<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.29.14</id>
	<title>HU/SB 3.29.14 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.29.14"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.29.14&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T00:48:10Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.29.14&amp;diff=443684&amp;oldid=prev</id>
		<title>TattvaDarsana at 10:07, 5 June 2019</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.29.14&amp;diff=443684&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-06-05T10:07:46Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 10:07, 5 June 2019&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l38&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Śrīpāda Śaṅkarācārya, akit a filozófusok imperszonalista irányzata vezetőjének tekintenek, a Bhagavad-gītāhoz fűzött magyarázatának elején elismerte, hogy Nārāyaṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége túl van az anyagi teremtésen. Rajta kívül minden más az anyagi teremtéshez tartozik. A védikus irodalom azt is megerősíti, hogy a teremtés előtt egyedül Nārāyaṇa létezett&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;: &lt;/del&gt;nem létezett sem az Úr Brahmā, sem az Úr Śiva. Csakis Nārāyaṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Viṣṇu, azaz Kṛṣṇa van örökké transzcendentális helyzetben, túl az anyagi teremtés befolyásán.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81di_Sankara &lt;/ins&gt;Śrīpāda Śaṅkarācārya&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;]&lt;/ins&gt;, akit a filozófusok imperszonalista irányzata vezetőjének tekintenek, a Bhagavad-gītāhoz fűzött magyarázatának elején elismerte, hogy Nārāyaṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége túl van az anyagi teremtésen. Rajta kívül minden más az anyagi teremtéshez tartozik. A védikus irodalom azt is megerősíti, hogy a teremtés előtt egyedül Nārāyaṇa létezett&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;; &lt;/ins&gt;nem létezett sem az Úr Brahmā, sem az Úr Śiva. Csakis Nārāyaṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Viṣṇu, azaz Kṛṣṇa van örökké transzcendentális helyzetben, túl az anyagi teremtés befolyásán.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A jóság, a szenvedély és a tudatlanság anyagi kötőerői nincsenek hatással az Istenség Legfelsőbb Személyiségének helyzetére, ezért Őt nirguṇának hívják (&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;akire &lt;/del&gt;az anyagi tulajdonságok &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;a leghalványabb árnyékot sem vetik&lt;/del&gt;). Az Úr Kapila ugyanezt a tényt erősíti itt meg: aki tiszta odaadó szolgálatot végez, az &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;éppen úgy &lt;/del&gt;transzcendentális helyzetben van, mint az Úr. Ahogy az Úrra, úgy tiszta bhaktáira sincsenek hatással az anyagi kötőerők. Akire nincsenek hatással az anyagi természet kötőerői, azt felszabadult léleknek, brahma-bhūta léleknek nevezik. A &#039;&#039;brahma-bhūtaḥ prasannātmā&#039;&#039; a felszabadulás szintje. &#039;&#039;Ahaṁ brahmāsmi&#039;&#039;: „Én nem ez a test vagyok.” Ez egyedül arra vonatkozik, aki állandóan Kṛṣṇa odaadó szolgálatába merül, s így transzcendentális szinten áll&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;: &lt;/del&gt;az ilyen ember fölötte áll az anyagi természet három kötőereje befolyásának.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A jóság, a szenvedély és a tudatlanság anyagi kötőerői nincsenek hatással az Istenség Legfelsőbb Személyiségének helyzetére, ezért Őt nirguṇának hívják (&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;aki mentes &lt;/ins&gt;az anyagi tulajdonságok &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;minden árnyalatától&lt;/ins&gt;). Az Úr Kapila ugyanezt a tényt erősíti itt meg: aki tiszta odaadó szolgálatot végez, az &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;ugyanúgy &lt;/ins&gt;transzcendentális helyzetben van, mint az Úr. Ahogy az Úrra, úgy tiszta bhaktáira sincsenek hatással az anyagi kötőerők. Akire nincsenek hatással az anyagi természet kötőerői, azt felszabadult léleknek, brahma-bhūta léleknek &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;([[HU/SB 4.30.20|SB 4.30.20]]) &lt;/ins&gt;nevezik. A &#039;&#039;brahma-bhūtaḥ prasannātmā&#039;&#039; &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;([[HU/BG 18.54|BG 18.54]]) &lt;/ins&gt;a felszabadulás szintje. &#039;&#039;Ahaṁ brahmāsmi&#039;&#039;: „Én nem ez a test vagyok.” Ez egyedül arra vonatkozik, aki állandóan Kṛṣṇa odaadó szolgálatába merül, s így transzcendentális szinten áll&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;; &lt;/ins&gt;az ilyen ember fölötte áll az anyagi természet három kötőereje befolyásának.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az imperszonalisták abban a tévhitben élnek, hogy az ember az Úr    —    vagyis Brahman    —    bármilyen képzeletbeli formáját imádhatja, s végül beleolvadhat a Brahman-ragyogásba. Természetesen az is felszabadulás, amikor valaki a Legfelsőbb Úr testének ragyogásába (a Brahmanba) merül, ahogyan azt az előző vers elmagyarázta. Az ekatva szintén felszabadulás, de az efféle felszabadulást a bhakták sosem fogadják el, mert a minőségi egységre azonnal szert tesz az ember, amint az odaadó szolgálatba merül. A bhakta már szert tett erre a minőségi egyenlőségre, melyet a személytelen felszabadulás eredményez; nem kell külön törekednie rá. A versben érthetően az áll, hogy pusztán a tiszta odaadó szolgálat által az ember minőségileg olyanná válik, mint Maga az Úr.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az imperszonalisták abban a tévhitben élnek, hogy az ember az Úr    —    vagyis Brahman    —    bármilyen képzeletbeli formáját imádhatja, s végül beleolvadhat a Brahman-ragyogásba. Természetesen az is felszabadulás, amikor valaki a Legfelsőbb Úr testének ragyogásába (a Brahmanba) merül, ahogyan azt az előző vers elmagyarázta. Az ekatva szintén felszabadulás, de az efféle felszabadulást a bhakták sosem fogadják el, mert a minőségi egységre azonnal szert tesz az ember, amint az odaadó szolgálatba merül. A bhakta már szert tett erre a minőségi egyenlőségre, melyet a személytelen felszabadulás eredményez; nem kell külön törekednie rá. A versben érthetően az áll, hogy pusztán a tiszta odaadó szolgálat által az ember minőségileg olyanná válik, mint Maga az Úr.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-432892:rev-443684:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>TattvaDarsana</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.29.14&amp;diff=432892&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.29.14&amp;diff=432892&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-03-12T08:01:02Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 29. fejezet|H14]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.29: Az Úr Kapila az odaadó szolgálatról beszél| HUSZONKILENCEDIK FEJEZET: Az Úr Kapila az odaadó szolgálatról beszél]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.29.13| SB 3.29.13]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.29.13|SB 3.29.13]] - [[HU/SB 3.29.15|SB 3.29.15]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.29.15| SB 3.29.15]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 3.29.14|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 14. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:sa eva bhakti-yogākhya&lt;br /&gt;
:ātyantika udāhṛtaḥ&lt;br /&gt;
:yenātivrajya tri-guṇaṁ&lt;br /&gt;
:mad-bhāvāyopapadyate&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;saḥ&amp;#039;&amp;#039;—ez; &amp;#039;&amp;#039;eva&amp;#039;&amp;#039;—valóban; &amp;#039;&amp;#039;bhakti-yoga&amp;#039;&amp;#039;—odaadó szolgálat; &amp;#039;&amp;#039;ākhyaḥ&amp;#039;&amp;#039;—hívják; &amp;#039;&amp;#039;ātyantikaḥ&amp;#039;&amp;#039;—a legmagasabb szint; &amp;#039;&amp;#039;udāhṛtaḥ&amp;#039;&amp;#039;—elmagyarázta; &amp;#039;&amp;#039;yena&amp;#039;&amp;#039;—ami által; &amp;#039;&amp;#039;ativrajya&amp;#039;&amp;#039;—legyőzve; &amp;#039;&amp;#039;tri-guṇam&amp;#039;&amp;#039;—az anyagi természet három kötőereje; &amp;#039;&amp;#039;mat-bhāvāya&amp;#039;&amp;#039;—transzcendentális szintemhez; &amp;#039;&amp;#039;upapadyate&amp;#039;&amp;#039;—az ember eléri.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az odaadó szolgálat legmagasabb szintjének elérésével    —    amelyről már beszéltem    —    az ember felülkerekedhet az anyagi természet három kötőerejének befolyásán, s megállapodhat azon a transzcendentális síkon, amelyen az Úr áll.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Śrīpāda Śaṅkarācārya, akit a filozófusok imperszonalista irányzata vezetőjének tekintenek, a Bhagavad-gītāhoz fűzött magyarázatának elején elismerte, hogy Nārāyaṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége túl van az anyagi teremtésen. Rajta kívül minden más az anyagi teremtéshez tartozik. A védikus irodalom azt is megerősíti, hogy a teremtés előtt egyedül Nārāyaṇa létezett: nem létezett sem az Úr Brahmā, sem az Úr Śiva. Csakis Nārāyaṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Viṣṇu, azaz Kṛṣṇa van örökké transzcendentális helyzetben, túl az anyagi teremtés befolyásán.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A jóság, a szenvedély és a tudatlanság anyagi kötőerői nincsenek hatással az Istenség Legfelsőbb Személyiségének helyzetére, ezért Őt nirguṇának hívják (akire az anyagi tulajdonságok a leghalványabb árnyékot sem vetik). Az Úr Kapila ugyanezt a tényt erősíti itt meg: aki tiszta odaadó szolgálatot végez, az éppen úgy transzcendentális helyzetben van, mint az Úr. Ahogy az Úrra, úgy tiszta bhaktáira sincsenek hatással az anyagi kötőerők. Akire nincsenek hatással az anyagi természet kötőerői, azt felszabadult léleknek, brahma-bhūta léleknek nevezik. A &amp;#039;&amp;#039;brahma-bhūtaḥ prasannātmā&amp;#039;&amp;#039; a felszabadulás szintje. &amp;#039;&amp;#039;Ahaṁ brahmāsmi&amp;#039;&amp;#039;: „Én nem ez a test vagyok.” Ez egyedül arra vonatkozik, aki állandóan Kṛṣṇa odaadó szolgálatába merül, s így transzcendentális szinten áll: az ilyen ember fölötte áll az anyagi természet három kötőereje befolyásának.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az imperszonalisták abban a tévhitben élnek, hogy az ember az Úr    —    vagyis Brahman    —    bármilyen képzeletbeli formáját imádhatja, s végül beleolvadhat a Brahman-ragyogásba. Természetesen az is felszabadulás, amikor valaki a Legfelsőbb Úr testének ragyogásába (a Brahmanba) merül, ahogyan azt az előző vers elmagyarázta. Az ekatva szintén felszabadulás, de az efféle felszabadulást a bhakták sosem fogadják el, mert a minőségi egységre azonnal szert tesz az ember, amint az odaadó szolgálatba merül. A bhakta már szert tett erre a minőségi egyenlőségre, melyet a személytelen felszabadulás eredményez; nem kell külön törekednie rá. A versben érthetően az áll, hogy pusztán a tiszta odaadó szolgálat által az ember minőségileg olyanná válik, mint Maga az Úr.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.29.13| SB 3.29.13]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.29.13|SB 3.29.13]] - [[HU/SB 3.29.15|SB 3.29.15]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.29.15| SB 3.29.15]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>