<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.27.14</id>
	<title>HU/SB 3.27.14 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.27.14"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.27.14&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T00:30:38Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.27.14&amp;diff=442249&amp;oldid=prev</id>
		<title>TattvaDarsana at 09:47, 10 May 2019</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.27.14&amp;diff=442249&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-05-10T09:47:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 09:47, 10 May 2019&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l38&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ez a vers részletesebben kifejti Rūpa Gosvāmī &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;magyarázatát a &lt;/del&gt;Bhakti-rasāmṛta-&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;sindhuban &lt;/del&gt;arra vonatkozóan, hogyan szabadulhat fel valaki már ebben a testben. Az élőlény, aki satya-dṛkké vált, aki felismeri helyzetét az Istenség Legfelsőbb Személyiségével kapcsolatban, látszólag az anyag öt elemébe, az öt anyagi érzéktárgyba, a tíz érzékbe, az elmébe és az intelligenciába olvad, mégis úgy kell rá tekintenünk, hogy ébren van, s mentes a hamis ego visszahatásától. A līna szónak nagy jelentősége van ebben a versben. A māyāvādī filozófusok a Brahman személytelen ragyogásába olvadást &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;javasolják    —    ez &lt;/del&gt;végső céljuk, végállomásuk. A vers egybeolvadásról beszél. Ennek az egybeolvadásnak az ellenére azonban az egyéniség megmarad. Jīva Gosvāmī azzal a hasonlattal él, hogy amikor egy zöld madár egy zöld fa koronájára száll, látszólag beleolvad a zöld színbe, valójában azonban nem veszíti el &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;individualitását&lt;/del&gt;. &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Az az &lt;/del&gt;élőlény, aki az anyagi vagy a lelki természetbe olvad, szintén nem mond le egyéniségéről. A valódi individualitás azt jelenti, hogy megértjük: a Legfelsőbb Úr örök szolgái vagyunk. Ez a tanítás az Úr Caitanya ajkairól származik, aki Sanātana Gosvāmī kérdésére egyértelműen kijelentette, hogy az élőlény örökké Kṛṣṇa szolgája. Kṛṣṇa szintén megerősíti a Bhagavad-gītāban, hogy az élőlény örökké az Ő szerves része. A szerves résznek az a kötelessége, hogy szolgálja az egészet. Ezt jelenti az individualitás. Ez így van még ebben az anyagi létben is, amikor az élőlény látszólag az anyagba olvad. Durva anyagi teste öt elemből áll, finom teste pedig az elméből, az intelligenciából, a hamis egóból és a beszennyezett tudatból, ezen kívül rendelkezik öt cselekvő és öt tudásszerző érzékkel. Ily módon olvad bele az anyagba. De még az anyag huszonnégy elemébe olvadva is megtarthatja &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;egyéni létét &lt;/del&gt;az Úr örök &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;szolgájaként&lt;/del&gt;. Akár a lelki, akár az anyagi természetben van, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;e &lt;/del&gt;szolgát felszabadult léleknek kell tekinteni. Így magyarázzák ezt a hiteles szaktekintélyek, s a vers is megerősíti ugyanezt.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ez a vers részletesebben kifejti Rūpa Gosvāmī Bhakti-rasāmṛta-&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;sindhujában található magyarázatát &lt;/ins&gt;arra vonatkozóan, hogyan szabadulhat fel valaki már ebben a testben. Az élőlény, aki satya-dṛkké vált, aki felismeri helyzetét az Istenség Legfelsőbb Személyiségével kapcsolatban, látszólag az anyag öt elemébe, az öt anyagi érzéktárgyba, a tíz érzékbe, az elmébe és az intelligenciába olvad, mégis úgy kell rá tekintenünk, hogy ébren van, s mentes a hamis ego visszahatásától. A līna szónak nagy jelentősége van ebben a versben. A māyāvādī filozófusok a Brahman személytelen ragyogásába olvadást &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;javasolják; ez a &lt;/ins&gt;végső céljuk, végállomásuk. A vers egybeolvadásról beszél. Ennek az egybeolvadásnak az ellenére azonban az egyéniség megmarad. Jīva Gosvāmī azzal a hasonlattal él, hogy amikor egy zöld madár egy zöld fa koronájára száll, látszólag beleolvad a zöld színbe, valójában azonban nem veszíti el &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;egyéniségét&lt;/ins&gt;. &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Minden &lt;/ins&gt;élőlény, aki az anyagi vagy a lelki természetbe olvad, szintén nem mond le egyéniségéről. A valódi individualitás azt jelenti, hogy megértjük: a Legfelsőbb Úr örök szolgái vagyunk. Ez a tanítás az Úr Caitanya ajkairól származik, aki Sanātana Gosvāmī kérdésére egyértelműen kijelentette, hogy &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039;&lt;/ins&gt;az élőlény örökké Kṛṣṇa szolgája&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039;&lt;/ins&gt;. Kṛṣṇa szintén megerősíti a Bhagavad-gītāban, hogy az élőlény örökké az Ő szerves része. A szerves résznek az a kötelessége, hogy szolgálja az egészet. Ezt jelenti az individualitás. Ez így van még ebben az anyagi létben is, amikor az élőlény látszólag az anyagba olvad. Durva anyagi teste öt elemből áll, finom teste pedig az elméből, az intelligenciából, a hamis egóból és a beszennyezett tudatból, ezen kívül rendelkezik öt cselekvő és öt tudásszerző érzékkel. Ily módon olvad bele az anyagba. De még az anyag huszonnégy elemébe olvadva is megtarthatja &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;egyéniségét, mint &lt;/ins&gt;az Úr örök &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;szolgája&lt;/ins&gt;. Akár a lelki, akár az anyagi természetben van, &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;az ilyen &lt;/ins&gt;szolgát felszabadult léleknek kell tekinteni. Így magyarázzák ezt a hiteles szaktekintélyek, s a vers is megerősíti ugyanezt.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-437653:rev-442249:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>TattvaDarsana</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.27.14&amp;diff=437653&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.27.14&amp;diff=437653&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-04-05T08:41:22Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 27. fejezet|H14]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.27: Az anyagi természet megértése| HUSZONHETEDIK FEJEZET: Az anyagi természet megértése]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.27.13| SB 3.27.13]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.27.13|SB 3.27.13]] - [[HU/SB 3.27.15|SB 3.27.15]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.27.15| SB 3.27.15]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 3.27.14|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 14. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:bhūta-sūkṣmendriya-mano-&lt;br /&gt;
:buddhy-ādiṣv iha nidrayā&lt;br /&gt;
:līneṣv asati yas tatra&lt;br /&gt;
:vinidro nirahaṅkriyaḥ&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;bhūta&amp;#039;&amp;#039;—az anyagi elemek; &amp;#039;&amp;#039;sūkṣma&amp;#039;&amp;#039;—az élvezet tárgyai; &amp;#039;&amp;#039;indriya&amp;#039;&amp;#039;—az anyagi érzékek; &amp;#039;&amp;#039;manaḥ&amp;#039;&amp;#039;—elme; &amp;#039;&amp;#039;buddhi&amp;#039;&amp;#039;—intelligencia; &amp;#039;&amp;#039;ādiṣu&amp;#039;&amp;#039;—és így tovább; &amp;#039;&amp;#039;iha&amp;#039;&amp;#039;—itt; &amp;#039;&amp;#039;nidrayā&amp;#039;&amp;#039;—alvás által; &amp;#039;&amp;#039;līneṣu&amp;#039;&amp;#039;—beleolvadt; &amp;#039;&amp;#039;asati&amp;#039;&amp;#039;—a megnyilvánulatlanba; &amp;#039;&amp;#039;yaḥ&amp;#039;&amp;#039;—aki; &amp;#039;&amp;#039;tatra&amp;#039;&amp;#039;—ott; &amp;#039;&amp;#039;vinidraḥ&amp;#039;&amp;#039;—ébren; &amp;#039;&amp;#039;nirahaṅkriyaḥ&amp;#039;&amp;#039;—a hamis egótól mentesen.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Noha a bhakta látszólag elmerül az öt anyagi elemben, az anyagi élvezet tárgyaiban, az anyagi érzékekben, az anyagi elmében és az intelligenciában, valójában ébren van, s mentes a hamis egótól.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ez a vers részletesebben kifejti Rūpa Gosvāmī magyarázatát a Bhakti-rasāmṛta-sindhuban arra vonatkozóan, hogyan szabadulhat fel valaki már ebben a testben. Az élőlény, aki satya-dṛkké vált, aki felismeri helyzetét az Istenség Legfelsőbb Személyiségével kapcsolatban, látszólag az anyag öt elemébe, az öt anyagi érzéktárgyba, a tíz érzékbe, az elmébe és az intelligenciába olvad, mégis úgy kell rá tekintenünk, hogy ébren van, s mentes a hamis ego visszahatásától. A līna szónak nagy jelentősége van ebben a versben. A māyāvādī filozófusok a Brahman személytelen ragyogásába olvadást javasolják    —    ez végső céljuk, végállomásuk. A vers egybeolvadásról beszél. Ennek az egybeolvadásnak az ellenére azonban az egyéniség megmarad. Jīva Gosvāmī azzal a hasonlattal él, hogy amikor egy zöld madár egy zöld fa koronájára száll, látszólag beleolvad a zöld színbe, valójában azonban nem veszíti el individualitását. Az az élőlény, aki az anyagi vagy a lelki természetbe olvad, szintén nem mond le egyéniségéről. A valódi individualitás azt jelenti, hogy megértjük: a Legfelsőbb Úr örök szolgái vagyunk. Ez a tanítás az Úr Caitanya ajkairól származik, aki Sanātana Gosvāmī kérdésére egyértelműen kijelentette, hogy az élőlény örökké Kṛṣṇa szolgája. Kṛṣṇa szintén megerősíti a Bhagavad-gītāban, hogy az élőlény örökké az Ő szerves része. A szerves résznek az a kötelessége, hogy szolgálja az egészet. Ezt jelenti az individualitás. Ez így van még ebben az anyagi létben is, amikor az élőlény látszólag az anyagba olvad. Durva anyagi teste öt elemből áll, finom teste pedig az elméből, az intelligenciából, a hamis egóból és a beszennyezett tudatból, ezen kívül rendelkezik öt cselekvő és öt tudásszerző érzékkel. Ily módon olvad bele az anyagba. De még az anyag huszonnégy elemébe olvadva is megtarthatja egyéni létét az Úr örök szolgájaként. Akár a lelki, akár az anyagi természetben van, e szolgát felszabadult léleknek kell tekinteni. Így magyarázzák ezt a hiteles szaktekintélyek, s a vers is megerősíti ugyanezt.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.27.13| SB 3.27.13]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.27.13|SB 3.27.13]] - [[HU/SB 3.27.15|SB 3.27.15]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.27.15| SB 3.27.15]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>