű anyag és az élő organizmus között tesszük. Az élő organizmus megnyilvánulásával néha még egy kőben is találkozhatunk. A tapasztalat azt mutatja, hogy vannak hegyek, hegységek, melyek növekszenek. Ez annak köszönhető, hogy a lélek jelen van abban a kőben. Az élő állapot következő megnyilvánulása azután a tudat kialakulása, majd azt követően az érzékfelfogás kifejlődése. A Mahābhārata Mokṣa-dharma részében az áll, hogy a fákban kialakult az érzékfelfogás&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;: látnak, &lt;/del&gt;és &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;képesek a szag érzékelésére&lt;/del&gt;. Tapasztalatból tudjuk, hogy a fák látnak. Előfordul, hogy egy nagy fa megváltoztatja növekedésének irányát, hogy kikerüljön egy akadályt. Ez azt jelenti, hogy a fa lát, s a Mahābhārata szerint a fa a szag érzékelésére is képes. Ez jelzi az érzékfelfogás kialakulását.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az első különbséget a halott, kőszerű anyag és az élő organizmus között tesszük. Az élő organizmus megnyilvánulásával néha még egy kőben is találkozhatunk. A tapasztalat azt mutatja, hogy vannak hegyek, hegységek, melyek növekszenek. Ez annak köszönhető, hogy a lélek jelen van abban a kőben. Az élő állapot következő megnyilvánulása azután a tudat kialakulása, majd azt követően az érzékfelfogás kifejlődése. A Mahābhārata Mokṣa-dharma részében az áll, hogy a fákban kialakult az érzékfelfogás&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;; a fák rendelkeznek a látás &lt;/ins&gt;és &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;szaglás képességével&lt;/ins&gt;. Tapasztalatból tudjuk, hogy a fák látnak. Előfordul, hogy egy nagy fa megváltoztatja növekedésének irányát, hogy kikerüljön egy akadályt. Ez azt jelenti, hogy a fa lát, s a Mahābhārata szerint a fa a szag érzékelésére is képes. Ez jelzi az érzékfelfogás kialakulását.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-432915:rev-444123:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>TattvaDarsana</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.29.28&amp;diff=432915&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.29.28&amp;diff=432915&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-03-12T08:41:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 29. fejezet|H28]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.29: Az Úr Kapila az odaadó szolgálatról beszél| HUSZONKILENCEDIK FEJEZET: Az Úr Kapila az odaadó szolgálatról beszél]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.29.27| SB 3.29.27]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.29.27|SB 3.29.27]] - [[HU/SB 3.29.29|SB 3.29.29]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.29.29| SB 3.29.29]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 3.29.28|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 28. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:jīvāḥ śreṣṭhā hy ajīvānāṁ&lt;br /&gt;
:tataḥ prāṇa-bhṛtaḥ śubhe&lt;br /&gt;
:tataḥ sa-cittāḥ pravarās&lt;br /&gt;
:tataś cendriya-vṛttayaḥ&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;jīvāḥ&amp;#039;&amp;#039;—élőlények; &amp;#039;&amp;#039;śreṣṭhāḥ&amp;#039;&amp;#039;—jobb; &amp;#039;&amp;#039;hi&amp;#039;&amp;#039;—valóban; &amp;#039;&amp;#039;ajīvānām&amp;#039;&amp;#039;—mint az élettelen tárgyak; &amp;#039;&amp;#039;tataḥ&amp;#039;&amp;#039;—mint azok; &amp;#039;&amp;#039;prāṇa-bhṛtaḥ&amp;#039;&amp;#039;—életjelenséget mutató lények; &amp;#039;&amp;#039;śubhe&amp;#039;&amp;#039;—óh, áldott anya; &amp;#039;&amp;#039;tataḥ&amp;#039;&amp;#039;—mint ők; &amp;#039;&amp;#039;sa-cittāḥ&amp;#039;&amp;#039;—fejlett tudatú lények; &amp;#039;&amp;#039;pravarāḥ&amp;#039;&amp;#039;—jobb; &amp;#039;&amp;#039;tataḥ&amp;#039;&amp;#039;—mint ők; &amp;#039;&amp;#039;ca&amp;#039;&amp;#039;—és; &amp;#039;&amp;#039;indriya-vṛttayaḥ&amp;#039;&amp;#039;—akik érzékfelfogással rendelkeznek.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Óh, áldott anya! Az élőlények magasabb rendűek, mint az élettelen tárgyak, s közöttük azok a jobbak, akik életjelenségeket mutatnak. Náluk jobbak azok az állatok, akikben kifejlődött a tudat, s még náluk is jobbak azok, akikben kialakult az érzékfelfogás.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az előző vers elmagyarázta, hogy az élőlényeket bőséges ajándékokkal és barátságos viselkedéssel kell megtisztelnünk, ez a vers és az ezt követő ślokák pedig a különféle szinteken álló élőlényekről beszélnek, hogy megtudhassuk, kivel kell barátságosan viselkednünk, s kinek kell adományoznunk. A tigris például élőlény, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének szerves része, s a Legfelsőbb Úr jelen van a szívében Felsőlélekként. Azt jelentené ez, hogy a tigrissel barátként kell bánnunk? Semmiképpen sem. Másképpen kell viselkednünk vele, s prasādát kell adnunk neki. Az őserdőkben élő szentek nem bánnak barátként a tigrisekkel, hanem ételt, prasādát adnak nekik. A tigrisek jönnek, bekebelezik az ételt, s elmennek, ugyanúgy, mint a kutyák. A védikus szokások szerint a kutyát nem engedik be a házba. Tisztátalanságuk miatt macskák és kutyák nem léphetnek egy úriember lakásába. Úgy nevelik őket, hogy kint éljenek. A könyörületes családfenntartó prasādát ad a kutyáknak és a macskáknak, azok pedig kint megeszik az ételt, majd továbbállnak. Könyörületesnek kell lennünk az alacsonyabbrendű élőlényekhez, de ez nem jelenti azt, hogy ugyanúgy kell velük bánnunk, mint az emberi lényekkel. Éreznünk kell, hogy egyenlőek velünk, de a bánásmódban különbséget kell tennünk. A következő hat vers    —    amely az életkörülmények különféle szintjeivel foglalkozik    —    meghatározza, hogyan kell különbséget tennünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az első különbséget a halott, kőszerű anyag és az élő organizmus között tesszük. Az élő organizmus megnyilvánulásával néha még egy kőben is találkozhatunk. A tapasztalat azt mutatja, hogy vannak hegyek, hegységek, melyek növekszenek. Ez annak köszönhető, hogy a lélek jelen van abban a kőben. Az élő állapot következő megnyilvánulása azután a tudat kialakulása, majd azt követően az érzékfelfogás kifejlődése. A Mahābhārata Mokṣa-dharma részében az áll, hogy a fákban kialakult az érzékfelfogás: látnak, és képesek a szag érzékelésére. Tapasztalatból tudjuk, hogy a fák látnak. Előfordul, hogy egy nagy fa megváltoztatja növekedésének irányát, hogy kikerüljön egy akadályt. Ez azt jelenti, hogy a fa lát, s a Mahābhārata szerint a fa a szag érzékelésére is képes. Ez jelzi az érzékfelfogás kialakulását.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.29.27| SB 3.29.27]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.29.27|SB 3.29.27]] - [[HU/SB 3.29.29|SB 3.29.29]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.29.29| SB 3.29.29]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>