TattvaDarsana at 12:53, 25 April 2019

2019-04-25T12:53:45Z

← Older revision		Revision as of 12:53, 25 April 2019
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének bhaktája, aki komolyan végzi az odaadó szolgálatot, egyenlőnek lát minden élőlényt. Az élőlényeknek számtalan faja van, de egy bhakta nem a külsőt nézi: a lelket látja, aki a testben lakozik. Mivel minden lélek az Istenség Legfelsőbb Személyiségének szerves része, a bhakta nem lát közöttük különbséget. Ilyen egy művelt bhakta látásmódja. Ahogy azt a Bhagavad-gītā elmagyarázza, a művelt bölcs nem lát különbséget egy tanult brāhmaṇa, egy kutya, egy elefánt vagy egy tehén között, mert tudja, hogy a test csak a külső burok, s a lélek valójában a Legfelsőbb Úr szerves része. Egy bhakta nem ellenséges egyetlen élőlénnyel szemben sem, ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkivel barátkozik. Ez tilos. Aprasaṅgataḥ azt jelenti, hogy az ember „ne legyen bensőséges kapcsolatban mindenkivel”. A bhakta odaadó szolgálatának végzésével törődik, ezért csupán bhaktákkal érintkezik, hogy egyre közelebb kerüljön céljához. Másokkal nem tart kapcsolatot, mert bár senkit sem tekint ellenségének, csak azokkal barátkozik, akik odaadó szolgálatot végeznek.		Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének bhaktája, aki komolyan végzi az odaadó szolgálatot, egyenlőnek lát minden élőlényt. Az élőlényeknek számtalan faja van, de egy bhakta nem a külsőt nézi; a lelket látja, aki a testben lakozik. Mivel minden lélek az Istenség Legfelsőbb Személyiségének szerves része, a bhakta nem lát közöttük különbséget. Ilyen egy művelt bhakta látásmódja. Ahogy azt a Bhagavad-gītā elmagyarázza, a művelt bölcs nem lát különbséget egy tanult brāhmaṇa, egy kutya, egy elefánt vagy egy tehén között, mert tudja, hogy a test csak a külső burok, s a lélek valójában a Legfelsőbb Úr szerves része. Egy bhakta nem ellenséges egyetlen élőlénnyel szemben sem, ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkivel barátkozik. Ez tilos. Aprasaṅgataḥ azt jelenti, hogy az ember „ne legyen bensőséges kapcsolatban mindenkivel”. A bhakta odaadó szolgálatának végzésével törődik, ezért csupán bhaktákkal érintkezik, hogy egyre közelebb kerüljön céljához. Másokkal nem tart kapcsolatot, mert bár senkit sem tekint ellenségének, csak azokkal barátkozik, akik odaadó szolgálatot végeznek.

	Egy bhaktának be kell tartania a cölibátus fogadalmát. A cölibátushoz nem szükséges, hogy az ember teljesen lemondjon a szexuális életről. A cölibátus fogadalma megengedi, hogy az ember a feleségével házaséletet éljen. A legjobb, ha teljesen elkerüljük a nemi élvezetet — ez nagyon kedvező. Másként a bhakta a vallásos elveket követve megházasodhat, s békésen élhet felesége mellett.		Egy bhaktának be kell tartania a cölibátus fogadalmát. A cölibátushoz nem szükséges, hogy az ember teljesen lemondjon a szexuális életről. A cölibátus fogadalma megengedi, hogy az ember a feleségével házaséletet éljen. A legjobb, ha teljesen elkerüljük a nemi élvezetet — ez nagyon kedvező. Másként a bhakta a vallásos elveket követve megházasodhat, s békésen élhet felesége mellett.

	Egy bhakta ne beszéljen feleslegesen. Egy komoly bhaktának nincs ideje arra, hogy értelmetlen dolgokról beszéljen. Örökké a Kṛṣṇa-tudatban tevékenykedik, s amikor beszél, mindig Kṛṣṇáról beszél. Mauna némaságot jelent. Ez a némaság nem azt jelenti, hogy az ember egyáltalán ne beszéljen, hanem hogy ne beszéljen ostobaságokat~~: beszéljen~~ nagy lelkesedéssel Kṛṣṇáról. Fontos a sva-dharmeṇa szó is, melyet a vers megemlít: az ember kizárólag örök kötelességét végezze, azaz cselekedjen az Úr örök szolgájaként, Kṛṣṇa-tudatban. A következő szó, a balīyasā jelentése: „minden tett eredményét felajánlani az Istenség Legfelsőbb Személyiségének”. Egy bhakta nem saját érzékkielégítése érdekében cselekszik. Mindent, amit megkeres, mindent, amit megeszik és mindent, amit tesz, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének ajánlja fel, hogy örömet szerezzen Neki.		Egy bhakta ne beszéljen feleslegesen. Egy komoly bhaktának nincs ideje arra, hogy értelmetlen dolgokról beszéljen. Örökké a Kṛṣṇa-tudatban tevékenykedik, s amikor beszél, mindig Kṛṣṇáról beszél. Mauna némaságot jelent. Ez a némaság nem azt jelenti, hogy az ember egyáltalán ne beszéljen, hanem hogy ne beszéljen ostobaságokat. Beszéljen nagy lelkesedéssel Kṛṣṇáról. Fontos a sva-dharmeṇa szó is, melyet a vers megemlít: az ember kizárólag örök kötelességét végezze, azaz cselekedjen az Úr örök szolgájaként, Kṛṣṇa-tudatban. A következő szó, a balīyasā jelentése: „minden tett eredményét felajánlani az Istenség Legfelsőbb Személyiségének”. Egy bhakta nem saját érzékkielégítése érdekében cselekszik. Mindent, amit megkeres, mindent, amit megeszik és mindent, amit tesz, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének ajánlja fel, hogy örömet szerezzen Neki.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-04-05T08:26:32Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 27. fejezet|H07]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.27: Az anyagi természet megértése| HUSZONHETEDIK FEJEZET: Az anyagi természet megértése]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.27.6| SB 3.27.6]] '''[[HU/SB 3.27.6|SB 3.27.6]] - [[HU/SB 3.27.8|SB 3.27.8]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.27.8| SB 3.27.8]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.27.7|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 7. VERS ====

<div class="verse">
:sarva-bhūta-samatvena
:nirvaireṇāprasaṅgataḥ
:brahmacaryeṇa maunena
:sva-dharmeṇa balīyasā
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''sarva''—minden; ''bhūta''—élőlények; ''samatvena''—egyenlőnek látva; ''nirvaireṇa''—ellenségeskedés nélkül; ''aprasaṅgataḥ''—bensőséges kapcsolatok nélkül; ''brahma-caryeṇa''—a cölibátus által; ''maunena''—némasággal; ''sva-dharmeṇa''—az ember kötelességével; ''balīyasā''—az eredmény felajánlásával.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Az odaadó szolgálatot gyakorolva az embernek minden élőlényt egyenlőnek kell látnia, nem szabad ellenségének tekintenie senkit sem, ugyanakkor bensőséges kapcsolatban sem állhat senkivel. Cölibátusban kell élnie, komolynak kell lennie, s el kell végeznie örök kötelességeit, az eredményt az Istenség Legfelsőbb Személyiségének felajánlva.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének bhaktája, aki komolyan végzi az odaadó szolgálatot, egyenlőnek lát minden élőlényt. Az élőlényeknek számtalan faja van, de egy bhakta nem a külsőt nézi: a lelket látja, aki a testben lakozik. Mivel minden lélek az Istenség Legfelsőbb Személyiségének szerves része, a bhakta nem lát közöttük különbséget. Ilyen egy művelt bhakta látásmódja. Ahogy azt a Bhagavad-gītā elmagyarázza, a művelt bölcs nem lát különbséget egy tanult brāhmaṇa, egy kutya, egy elefánt vagy egy tehén között, mert tudja, hogy a test csak a külső burok, s a lélek valójában a Legfelsőbb Úr szerves része. Egy bhakta nem ellenséges egyetlen élőlénnyel szemben sem, ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkivel barátkozik. Ez tilos. Aprasaṅgataḥ azt jelenti, hogy az ember „ne legyen bensőséges kapcsolatban mindenkivel”. A bhakta odaadó szolgálatának végzésével törődik, ezért csupán bhaktákkal érintkezik, hogy egyre közelebb kerüljön céljához. Másokkal nem tart kapcsolatot, mert bár senkit sem tekint ellenségének, csak azokkal barátkozik, akik odaadó szolgálatot végeznek.

Egy bhaktának be kell tartania a cölibátus fogadalmát. A cölibátushoz nem szükséges, hogy az ember teljesen lemondjon a szexuális életről. A cölibátus fogadalma megengedi, hogy az ember a feleségével házaséletet éljen. A legjobb, ha teljesen elkerüljük a nemi élvezetet — ez nagyon kedvező. Másként a bhakta a vallásos elveket követve megházasodhat, s békésen élhet felesége mellett.

Egy bhakta ne beszéljen feleslegesen. Egy komoly bhaktának nincs ideje arra, hogy értelmetlen dolgokról beszéljen. Örökké a Kṛṣṇa-tudatban tevékenykedik, s amikor beszél, mindig Kṛṣṇáról beszél. Mauna némaságot jelent. Ez a némaság nem azt jelenti, hogy az ember egyáltalán ne beszéljen, hanem hogy ne beszéljen ostobaságokat: beszéljen nagy lelkesedéssel Kṛṣṇáról. Fontos a sva-dharmeṇa szó is, melyet a vers megemlít: az ember kizárólag örök kötelességét végezze, azaz cselekedjen az Úr örök szolgájaként, Kṛṣṇa-tudatban. A következő szó, a balīyasā jelentése: „minden tett eredményét felajánlani az Istenség Legfelsőbb Személyiségének”. Egy bhakta nem saját érzékkielégítése érdekében cselekszik. Mindent, amit megkeres, mindent, amit megeszik és mindent, amit tesz, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének ajánlja fel, hogy örömet szerezzen Neki.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.27.6| SB 3.27.6]] '''[[HU/SB 3.27.6|SB 3.27.6]] - [[HU/SB 3.27.8|SB 3.27.8]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.27.8| SB 3.27.8]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.27.7 - Revision history

TattvaDarsana at 12:53, 25 April 2019

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit