<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.29.1-2</id>
	<title>HU/SB 3.29.1-2 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.29.1-2"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.29.1-2&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T01:19:03Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.29.1-2&amp;diff=443616&amp;oldid=prev</id>
		<title>TattvaDarsana at 06:53, 5 June 2019</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.29.1-2&amp;diff=443616&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-06-05T06:53:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 06:53, 5 June 2019&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l44&quot;&gt;Line 44:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 44:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ez a huszonkilencedik fejezet az odaadó szolgálat dicsőségét magyarázza el részletesen, valamint azt is leírja, milyen hatással van az idő a feltételekhez kötött lélekre. Az idő befolyásának részletes leírása azt a célt szolgálja, hogy a feltételekhez kötött lélek felhagyjon anyagi tevékenységével, ami nem más, mint puszta idővesztegetés. Az előző fejezet az anyagi természetet, a lelket és a Legfelsőbb Urat, vagyis a Felsőlelket tanulmányozta analitikusan, ez a fejezet pedig a bhakti-yoga, vagyis az odaadó szolgálat &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;elveit, az &lt;/del&gt;élőlények és az Istenség Személyisége közötti örök kapcsolatban végzett &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;cselekedeteket magyarázza &lt;/del&gt;el.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ez a huszonkilencedik fejezet az odaadó szolgálat dicsőségét magyarázza el részletesen, valamint azt is leírja, milyen hatással van az idő a feltételekhez kötött lélekre. Az idő befolyásának részletes leírása azt a célt szolgálja, hogy a feltételekhez kötött lélek felhagyjon anyagi tevékenységével, ami nem más, mint puszta idővesztegetés. Az előző fejezet az anyagi természetet, a lelket és a Legfelsőbb Urat, vagyis a Felsőlelket tanulmányozta analitikusan, ez a fejezet pedig a bhakti-yoga, vagyis az odaadó szolgálat &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;elveit    —    az &lt;/ins&gt;élőlények és az Istenség Személyisége közötti örök kapcsolatban végzett &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;cselekedeteket    —    magyarázza &lt;/ins&gt;el.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A bhakti-yoga, az odaadó szolgálat minden filozófiai rendszer alapelve. Az a filozófia, amelynek célja nem az Úr odaadó szolgálata, egyszerűen csak elmebeli spekulációnak számít. Természetesen &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;azonban filozófiai alap nélkül &lt;/del&gt;a bhakti-yoga többé-kevésbé csak érzelem. &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Van az embereknek két típusa&lt;/del&gt;. Az egyik azt gondolja magáról, hogy fejlett intellektussal rendelkezik, s így csak spekulál és meditál, a másik pedig szentimentális, és állításainak nincs filozófiai alapja. Egyikük sem érheti el az élet legfőbb &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;célját    —    vagy ha &lt;/del&gt;mégis, akkor csak hosszú-hosszú évek után. A védikus irodalom kijelenti&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;: &lt;/del&gt;három összetevő van    —    a Legfelsőbb Úr, az élőlény, valamint kettőjük örök kapcsolata    —,    az élet célja pedig az, hogy kövessük a bhakti, vagyis az odaadó szolgálat elveit, és végül mint az Úr örök szolgái, teljes odaadásban és szeretetben eljussunk a Legfelsőbb Úr bolygójára.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A bhakti-yoga, az odaadó szolgálat minden filozófiai rendszer alapelve. Az a filozófia, amelynek célja nem az Úr odaadó szolgálata, egyszerűen csak elmebeli spekulációnak számít. Természetesen a bhakti-yoga &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;filozófiai alap nélkül &lt;/ins&gt;többé-kevésbé csak érzelem. &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Kétféle embertípus van&lt;/ins&gt;. Az egyik azt gondolja magáról, hogy fejlett intellektussal rendelkezik, s így csak spekulál és meditál, a másik pedig szentimentális, és állításainak nincs filozófiai alapja. Egyikük sem érheti el az élet legfőbb &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;célját    —    ha &lt;/ins&gt;mégis &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;sikerül&lt;/ins&gt;, akkor csak hosszú-hosszú évek után. A védikus irodalom &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;ezért &lt;/ins&gt;kijelenti&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, hogy &lt;/ins&gt;három összetevő van    —    a Legfelsőbb Úr, az élőlény, valamint kettőjük örök kapcsolata    —,    az élet célja pedig az, hogy kövessük a bhakti, vagyis az odaadó szolgálat elveit, és végül&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, &lt;/ins&gt;mint az Úr örök szolgái, teljes odaadásban és szeretetben eljussunk a Legfelsőbb Úr bolygójára.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A sāṅkhya filozófia minden létező dolog analitikus tanulmányozása. Az embernek mindent annak &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;természete &lt;/del&gt;és &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;jellemzői vizsgálata alapján kell megértenie&lt;/del&gt;. Ezt nevezik tudásszerzésnek. Nem szabad azonban pusztán a tudásra szert tennünk az élet &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;céljának, &lt;/del&gt;a tudásszerzés &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;alapvető elvének, &lt;/del&gt;a bhakti-&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;yogának az elérése nélkül&lt;/del&gt;. Ha nem törődünk a bhakti-yogával, és csupán a dolgok természetének, eredeti valójának analitikus tanulmányozásában mélyedünk el, annak gyakorlatilag semmi eredménye nem lesz. A Bhāgavatam kijelenti, hogy az efféle elfoglaltság ahhoz hasonlítható, mint amikor az üres rizskalászt csépeljük. Mi haszna az üres rizskalászt csépelni, ha rizsszem már nincs benne? Az anyagi természet, az élőlény és a Felsőlélek tudományos vizsgálatával az embernek meg kell értenie az Úr odaadó szolgálatának alapelvét.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A sāṅkhya filozófia minden létező dolog analitikus tanulmányozása. Az embernek mindent &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;úgy kell megértenie, hogy megvizsgálja &lt;/ins&gt;annak &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;természetét &lt;/ins&gt;és &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;jellemzőit&lt;/ins&gt;. Ezt nevezik tudásszerzésnek. Nem szabad azonban pusztán a tudásra szert tennünk &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;anélkül, hogy elértük volna &lt;/ins&gt;az élet &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;célját vagy &lt;/ins&gt;a tudásszerzés &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;alapelvét — &lt;/ins&gt;a bhakti-&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;yogát&lt;/ins&gt;. Ha nem törődünk a bhakti-yogával, és csupán a dolgok természetének, eredeti valójának analitikus tanulmányozásában mélyedünk el, annak gyakorlatilag semmi eredménye nem lesz. A Bhāgavatam kijelenti, hogy az efféle elfoglaltság ahhoz hasonlítható, mint amikor az üres rizskalászt csépeljük. Mi haszna az üres rizskalászt csépelni, ha rizsszem már nincs benne? Az anyagi természet, az élőlény és a Felsőlélek tudományos vizsgálatával az embernek meg kell értenie az Úr odaadó szolgálatának alapelvét.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-432729:rev-443616:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>TattvaDarsana</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.29.1-2&amp;diff=432729&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.29.1-2&amp;diff=432729&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-03-11T09:32:30Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 29. fejezet|H02]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.29: Az Úr Kapila az odaadó szolgálatról beszél| HUSZONKILENCEDIK FEJEZET: Az Úr Kapila az odaadó szolgálatról beszél]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.28.44| SB 3.28.44]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.28.44|SB 3.28.44]] - [[HU/SB 3.29.3|SB 3.29.3]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.29.3| SB 3.29.3]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 3.29.1-2|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 1-2. VERSEK ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:devahūtir uvāca&lt;br /&gt;
:lakṣaṇaṁ mahad-ādīnāṁ&lt;br /&gt;
:prakṛteḥ puruṣasya ca&lt;br /&gt;
:svarūpaṁ lakṣyate ’mīṣāṁ&lt;br /&gt;
:yena tat-pāramārthikam&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:yathā sāṅkhyeṣu kathitaṁ&lt;br /&gt;
:yan-mūlaṁ tat pracakṣate&lt;br /&gt;
:bhakti-yogasya me mārgaṁ&lt;br /&gt;
:brūhi vistaraśaḥ prabho&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;devahūtiḥ uvāca&amp;#039;&amp;#039;—Devahūti így szólt; &amp;#039;&amp;#039;lakṣaṇam&amp;#039;&amp;#039;—jellemzők; &amp;#039;&amp;#039;mahat-ādīnām&amp;#039;&amp;#039;—a mahat-tattvának stb.; &amp;#039;&amp;#039;prakṛteḥ&amp;#039;&amp;#039;—az anyagi természetnek; &amp;#039;&amp;#039;puruṣasya&amp;#039;&amp;#039;—a léleknek; &amp;#039;&amp;#039;ca&amp;#039;&amp;#039;—és; &amp;#039;&amp;#039;svarūpam&amp;#039;&amp;#039;—a természet; &amp;#039;&amp;#039;lakṣyate&amp;#039;&amp;#039;—jellemzett; &amp;#039;&amp;#039;amīṣām&amp;#039;&amp;#039;—azoknak; &amp;#039;&amp;#039;yena&amp;#039;&amp;#039;—ami által; &amp;#039;&amp;#039;tat-pārama-arthikam&amp;#039;&amp;#039;—azok valódi természete; &amp;#039;&amp;#039;yathā&amp;#039;&amp;#039;—mint; &amp;#039;&amp;#039;sāṅkhyeṣu&amp;#039;&amp;#039;—a sāṅkhya filozófiában; &amp;#039;&amp;#039;kathitam&amp;#039;&amp;#039;—elmagyarázva; &amp;#039;&amp;#039;yat&amp;#039;&amp;#039;—amelynek; &amp;#039;&amp;#039;mūlam&amp;#039;&amp;#039;—végső célt; &amp;#039;&amp;#039;tat&amp;#039;&amp;#039;—az; &amp;#039;&amp;#039;pracakṣate&amp;#039;&amp;#039;—úgy hívják; &amp;#039;&amp;#039;bhakti-yogasya&amp;#039;&amp;#039;—az odaadó szolgálatnak; &amp;#039;&amp;#039;me&amp;#039;&amp;#039;—nekem; &amp;#039;&amp;#039;mārgam&amp;#039;&amp;#039;—az ösvényt; &amp;#039;&amp;#039;brūhi&amp;#039;&amp;#039;—kérlek, magyarázd el; &amp;#039;&amp;#039;vistaraśaḥ&amp;#039;&amp;#039;—részletesen; &amp;#039;&amp;#039;prabho&amp;#039;&amp;#039;—kedves Uram, Kapila.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Devahūti így szólt: Kedves Uram! A sāṅkhya filozófiarendszer alapján tudományos részletességgel leírtad az anyagi természet egészének jellemzőit és a szellem tulajdonságait. Most arra kérlek, beszélj az odaadó szolgálat útjáról, amely minden filozófiai rendszer végső célja!&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ez a huszonkilencedik fejezet az odaadó szolgálat dicsőségét magyarázza el részletesen, valamint azt is leírja, milyen hatással van az idő a feltételekhez kötött lélekre. Az idő befolyásának részletes leírása azt a célt szolgálja, hogy a feltételekhez kötött lélek felhagyjon anyagi tevékenységével, ami nem más, mint puszta idővesztegetés. Az előző fejezet az anyagi természetet, a lelket és a Legfelsőbb Urat, vagyis a Felsőlelket tanulmányozta analitikusan, ez a fejezet pedig a bhakti-yoga, vagyis az odaadó szolgálat elveit, az élőlények és az Istenség Személyisége közötti örök kapcsolatban végzett cselekedeteket magyarázza el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bhakti-yoga, az odaadó szolgálat minden filozófiai rendszer alapelve. Az a filozófia, amelynek célja nem az Úr odaadó szolgálata, egyszerűen csak elmebeli spekulációnak számít. Természetesen azonban filozófiai alap nélkül a bhakti-yoga többé-kevésbé csak érzelem. Van az embereknek két típusa. Az egyik azt gondolja magáról, hogy fejlett intellektussal rendelkezik, s így csak spekulál és meditál, a másik pedig szentimentális, és állításainak nincs filozófiai alapja. Egyikük sem érheti el az élet legfőbb célját    —    vagy ha mégis, akkor csak hosszú-hosszú évek után. A védikus irodalom kijelenti: három összetevő van    —    a Legfelsőbb Úr, az élőlény, valamint kettőjük örök kapcsolata    —,    az élet célja pedig az, hogy kövessük a bhakti, vagyis az odaadó szolgálat elveit, és végül mint az Úr örök szolgái, teljes odaadásban és szeretetben eljussunk a Legfelsőbb Úr bolygójára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A sāṅkhya filozófia minden létező dolog analitikus tanulmányozása. Az embernek mindent annak természete és jellemzői vizsgálata alapján kell megértenie. Ezt nevezik tudásszerzésnek. Nem szabad azonban pusztán a tudásra szert tennünk az élet céljának, a tudásszerzés alapvető elvének, a bhakti-yogának az elérése nélkül. Ha nem törődünk a bhakti-yogával, és csupán a dolgok természetének, eredeti valójának analitikus tanulmányozásában mélyedünk el, annak gyakorlatilag semmi eredménye nem lesz. A Bhāgavatam kijelenti, hogy az efféle elfoglaltság ahhoz hasonlítható, mint amikor az üres rizskalászt csépeljük. Mi haszna az üres rizskalászt csépelni, ha rizsszem már nincs benne? Az anyagi természet, az élőlény és a Felsőlélek tudományos vizsgálatával az embernek meg kell értenie az Úr odaadó szolgálatának alapelvét.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.28.44| SB 3.28.44]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.28.44|SB 3.28.44]] - [[HU/SB 3.29.3|SB 3.29.3]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.29.3| SB 3.29.3]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>