TattvaDarsana at 19:03, 23 April 2019

2019-04-23T19:03:38Z

← Older revision		Revision as of 19:03, 23 April 2019
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Valójában a feltételekhez kötött lélek arra kényszerül, hogy az anyagi természet kötőerőinek nyomása alatt cselekedjen. Az élőlénynek nincs függetlensége. Amikor az Istenség Legfelsőbb Személyiségének irányítása alatt áll, akkor szabad, de amikor abban a hiszemben, hogy elégedetté teheti érzékeit, az érzékkielégítés tetteibe merül, akkor valójában az anyagi természet varázsa hat rá. A Bhagavad-gītā azt mondja:'' prakṛteḥ kriyamāṇāni'', az ember azok szerint a természeti kötőerők szerint cselekszik, amelyekre szert tett. Guṇa a természet kötőerőire utal. Az élőlény a természet kötőerőinek hatása alatt áll, de helytelenül úgy véli, hogy ő a tulajdonos. E hamis tulajdonérzetet el lehet kerülni pusztán azáltal, hogy az ember a Legfelsőbb Úrnak vagy az Ő hiteles képviselőjének irányításával odaadó szolgálatot végez. Arjuna a Bhagavad-gītāban magára akarta vállalni a felelősséget azért, hogy elpusztítja nagyapját és tanítóját a harcban, de amikor Kṛṣṇa utasítására cselekedett, megszabadult attól a gondolattól, hogy ő tettei tulajdonosa. Harcolt, ám valójában mentesült a harc visszahatásaitól, holott kezdetben, amikor el akarta kerülni az erőszakot, s nem akart harcolni, az egész felelősség az ő vállán nyugodott. Ez a különbség a felszabadulás és a feltételekhez kötött állapot között. Egy feltételekhez kötött lélek lehet nagyon jó, és cselekedhet a jóság kötőerejében, az anyagi természet bűvölete mégis feltételeket szab számára. A bhakta azonban teljes mértékben a Legfelsőbb Úr irányítása alatt cselekszik. Lehet, hogy tettei ~~így~~ egy közönséges ember szemében nem tűnnek nagyon emelkedetteknek, de egy bhaktát semmilyen felelősség nem terhel.		Valójában a feltételekhez kötött lélek arra kényszerül, hogy az anyagi természet kötőerőinek nyomása alatt cselekedjen. Az élőlénynek nincs függetlensége. Amikor az Istenség Legfelsőbb Személyiségének irányítása alatt áll, akkor szabad, de amikor abban a hiszemben, hogy elégedetté teheti érzékeit, az érzékkielégítés tetteibe merül, akkor valójában az anyagi természet varázsa hat rá. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 3.27\|BG 3.27]]) azt mondja:'' prakṛteḥ kriyamāṇāni'', az ember azok szerint a természeti kötőerők szerint cselekszik, amelyekre szert tett. Guṇa a természet kötőerőire utal. Az élőlény a természet kötőerőinek hatása alatt áll, de helytelenül úgy véli, hogy ő a tulajdonos. E hamis tulajdonérzetet el lehet kerülni pusztán azáltal, hogy az ember a Legfelsőbb Úrnak vagy az Ő hiteles képviselőjének irányításával odaadó szolgálatot végez. Arjuna a Bhagavad-gītāban magára akarta vállalni a felelősséget azért, hogy elpusztítja nagyapját és tanítóját a harcban, de amikor Kṛṣṇa utasítására cselekedett, megszabadult attól a gondolattól, hogy ő tettei tulajdonosa. Harcolt, ám valójában mentesült a harc visszahatásaitól, holott kezdetben, amikor el akarta kerülni az erőszakot, s nem akart harcolni, az egész felelősség az ő vállán nyugodott. Ez a különbség a felszabadulás és a feltételekhez kötött állapot között. Egy feltételekhez kötött lélek lehet nagyon jó, és cselekedhet a jóság kötőerejében, az anyagi természet bűvölete mégis feltételeket szab számára. A bhakta azonban teljes mértékben a Legfelsőbb Úr irányítása alatt cselekszik. Lehet, hogy tettei egy közönséges ember szemében nem tűnnek nagyon emelkedetteknek, de egy bhaktát semmilyen felelősség nem terhel.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-04-05T08:11:05Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 27. fejezet|H02]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.27: Az anyagi természet megértése| HUSZONHETEDIK FEJEZET: Az anyagi természet megértése]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.27.1| SB 3.27.1]] '''[[HU/SB 3.27.1|SB 3.27.1]] - [[HU/SB 3.27.3|SB 3.27.3]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.27.3| SB 3.27.3]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.27.2|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 2. VERS ====

<div class="verse">
:sa eṣa yarhi prakṛter
:guṇeṣv abhiviṣajjate
:ahaṅkriyā-vimūḍhātmā
:kartāsmīty abhimanyate
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''saḥ''—az az élőlény; ''eṣaḥ''—ez; ''yarhi''—amikor; ''prakṛteḥ''—az anyagi természetnek; ''guṇeṣu''—a kötőerőkben; ''abhiviṣajjate''—elmerül; ''ahaṅkriyā''—a hamis ego által; ''vimūḍha''—megtévesztett; ''ātmā''—az egyéni lélek; ''kartā''—a cselekvő; ''asmi''—én vagyok; ''iti''—így; ''abhimanyate''—gondolkodik.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Amikor a lelket az anyagi természet és a hamis ego varázsa tartja bűvöletben, s önmagát a testével azonosítja, akkor az anyagi cselekedetekbe merül, s a hamis ego hatására azt gondolja, hogy ő mindennek a tulajdonosa.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Valójában a feltételekhez kötött lélek arra kényszerül, hogy az anyagi természet kötőerőinek nyomása alatt cselekedjen. Az élőlénynek nincs függetlensége. Amikor az Istenség Legfelsőbb Személyiségének irányítása alatt áll, akkor szabad, de amikor abban a hiszemben, hogy elégedetté teheti érzékeit, az érzékkielégítés tetteibe merül, akkor valójában az anyagi természet varázsa hat rá. A Bhagavad-gītā azt mondja:'' prakṛteḥ kriyamāṇāni'', az ember azok szerint a természeti kötőerők szerint cselekszik, amelyekre szert tett. Guṇa a természet kötőerőire utal. Az élőlény a természet kötőerőinek hatása alatt áll, de helytelenül úgy véli, hogy ő a tulajdonos. E hamis tulajdonérzetet el lehet kerülni pusztán azáltal, hogy az ember a Legfelsőbb Úrnak vagy az Ő hiteles képviselőjének irányításával odaadó szolgálatot végez. Arjuna a Bhagavad-gītāban magára akarta vállalni a felelősséget azért, hogy elpusztítja nagyapját és tanítóját a harcban, de amikor Kṛṣṇa utasítására cselekedett, megszabadult attól a gondolattól, hogy ő tettei tulajdonosa. Harcolt, ám valójában mentesült a harc visszahatásaitól, holott kezdetben, amikor el akarta kerülni az erőszakot, s nem akart harcolni, az egész felelősség az ő vállán nyugodott. Ez a különbség a felszabadulás és a feltételekhez kötött állapot között. Egy feltételekhez kötött lélek lehet nagyon jó, és cselekedhet a jóság kötőerejében, az anyagi természet bűvölete mégis feltételeket szab számára. A bhakta azonban teljes mértékben a Legfelsőbb Úr irányítása alatt cselekszik. Lehet, hogy tettei így egy közönséges ember szemében nem tűnnek nagyon emelkedetteknek, de egy bhaktát semmilyen felelősség nem terhel.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.27.1| SB 3.27.1]] '''[[HU/SB 3.27.1|SB 3.27.1]] - [[HU/SB 3.27.3|SB 3.27.3]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.27.3| SB 3.27.3]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.27.2 - Revision history

TattvaDarsana at 19:03, 23 April 2019

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit