TattvaDarsana at 08:29, 1 June 2019

2019-06-01T08:29:19Z

← Older revision		Revision as of 08:29, 1 June 2019
Line 31:		Line 31:

	<div class="translation">		<div class="translation">
	A látó az Istenség Legfelsőbb Személyisége, akit paraṁ brahmaként ismernek. ~~Különbözik~~ a jīva ~~lélektől~~, az egyéni ~~élőlénytől~~, aki kapcsolatban áll az érzékekkel, az öt elemmel és a tudattal.		A látó az Istenség Legfelsőbb Személyisége, akit paraṁ brahmaként ismernek. Ő más, mint a jīva lélek, vagyis az egyéni élőlény, aki kapcsolatban áll az érzékekkel, az öt elemmel és a tudattal.
	</div>		</div>

Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Ez a vers a teljes egészről nyújt tiszta képet. Az élőlény különbözik az anyagi elemektől, és a legfelsőbb élőlény, az Istenség Személyisége, aki az anyagi elemek teremtője, szintén különbözik az egyéni élőlénytől. Ezt a filozófiát az Úr Caitanya mint ''acintya-bhedābheda-tattva'' filozófiát hirdette. Minden egyidejűleg azonos minden mással, s különbözik is minden mástól. A Legfelsőbb Úr anyagi energiája által teremtett kozmikus megnyilvánulás szintén egyidejűleg különbözik és nem különbözik az Úrtól. Az anyagi energia nem különbözik a Legfelsőbb Úrtól, de ugyanakkor, mivel másképpen működik, mégis különbözik Tőle. Az egyéni élőlény hasonló módon egy a Legfelsőbb Úrral, és különbözik is Tőle. Ez az „egyidejűleg azonos és különböző” filozófia a Bhāgavata-iskola tökéletes végkövetkeztetése, ahogyan azt itt Kapiladeva megerősíti.		Ez a vers a teljes egészről nyújt tiszta képet. Az élőlény különbözik az anyagi elemektől, és a legfelsőbb élőlény, az Istenség Személyisége, aki az anyagi elemek teremtője, szintén különbözik az egyéni élőlénytől. Ezt a filozófiát az Úr Caitanya mint ''acintya-bhedābheda-tattva'' filozófiát hirdette. Minden egyidejűleg azonos minden mással, s különbözik is minden mástól. A Legfelsőbb Úr anyagi energiája által teremtett kozmikus megnyilvánulás szintén egyidejűleg különbözik, és nem különbözik az Úrtól. Az anyagi energia nem különbözik a Legfelsőbb Úrtól, de ugyanakkor, mivel másképpen működik, mégis különbözik Tőle. Az egyéni élőlény hasonló módon egy a Legfelsőbb Úrral, és különbözik is Tőle. Ez az „egyidejűleg azonos és különböző” filozófia a Bhāgavata-iskola tökéletes végkövetkeztetése, ahogyan azt itt Kapiladeva megerősíti.

	Az élőlényeket a tűz szikráihoz hasonlítják. Amint azt az előző vers elmondta, a tűz, a láng, a füst és a tűzifa kapcsolatban állnak egymással. Ez a vers az élőlény, az anyagi elemek és az Istenség Legfelsőbb Személyisége összekapcsolódásáról beszél. Az élőlény valódi helyzete éppen olyan, mint a tűz szikrájáé: mindkettő szerves rész. Az anyagi energiát a füsthöz hasonlítják. A tűz szintén szerves része ~~a Legfelsőbb Úrnak~~. A Viṣṇu Purāṇa azt mondja, hogy minden, amit látunk vagy tapasztalunk, akár az anyagi, akár a lelki világban, a Legfelsőbb Úr különféle energiáinak kiterjedése. Ahogy a tűz egy helyről ad fényt és hőt, úgy árasztja szét az Istenség Legfelsőbb Személyisége is különféle energiáit szerte teremtésében.		Az élőlényeket a tűz szikráihoz hasonlítják. Amint azt az előző vers elmondta, a tűz, a láng, a füst és a tűzifa kapcsolatban állnak egymással. Ez a vers az élőlény, az anyagi elemek és az Istenség Legfelsőbb Személyisége összekapcsolódásáról beszél. Az élőlény valódi helyzete éppen olyan, mint a tűz szikrájáé; mindkettő szerves rész. Az anyagi energiát a füsthöz hasonlítják. A tűz szintén a Legfelsőbb Úr szerves része. A Viṣṇu Purāṇa azt mondja, hogy minden, amit látunk vagy tapasztalunk, akár az anyagi, akár a lelki világban, a Legfelsőbb Úr különféle energiáinak kiterjedése. Ahogy a tűz egy helyről ad fényt és hőt, úgy árasztja szét az Istenség Legfelsőbb Személyisége is különféle energiáit szerte teremtésében.

	A vaiṣṇava filozófiaelmélet négy alapelve a śuddha-advaita (megtisztult egység), a dvaita-advaita (egyidejű egység és különbözőség), a viśiṣṭa-advaita és a dvaita elmélet. A vaiṣṇava filozófia e négy elve a Śrīmad-Bhāgavatam tézisén alapszik, melyet ez a két vers magyarázott el.		A vaiṣṇava filozófiaelmélet négy alapelve a śuddha-advaita (megtisztult egység), a dvaita-advaita (egyidejű egység és különbözőség), a viśiṣṭa-advaita és a dvaita elmélet. A vaiṣṇava filozófia e négy elve a Śrīmad-Bhāgavatam tézisén alapszik, melyet ez a két vers magyarázott el.

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-03-11T09:15:42Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 28. fejezet|H41]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.28: Kapila tanítása az odaadó szolgálat végzéséről| HUSZONNYOLCADIK FEJEZET: Kapila tanítása az odaadó szolgálat végzéséről]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.28.40| SB 3.28.40]] '''[[HU/SB 3.28.40|SB 3.28.40]] - [[HU/SB 3.28.42|SB 3.28.42]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.28.42| SB 3.28.42]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.28.41|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 41. VERS ====

<div class="verse">
:bhūtendriyāntaḥ-karaṇāt
:pradhānāj jīva-saṁjñitāt
:ātmā tathā pṛthag draṣṭā
:bhagavān brahma-saṁjñitaḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''bhūta''—az öt elem; ''indriya''—az érzékek; ''antaḥ-karaṇāt''—az elméből; ''pradhānāt''—a pradhānából; ''jīva-saṁjñitāt''—a jīva lélekből; ''ātmā''—a Paramātmā; ''tathā''—így; ''pṛthak''—különböző; ''draṣṭā''—a látó; ''bhagavān''—az Istenség Személyisége; ''brahma-saṁjñitaḥ''—Brahmannak nevezett.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
A látó az Istenség Legfelsőbb Személyisége, akit paraṁ brahmaként ismernek. Különbözik a jīva lélektől, az egyéni élőlénytől, aki kapcsolatban áll az érzékekkel, az öt elemmel és a tudattal.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Ez a vers a teljes egészről nyújt tiszta képet. Az élőlény különbözik az anyagi elemektől, és a legfelsőbb élőlény, az Istenség Személyisége, aki az anyagi elemek teremtője, szintén különbözik az egyéni élőlénytől. Ezt a filozófiát az Úr Caitanya mint ''acintya-bhedābheda-tattva'' filozófiát hirdette. Minden egyidejűleg azonos minden mással, s különbözik is minden mástól. A Legfelsőbb Úr anyagi energiája által teremtett kozmikus megnyilvánulás szintén egyidejűleg különbözik és nem különbözik az Úrtól. Az anyagi energia nem különbözik a Legfelsőbb Úrtól, de ugyanakkor, mivel másképpen működik, mégis különbözik Tőle. Az egyéni élőlény hasonló módon egy a Legfelsőbb Úrral, és különbözik is Tőle. Ez az „egyidejűleg azonos és különböző” filozófia a Bhāgavata-iskola tökéletes végkövetkeztetése, ahogyan azt itt Kapiladeva megerősíti.

Az élőlényeket a tűz szikráihoz hasonlítják. Amint azt az előző vers elmondta, a tűz, a láng, a füst és a tűzifa kapcsolatban állnak egymással. Ez a vers az élőlény, az anyagi elemek és az Istenség Legfelsőbb Személyisége összekapcsolódásáról beszél. Az élőlény valódi helyzete éppen olyan, mint a tűz szikrájáé: mindkettő szerves rész. Az anyagi energiát a füsthöz hasonlítják. A tűz szintén szerves része a Legfelsőbb Úrnak. A Viṣṇu Purāṇa azt mondja, hogy minden, amit látunk vagy tapasztalunk, akár az anyagi, akár a lelki világban, a Legfelsőbb Úr különféle energiáinak kiterjedése. Ahogy a tűz egy helyről ad fényt és hőt, úgy árasztja szét az Istenség Legfelsőbb Személyisége is különféle energiáit szerte teremtésében.

A vaiṣṇava filozófiaelmélet négy alapelve a śuddha-advaita (megtisztult egység), a dvaita-advaita (egyidejű egység és különbözőség), a viśiṣṭa-advaita és a dvaita elmélet. A vaiṣṇava filozófia e négy elve a Śrīmad-Bhāgavatam tézisén alapszik, melyet ez a két vers magyarázott el.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.28.40| SB 3.28.40]] '''[[HU/SB 3.28.40|SB 3.28.40]] - [[HU/SB 3.28.42|SB 3.28.42]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.28.42| SB 3.28.42]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.28.41 - Revision history

TattvaDarsana at 08:29, 1 June 2019

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit