HU/SB 3.27.6 - Revision history

TattvaDarsana at 10:55, 25 April 2019

2019-04-25T10:55:49Z

← Older revision		Revision as of 10:55, 25 April 2019
Line 40:		Line 40:
	A yoga gyakorlásának nyolc szintje van: yama, niyama, āsana, prāṇāyāma, pratyāhāra, dhāraṇā, dhyāna és samādhi. A yama és a niyama azt jelenti, hogy a szabályozó folyamatot a szigorú szabályok követésével végezzük, az āsana pedig az ülőhelyzetekre vonatkozik. Ezek segítenek abban, hogy az ember a hit szintjére emelkedjen az odaadó szolgálatban. A testgyakorlatokból álló yoga nem a végső cél. A valódi cél az, hogy rögzítsük és szabályozzuk az elmét, s hogy felkészüljünk arra, hogy nagy hittel végezzük az odaadó szolgálatot.		A yoga gyakorlásának nyolc szintje van: yama, niyama, āsana, prāṇāyāma, pratyāhāra, dhāraṇā, dhyāna és samādhi. A yama és a niyama azt jelenti, hogy a szabályozó folyamatot a szigorú szabályok követésével végezzük, az āsana pedig az ülőhelyzetekre vonatkozik. Ezek segítenek abban, hogy az ember a hit szintjére emelkedjen az odaadó szolgálatban. A testgyakorlatokból álló yoga nem a végső cél. A valódi cél az, hogy rögzítsük és szabályozzuk az elmét, s hogy felkészüljünk arra, hogy nagy hittel végezzük az odaadó szolgálatot.

	A bhāvena vagy bhāva nagyon fontos tényező a yoga gyakorlása során, illetve minden lelki folyamatban. A bhāva jelentését a Bhagavad-gītā magyarázza el ([[HU/BG 10.8\|BG 10.8]]). Budhā bhāva samanvitāḥ: merüljünk el a Kṛṣṇa iránti szeretet gondolatában. Amikor tudjuk, hogy Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége a forrása mindennek, s minden Belőle árad (''ahaṁ sarvasya prabhavaḥ''), akkor megértjük a Vedānta aforizmáját: ''janmādy asya yataḥ'' („mindennek az eredeti forrása”), s elmerülhetünk a bhāvában, ami az Isten iránti szeretetet megelőző szint.		A bhāvena vagy bhāva nagyon fontos tényező a yoga gyakorlása során, illetve minden lelki folyamatban. A bhāva jelentését a Bhagavad-gītā magyarázza el ([[HU/BG 10.8\|BG 10.8]]). ''Budhā bhāva samanvitāḥ'': merüljünk el a Kṛṣṇa iránti szeretet gondolatában. Amikor tudjuk, hogy Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége a forrása mindennek, s minden Belőle árad (''ahaṁ sarvasya prabhavaḥ''), akkor megértjük a Vedānta aforizmáját ([[HU/SB 1.1.1\|SB 1.1.1]]): ''janmādy asya yataḥ'' („mindennek az eredeti forrása”), s elmerülhetünk a bhāvában, ami az Isten iránti szeretetet megelőző szint.

	Rūpa Gosvāmī nagyon szépen elmagyarázza a Bhakti-rasāmṛta-sindhuban, hogyan lehet elérni ezt a bhāvát, az Isten iránti szeretetet megelőző szintet. Azt mondja, hogy az embernek először hitet kell kifejlesztenie (''śraddhayānvitaḥ''). Hitre az érzékek szabályozásával tehetünk szert, akár a yoga gyakorlása révén, követve a szabályozó elveket és gyakorolva az ülőhelyzeteket, akár azáltal, hogy közvetlenül a bhakti-yogát végezzük, ahogyan azt az előző vers javasolta. A bhakti-yoga kilenc eleme közül az első és a legfontosabb az, hogy énekeljünk az Úrról és halljunk Róla. Ez a vers szintén említést tesz erről. ''Mat-kathā-śravaṇena ca''. Hitre a yoga-rendszer szabályozó elveinek követésével is szert tehet az ember, s elérheti ugyanezt a célt pusztán azzal is, hogy az Úr transzcendentális cselekedeteiről énekel és hall. A ca szónak jelentősége van. A bhakti-yoga közvetlen, míg a másik közvetett folyamat. De egyetlen közvetett folyamat követésével sem érhetünk el sikert, ha nem fogadjuk el teljesen az Úr dicsősége hallgatásának és éneklésének közvetlen folyamatát. Ezért használja a vers a satyena szót. Ezzel kapcsolatban Śrīdhara Svāmī megjegyzi, hogy a satyena jelentése niṣkapaṭena, azaz „kétszínűség nélkül”. Az imperszonalisták kétszínűek. Néha úgy tesznek, mintha odaadó szolgálatot végeznének, de végső soron arra vágynak, hogy eggyé váljanak a Legfelsőbbel. Ez kétszínűség, kapaṭa. A Bhāgavatam ezt nem engedi meg. A Śrīmad-Bhāgavatam már az elején egyértelműen kijelenti: ''paramo nirmatsarānāṁ'' — „Ez az írás, a Śrīmad-Bhāgavatam azoknak szól, akik teljesen mentesek az irigységtől.” Ugyanezt a gondolatot hangsúlyozza ez a vers is. Ha az embernek nincs teljes hite az Istenség Legfelsőbb Személyiségében, s nem merül el teljesen az Úr dicsőségének hallgatásában és éneklésében, nincs esélye a felszabadulásra.		Rūpa Gosvāmī nagyon szépen elmagyarázza a Bhakti-rasāmṛta-sindhuban, hogyan lehet elérni ezt a bhāvát, az Isten iránti szeretetet megelőző szintet. Azt mondja, hogy az embernek először hitet kell kifejlesztenie (''śraddhayānvitaḥ''). Hitre az érzékek szabályozásával tehetünk szert, akár a yoga gyakorlása révén, követve a szabályozó elveket és gyakorolva az ülőhelyzeteket, akár azáltal, hogy közvetlenül a bhakti-yogát végezzük, ahogyan azt az előző vers javasolta. A bhakti-yoga kilenc eleme közül az első és a legfontosabb az, hogy énekeljünk az Úrról és halljunk Róla. Ez a vers szintén említést tesz erről. ''Mat-kathā-śravaṇena ca''. Hitre a yoga-rendszer szabályozó elveinek követésével is szert tehet az ember, s elérheti ugyanezt a célt pusztán azzal is, hogy az Úr transzcendentális cselekedeteiről énekel és hall. A „ca” szónak jelentősége van. A bhakti-yoga közvetlen, míg a másik közvetett folyamat. De egyetlen közvetett folyamat követésével sem érhetünk el sikert, ha nem fogadjuk el teljesen az Úr dicsősége hallgatásának és éneklésének közvetlen folyamatát. Ezért használja a vers a satyena szót. Ezzel kapcsolatban Śrīdhara Svāmī megjegyzi, hogy a satyena jelentése, niṣkapaṭena, azaz „kétszínűség nélkül”. Az imperszonalisták kétszínűek. Néha úgy tesznek, mintha odaadó szolgálatot végeznének, de végső soron arra vágynak, hogy eggyé váljanak a Legfelsőbbel. Ez kétszínűség, kapaṭa. A Bhāgavatam ezt nem engedi meg. A Śrīmad-Bhāgavatam már az elején egyértelműen kijelenti ([[HU/SB 1.1.2\|SB 1.1.2]]): ''paramo nirmatsarānāṁ'' — „Ez az írás, a Śrīmad-Bhāgavatam azoknak szól, akik teljesen mentesek az irigységtől.” Ugyanezt a gondolatot hangsúlyozza ez a vers is. Ha az embernek nincs teljes hite az Istenség Legfelsőbb Személyiségében, s nem merül el teljesen az Úr dicsőségének hallgatásában és éneklésében, nincs esélye a felszabadulásra.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-04-05T08:23:27Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 27. fejezet|H06]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.27: Az anyagi természet megértése| HUSZONHETEDIK FEJEZET: Az anyagi természet megértése]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.27.5| SB 3.27.5]] '''[[HU/SB 3.27.5|SB 3.27.5]] - [[HU/SB 3.27.7|SB 3.27.7]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.27.7| SB 3.27.7]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.27.6|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 6. VERS ====

<div class="verse">
:yamādibhir yoga-pathair
:abhyasañ śraddhayānvitaḥ
:mayi bhāvena satyena
:mat-kathā-śravaṇena ca
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''yama-ādibhiḥ''—a yamával kezdődően; ''yoga-pathaiḥ''—a yoga-rendszer által; ''abhyasan''—gyakorolva; ''śraddhayā anvitaḥ''—nagy hittel; ''mayi''—Nekem; ''bhāvena''—odaadással; ''satyena''—vegyítetlen; ''mat-kathā''—a Rólam szóló történetek; ''śravaṇena''—hallgatva; ''ca''—és.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Az embernek a yoga-rendszer szabályozó folyamatát követve hitre kell szert tennie, s azzal, hogy Rólam énekel és Rólam hall, fel kell emelkednie a vegyítetlen odaadó szolgálat síkjára.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A yoga gyakorlásának nyolc szintje van: yama, niyama, āsana, prāṇāyāma, pratyāhāra, dhāraṇā, dhyāna és samādhi. A yama és a niyama azt jelenti, hogy a szabályozó folyamatot a szigorú szabályok követésével végezzük, az āsana pedig az ülőhelyzetekre vonatkozik. Ezek segítenek abban, hogy az ember a hit szintjére emelkedjen az odaadó szolgálatban. A testgyakorlatokból álló yoga nem a végső cél. A valódi cél az, hogy rögzítsük és szabályozzuk az elmét, s hogy felkészüljünk arra, hogy nagy hittel végezzük az odaadó szolgálatot.

A bhāvena vagy bhāva nagyon fontos tényező a yoga gyakorlása során, illetve minden lelki folyamatban. A bhāva jelentését a Bhagavad-gītā magyarázza el ([[HU/BG 10.8|BG 10.8]]). Budhā bhāva samanvitāḥ: merüljünk el a Kṛṣṇa iránti szeretet gondolatában. Amikor tudjuk, hogy Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége a forrása mindennek, s minden Belőle árad (''ahaṁ sarvasya prabhavaḥ''), akkor megértjük a Vedānta aforizmáját: ''janmādy asya yataḥ'' („mindennek az eredeti forrása”), s elmerülhetünk a bhāvában, ami az Isten iránti szeretetet megelőző szint.

Rūpa Gosvāmī nagyon szépen elmagyarázza a Bhakti-rasāmṛta-sindhuban, hogyan lehet elérni ezt a bhāvát, az Isten iránti szeretetet megelőző szintet. Azt mondja, hogy az embernek először hitet kell kifejlesztenie (''śraddhayānvitaḥ''). Hitre az érzékek szabályozásával tehetünk szert, akár a yoga gyakorlása révén, követve a szabályozó elveket és gyakorolva az ülőhelyzeteket, akár azáltal, hogy közvetlenül a bhakti-yogát végezzük, ahogyan azt az előző vers javasolta. A bhakti-yoga kilenc eleme közül az első és a legfontosabb az, hogy énekeljünk az Úrról és halljunk Róla. Ez a vers szintén említést tesz erről. ''Mat-kathā-śravaṇena ca''. Hitre a yoga-rendszer szabályozó elveinek követésével is szert tehet az ember, s elérheti ugyanezt a célt pusztán azzal is, hogy az Úr transzcendentális cselekedeteiről énekel és hall. A ca szónak jelentősége van. A bhakti-yoga közvetlen, míg a másik közvetett folyamat. De egyetlen közvetett folyamat követésével sem érhetünk el sikert, ha nem fogadjuk el teljesen az Úr dicsősége hallgatásának és éneklésének közvetlen folyamatát. Ezért használja a vers a satyena szót. Ezzel kapcsolatban Śrīdhara Svāmī megjegyzi, hogy a satyena jelentése niṣkapaṭena, azaz „kétszínűség nélkül”. Az imperszonalisták kétszínűek. Néha úgy tesznek, mintha odaadó szolgálatot végeznének, de végső soron arra vágynak, hogy eggyé váljanak a Legfelsőbbel. Ez kétszínűség, kapaṭa. A Bhāgavatam ezt nem engedi meg. A Śrīmad-Bhāgavatam már az elején egyértelműen kijelenti: ''paramo nirmatsarānāṁ'' — „Ez az írás, a Śrīmad-Bhāgavatam azoknak szól, akik teljesen mentesek az irigységtől.” Ugyanezt a gondolatot hangsúlyozza ez a vers is. Ha az embernek nincs teljes hite az Istenség Legfelsőbb Személyiségében, s nem merül el teljesen az Úr dicsőségének hallgatásában és éneklésében, nincs esélye a felszabadulásra.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.27.5| SB 3.27.5]] '''[[HU/SB 3.27.5|SB 3.27.5]] - [[HU/SB 3.27.7|SB 3.27.7]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.27.7| SB 3.27.7]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__