<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.27.13</id>
	<title>HU/SB 3.27.13 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.27.13"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.27.13&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T00:27:53Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.27.13&amp;diff=442299&amp;oldid=prev</id>
		<title>TattvaDarsana at 05:49, 11 May 2019</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.27.13&amp;diff=442299&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-05-11T05:49:35Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 05:49, 11 May 2019&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l31&quot;&gt;Line 31:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 31:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az önmegvalósított lélek így először a háromféle egóban, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;azután &lt;/del&gt;a testben, az érzékekben és az elmében &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;tükröződik&lt;/del&gt;.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az önmegvalósított lélek így &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;tükröződött &lt;/ins&gt;először a háromféle egóban, &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;majd &lt;/ins&gt;a testben, az érzékekben és az elmében.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l38&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Egy feltételekhez kötött lélek úgy gondolkozik, hogy „én ez a test vagyok”, ezzel szemben a felszabadult lélek azt gondolja&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;: „Én &lt;/del&gt;nem ez a test, hanem szellemi lélek vagyok.” &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Ezt az &lt;/del&gt;„én vagyok”-ot egónak &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;nevezik&lt;/del&gt;, önazonosításnak. Az „én ez a test vagyok”, illetve a „minden, ami a testtel kapcsolatos, az enyém” felfogást hamis egónak hívják. &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Amikor azonban &lt;/del&gt;az &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;ember szert tesz az önmegvalósításra, s úgy gondolkodik&lt;/del&gt;, hogy ő a Legfelsőbb Úr örök szolgája, ez a fajta azonosítás a valódi ego. Az egyik felfogás az anyagi természet három kötőereje&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, &lt;/del&gt;a jóság, a szenvedély és a tudatlanság sötétségében tapasztalható, míg a másik a jóság tiszta állapotában, amit śuddha-sattvának vagy vāsudevának neveznek. Amikor azt mondjuk, hogy lemondunk az egónkról, az azt jelenti, hogy hamis egónktól válunk meg, valódi egónk azonban mindig jelen van. Amikor a lélek a test és az elme anyagi szennyeződésén át tükröződik vissza a hamis önazonosításban, feltételekhez kötött állapotban van, ellenben amikor a tiszta állapotban tükröződik, felszabadultnak hívják. &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;A &lt;/del&gt;feltételekhez kötött állapotra jellemző &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;felfogást&lt;/del&gt;, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;melyben &lt;/del&gt;anyagi &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;tulajdonainkkal azonosítjuk magunkat&lt;/del&gt;, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;meg kell tisztítanunk, s &lt;/del&gt;fel kell &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;ismernünk, hogy önvalónk &lt;/del&gt;a Legfelsőbb Úrral &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;áll kapcsolatban&lt;/del&gt;. &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;A feltételekhez &lt;/del&gt;kötött &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;állapotban mindent &lt;/del&gt;az érzékkielégítés tárgyaként &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;fogadunk el&lt;/del&gt;, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;míg a &lt;/del&gt;felszabadult szinten mindent a Legfelsőbb Úr &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;szolgálatában használunk&lt;/del&gt;. A Kṛṣṇa-tudat, vagyis az odaadó szolgálat az élőlény &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;igazán &lt;/del&gt;felszabadult helyzete. Máskülönben az elfogadás és az &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;elutasítás    —    akár &lt;/del&gt;anyagi síkon, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;akár az &lt;/del&gt;üresség vagy &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;az imperszonalizmus felfogásában    —    tökéletlen &lt;/del&gt;helyzetet &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;jelent &lt;/del&gt;a tiszta lélek számára.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Egy feltételekhez kötött lélek úgy gondolkozik, hogy „én ez a test vagyok”, ezzel szemben a felszabadult lélek azt gondolja&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, „én &lt;/ins&gt;nem ez a test, hanem szellemi lélek vagyok.” &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Az &lt;/ins&gt;„én vagyok”-ot egónak, önazonosításnak &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;nevezik&lt;/ins&gt;. Az „én ez a test vagyok”, illetve a „minden, ami a testtel kapcsolatos, az enyém” felfogást hamis egónak hívják. &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Azonban aki elérte &lt;/ins&gt;az &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;önmegvalósítást és azt gondolja magáról&lt;/ins&gt;, hogy ő a Legfelsőbb Úr örök szolgája, ez a fajta azonosítás a valódi ego. Az egyik felfogás az anyagi természet három kötőereje &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;– &lt;/ins&gt;a jóság, a szenvedély és a tudatlanság &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;– &lt;/ins&gt;sötétségében tapasztalható, míg a másik a jóság tiszta állapotában, amit śuddha-sattvának vagy vāsudevának neveznek. Amikor azt mondjuk, hogy lemondunk az egónkról, az azt jelenti, hogy hamis egónktól válunk meg, valódi egónk azonban mindig jelen van. Amikor a lélek a test és az elme anyagi szennyeződésén át tükröződik vissza a hamis önazonosításban, feltételekhez kötött állapotban van, ellenben amikor a tiszta állapotban tükröződik, felszabadultnak hívják. &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Az embernek meg kell tisztulnia a &lt;/ins&gt;feltételekhez kötött állapotra jellemző &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;azon téves felfogásától&lt;/ins&gt;, &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;mely alapján önmagát az &lt;/ins&gt;anyagi &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;tulajdonával azonosítja&lt;/ins&gt;, &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;és &lt;/ins&gt;fel kell &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;ismernie &lt;/ins&gt;a Legfelsőbb Úrral &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;való kapcsolatát&lt;/ins&gt;. &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Feltételekhez &lt;/ins&gt;kötött &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;állapotában az ember mindenre &lt;/ins&gt;az érzékkielégítés tárgyaként &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;tekint&lt;/ins&gt;, felszabadult szinten &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;viszont &lt;/ins&gt;mindent a Legfelsőbb Úr &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;szolgálatára fogad el&lt;/ins&gt;. A Kṛṣṇa-tudat, vagyis az odaadó szolgálat az élőlény &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;tényleges &lt;/ins&gt;felszabadult helyzete. Máskülönben az elfogadás és az &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;elutasítás, legyen akár &lt;/ins&gt;anyagi síkon, üresség vagy &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;imperszonalista felfogásban, mind tökéletlen &lt;/ins&gt;helyzetet &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;jelentenek &lt;/ins&gt;a tiszta lélek számára.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A satya-dṛknek nevezett tiszta lélek megértésével az ember mindent az Istenség Legfelsőbb Személyisége tükröződéseként láthat. Ezzel kapcsolatban a vers nagyon jó példát említ. Amikor a feltételekhez kötött lélek lát egy gyönyörű rózsát, azt gondolja, hogy az illatos virággal saját érzékeinek kell örömet okoznia. Ez az egyik fajta látásmód. Egy felszabadult lélek azonban ugyanezt a virágot a Legfelsőbb Úr visszatükröződéseként látja. „Ez a gyönyörű virág a Legfelsőbb Úr felsőbbrendű energiája révén jöhetett létre&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, &lt;/del&gt;ezért a Legfelsőbb Úrhoz tartozik, s az Ő szolgálatában kell használni”    —    gondolja. Ez a kétféle látásmód létezik. A feltételekhez kötött lélek a virágot úgy látja, hogy annak az ő élvezetét kell szolgálnia, a bhakta pedig úgy tekint rá, mint valamire, amit az Úr szolgálatában használhat. Ugyanígy láthatja az ember a Legfelsőbb Úr tükröződését saját érzékeiben, elméjében és testében    —    mindenben. E megfelelő szemlélettel az ember mindent az Úr szolgálatába állíthat. A Bhakti-rasāmṛta-sindhu elmondja, hogy aki mindenét    —    életenergiáját, vagyonát, intelligenciáját és szavait    —    az Úr szolgálatába állította, illetve aki vágyik rá, hogy ezt tegye, azt helyzetétől függetlenül felszabadult léleknek, satya-dṛknek kell tekinteni. Az ilyen ember mindent eredeti valójában ért meg.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A satya-dṛknek nevezett tiszta lélek megértésével az ember mindent az Istenség Legfelsőbb Személyisége tükröződéseként láthat. Ezzel kapcsolatban a vers nagyon jó példát említ. Amikor a feltételekhez kötött lélek lát egy gyönyörű rózsát, azt gondolja, hogy az illatos virággal saját érzékeinek kell örömet okoznia. Ez az egyik fajta látásmód. Egy felszabadult lélek azonban ugyanezt a virágot a Legfelsőbb Úr visszatükröződéseként látja. „Ez a gyönyörű virág a Legfelsőbb Úr felsőbbrendű energiája révén jöhetett létre&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;; &lt;/ins&gt;ezért a Legfelsőbb Úrhoz tartozik, s az Ő szolgálatában kell használni”    —    gondolja. Ez a kétféle látásmód létezik. A feltételekhez kötött lélek a virágot úgy látja, hogy annak az ő élvezetét kell szolgálnia, a bhakta pedig úgy tekint rá, mint valamire, amit az Úr szolgálatában használhat. Ugyanígy láthatja az ember a Legfelsőbb Úr tükröződését saját érzékeiben, elméjében és testében    —    mindenben. E megfelelő szemlélettel az ember mindent az Úr szolgálatába állíthat. A Bhakti-rasāmṛta-sindhu elmondja, hogy aki mindenét    —    életenergiáját, vagyonát, intelligenciáját és szavait    —    az Úr szolgálatába állította, illetve aki vágyik rá, hogy ezt tegye, azt helyzetétől függetlenül felszabadult léleknek, satya-dṛknek kell tekinteni. Az ilyen ember mindent eredeti valójában ért meg.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-437652:rev-442299:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>TattvaDarsana</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.27.13&amp;diff=437652&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.27.13&amp;diff=437652&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-04-05T08:39:39Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 27. fejezet|H13]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.27: Az anyagi természet megértése| HUSZONHETEDIK FEJEZET: Az anyagi természet megértése]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.27.12| SB 3.27.12]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.27.12|SB 3.27.12]] - [[HU/SB 3.27.14|SB 3.27.14]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.27.14| SB 3.27.14]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 3.27.13|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 13. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:evaṁ trivṛd-ahaṅkāro&lt;br /&gt;
:bhūtendriya-manomayaiḥ&lt;br /&gt;
:svābhāsair lakṣito ’nena&lt;br /&gt;
:sad-ābhāsena satya-dṛk&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;evam&amp;#039;&amp;#039;—így; &amp;#039;&amp;#039;tri-vṛt&amp;#039;&amp;#039;—a háromféle; &amp;#039;&amp;#039;ahaṅkāraḥ&amp;#039;&amp;#039;—hamis ego; &amp;#039;&amp;#039;bhūta-indriya-manaḥ-mayaiḥ&amp;#039;&amp;#039;—amelyet a test, az érzékek és az elme alkotnak; &amp;#039;&amp;#039;sva-ābhāsaiḥ&amp;#039;&amp;#039;—saját tükröződései által; &amp;#039;&amp;#039;lakṣitaḥ&amp;#039;&amp;#039;—megmutatkozik; &amp;#039;&amp;#039;anena&amp;#039;&amp;#039;—ezáltal; &amp;#039;&amp;#039;sat-ābhāsena&amp;#039;&amp;#039;—Brahman tükröződése által; &amp;#039;&amp;#039;satya-dṛk&amp;#039;&amp;#039;—az önmegvalósított lélek.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az önmegvalósított lélek így először a háromféle egóban, azután a testben, az érzékekben és az elmében tükröződik.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Egy feltételekhez kötött lélek úgy gondolkozik, hogy „én ez a test vagyok”, ezzel szemben a felszabadult lélek azt gondolja: „Én nem ez a test, hanem szellemi lélek vagyok.” Ezt az „én vagyok”-ot egónak nevezik, önazonosításnak. Az „én ez a test vagyok”, illetve a „minden, ami a testtel kapcsolatos, az enyém” felfogást hamis egónak hívják. Amikor azonban az ember szert tesz az önmegvalósításra, s úgy gondolkodik, hogy ő a Legfelsőbb Úr örök szolgája, ez a fajta azonosítás a valódi ego. Az egyik felfogás az anyagi természet három kötőereje, a jóság, a szenvedély és a tudatlanság sötétségében tapasztalható, míg a másik a jóság tiszta állapotában, amit śuddha-sattvának vagy vāsudevának neveznek. Amikor azt mondjuk, hogy lemondunk az egónkról, az azt jelenti, hogy hamis egónktól válunk meg, valódi egónk azonban mindig jelen van. Amikor a lélek a test és az elme anyagi szennyeződésén át tükröződik vissza a hamis önazonosításban, feltételekhez kötött állapotban van, ellenben amikor a tiszta állapotban tükröződik, felszabadultnak hívják. A feltételekhez kötött állapotra jellemző felfogást, melyben anyagi tulajdonainkkal azonosítjuk magunkat, meg kell tisztítanunk, s fel kell ismernünk, hogy önvalónk a Legfelsőbb Úrral áll kapcsolatban. A feltételekhez kötött állapotban mindent az érzékkielégítés tárgyaként fogadunk el, míg a felszabadult szinten mindent a Legfelsőbb Úr szolgálatában használunk. A Kṛṣṇa-tudat, vagyis az odaadó szolgálat az élőlény igazán felszabadult helyzete. Máskülönben az elfogadás és az elutasítás    —    akár anyagi síkon, akár az üresség vagy az imperszonalizmus felfogásában    —    tökéletlen helyzetet jelent a tiszta lélek számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A satya-dṛknek nevezett tiszta lélek megértésével az ember mindent az Istenség Legfelsőbb Személyisége tükröződéseként láthat. Ezzel kapcsolatban a vers nagyon jó példát említ. Amikor a feltételekhez kötött lélek lát egy gyönyörű rózsát, azt gondolja, hogy az illatos virággal saját érzékeinek kell örömet okoznia. Ez az egyik fajta látásmód. Egy felszabadult lélek azonban ugyanezt a virágot a Legfelsőbb Úr visszatükröződéseként látja. „Ez a gyönyörű virág a Legfelsőbb Úr felsőbbrendű energiája révén jöhetett létre, ezért a Legfelsőbb Úrhoz tartozik, s az Ő szolgálatában kell használni”    —    gondolja. Ez a kétféle látásmód létezik. A feltételekhez kötött lélek a virágot úgy látja, hogy annak az ő élvezetét kell szolgálnia, a bhakta pedig úgy tekint rá, mint valamire, amit az Úr szolgálatában használhat. Ugyanígy láthatja az ember a Legfelsőbb Úr tükröződését saját érzékeiben, elméjében és testében    —    mindenben. E megfelelő szemlélettel az ember mindent az Úr szolgálatába állíthat. A Bhakti-rasāmṛta-sindhu elmondja, hogy aki mindenét    —    életenergiáját, vagyonát, intelligenciáját és szavait    —    az Úr szolgálatába állította, illetve aki vágyik rá, hogy ezt tegye, azt helyzetétől függetlenül felszabadult léleknek, satya-dṛknek kell tekinteni. Az ilyen ember mindent eredeti valójában ért meg.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.27.12| SB 3.27.12]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.27.12|SB 3.27.12]] - [[HU/SB 3.27.14|SB 3.27.14]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.27.14| SB 3.27.14]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>