TattvaDarsana at 13:31, 15 May 2019

2019-05-15T13:31:40Z

← Older revision		Revision as of 13:31, 15 May 2019
Line 31:		Line 31:

	<div class="translation">		<div class="translation">
	A prāṇāyāma gyakorlásával az ember ~~megszüntetheti fiziológiai állapotának~~ szennyeződését, az elme rögzítésével pedig mentesülhet minden bűnös cselekedettől. Ha uralkodik az érzékein, megválhat az ~~anyagi kapcsolattól~~, s az Istenség Legfelsőbb Személyiségén meditálva megszabadulhat az anyagi ragaszkodás három kötőerejétől.		A prāṇāyāma gyakorlásával az ember megszűnteheti élettani állapota szennyeződését, az elme rögzítésével pedig mentesülhet minden bűnös cselekedettől. Ha uralkodik az érzékein, megválhat az anyaggal való kapcsolatától, s az Istenség Legfelsőbb Személyiségén meditálva megszabadulhat az anyagi ragaszkodás három kötőerejétől.
	</div>		</div>

Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Az Āyur-veda orvostudománya szerint három dolog, a kapha, a pitta és a vāyu (a nyálka, az epe és a levegő) felelős a test ~~fiziológiai~~ állapotáért. A modern orvostudomány nem fogadja el ezt mint érvényes fiziológiai analízist, de az ősi Āyur-veda gyógymódja erre épül. Az Āyur-vedában leírt kezelés e három elem okával foglalkozik, melyeket a Bhāgavatam is sok helyen a test állapotának alapvető meghatározóiként említ. Ez a vers azt mondja, hogy a prāṇāyāma légzőfolyamat gyakorlása révén az ember megszüntetheti a fő ~~fiziológiai~~ elemek okozta szennyeződést, az elme rögzítésével megszabadulhat a bűnös cselekedetektől, az érzékek visszavonásával pedig megválhat az ~~anyagi kapcsolattól~~.		Az Āyur-veda orvostudománya szerint három dolog, a kapha, a pitta és a vāyu (a nyálka, az epe és a levegő) felelős a test élettani állapotáért. A modern orvostudomány nem fogadja el ezt, mint érvényes fiziológiai analízist, de az ősi Āyur-veda gyógymódja erre épül. Az Āyur-vedában leírt kezelés e három elem okával foglalkozik, melyeket a Bhāgavatam is sok helyen a test állapotának alapvető meghatározóiként említ. Ez a vers azt mondja, hogy a prāṇāyāma légzőfolyamat gyakorlása révén az ember megszüntetheti a fő élettani elemek okozta szennyeződést, az elme rögzítésével megszabadulhat a bűnös cselekedetektől, az érzékek visszavonásával pedig megválhat az anyaggal való kapcsolatától.

	Végső soron az embernek az Istenség Legfelsőbb Személyiségén kell meditálnia ahhoz, hogy felemelkedjen, s elérje a transzcendentális helyzetet, amikor többé nem hat rá az anyagi természet három kötőereje. A Bhagavad-gītā szintén megerősíti, hogy aki tiszta odaadó szolgálatot végez, az nyomban felülemelkedik az anyagi természet három kötőerején, s azonnal felismeri, hogy ő Brahman. ''Sa guṇān samatītyaitān brahma-bhūyāya kalpate''. A yoga-rendszer minden gyakorlatának megtalálhatjuk a párját a bhakti-yogában, ám ebben a korszakban a bhakti-yogát követni sokkal könnyebb. Amit az Úr Caitanya vezetett be, nem egy új értelmezés. A bhakti-yoga ~~megvalósítható~~ folyamat, ami az énekléssel és a hallással kezdődik. A bhakti-yogának és a többi yogának ugyanaz az Istenség Személyisége a végső célja, ám az ~~előbbit~~ könnyű, az ~~utóbbiakat pedig~~ nehéz megvalósítani. Az embernek az ~~elme rögzítése~~ és az érzékek ~~megzabolázása~~ segítségével ~~meg kell tisztítania fiziológiai állapotát, s~~ akkor képes lesz elméjét az Istenség Legfelsőbb Személyiségére rögzíteni. Ezt nevezik samādhinak.		Végső soron az embernek az Istenség Legfelsőbb Személyiségén kell meditálnia ahhoz, hogy felemelkedjen, s elérje a transzcendentális helyzetet, amikor többé nem hat rá az anyagi természet három kötőereje. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 14.26\|BG 14.26]]) szintén megerősíti, hogy aki tiszta odaadó szolgálatot végez, az nyomban felülemelkedik az anyagi természet három kötőerején, s azonnal felismeri, hogy ő Brahman. ''Sa guṇān samatītyaitān brahma-bhūyāya kalpate''. A yoga-rendszer minden gyakorlatának megtalálhatjuk a párját a bhakti-yogában, ám ebben a korszakban a bhakti-yogát követni sokkal könnyebb. Amit az Úr Caitanya vezetett be, nem egy új értelmezés. A bhakti-yoga egy könnyen végezhető folyamat, ami az énekléssel és a hallással kezdődik. A bhakti-yogának és a többi yogának ugyanaz az Istenség Személyisége a végső célja, ám az előbbivel könnyű, míg az utóbbiakkal ezt nehéz megvalósítani. Az embernek meg kell tisztítania élettani állapotát az összpontosítás és az érzékek visszavonása segítségével; akkor képes lesz elméjét az Istenség Legfelsőbb Személyiségére rögzíteni. Ezt nevezik samādhinak.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-03-11T08:00:29Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 28. fejezet|H11]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.28: Kapila tanítása az odaadó szolgálat végzéséről| HUSZONNYOLCADIK FEJEZET: Kapila tanítása az odaadó szolgálat végzéséről]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.28.10| SB 3.28.10]] '''[[HU/SB 3.28.10|SB 3.28.10]] - [[HU/SB 3.28.12|SB 3.28.12]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.28.12| SB 3.28.12]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.28.11|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 11. VERS ====

<div class="verse">
:prāṇāyāmair dahed doṣān
:dhāraṇābhiś ca kilbiṣān
:pratyāhāreṇa saṁsargān
:dhyānenānīśvarān guṇān
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''prāṇāyāmaiḥ''—a prāṇāyāma gyakorlásával; ''dahet''—az ember megsemmisítheti; ''doṣān''—szennyeződések; ''dhāraṇābhiḥ''—az elme rögzítésével; ''ca''—és; ''kilbiṣān''—bűnös cselekedetek; ''pratyāhāreṇa''—az érzékek visszatartása által; ''saṁsargān''—anyagi kapcsolat; ''dhyānena''—meditáció által; ''anīśvarān guṇān''—az anyagi természet kötőerői.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
A prāṇāyāma gyakorlásával az ember megszüntetheti fiziológiai állapotának szennyeződését, az elme rögzítésével pedig mentesülhet minden bűnös cselekedettől. Ha uralkodik az érzékein, megválhat az anyagi kapcsolattól, s az Istenség Legfelsőbb Személyiségén meditálva megszabadulhat az anyagi ragaszkodás három kötőerejétől.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az Āyur-veda orvostudománya szerint három dolog, a kapha, a pitta és a vāyu (a nyálka, az epe és a levegő) felelős a test fiziológiai állapotáért. A modern orvostudomány nem fogadja el ezt mint érvényes fiziológiai analízist, de az ősi Āyur-veda gyógymódja erre épül. Az Āyur-vedában leírt kezelés e három elem okával foglalkozik, melyeket a Bhāgavatam is sok helyen a test állapotának alapvető meghatározóiként említ. Ez a vers azt mondja, hogy a prāṇāyāma légzőfolyamat gyakorlása révén az ember megszüntetheti a fő fiziológiai elemek okozta szennyeződést, az elme rögzítésével megszabadulhat a bűnös cselekedetektől, az érzékek visszavonásával pedig megválhat az anyagi kapcsolattól.

Végső soron az embernek az Istenség Legfelsőbb Személyiségén kell meditálnia ahhoz, hogy felemelkedjen, s elérje a transzcendentális helyzetet, amikor többé nem hat rá az anyagi természet három kötőereje. A Bhagavad-gītā szintén megerősíti, hogy aki tiszta odaadó szolgálatot végez, az nyomban felülemelkedik az anyagi természet három kötőerején, s azonnal felismeri, hogy ő Brahman. ''Sa guṇān samatītyaitān brahma-bhūyāya kalpate''. A yoga-rendszer minden gyakorlatának megtalálhatjuk a párját a bhakti-yogában, ám ebben a korszakban a bhakti-yogát követni sokkal könnyebb. Amit az Úr Caitanya vezetett be, nem egy új értelmezés. A bhakti-yoga megvalósítható folyamat, ami az énekléssel és a hallással kezdődik. A bhakti-yogának és a többi yogának ugyanaz az Istenség Személyisége a végső célja, ám az előbbit könnyű, az utóbbiakat pedig nehéz megvalósítani. Az embernek az elme rögzítése és az érzékek megzabolázása segítségével meg kell tisztítania fiziológiai állapotát, s akkor képes lesz elméjét az Istenség Legfelsőbb Személyiségére rögzíteni. Ezt nevezik samādhinak.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.28.10| SB 3.28.10]] '''[[HU/SB 3.28.10|SB 3.28.10]] - [[HU/SB 3.28.12|SB 3.28.12]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.28.12| SB 3.28.12]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.28.11 - Revision history

TattvaDarsana at 13:31, 15 May 2019

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit