TattvaDarsana at 13:22, 18 April 2019

2019-04-18T13:22:19Z

← Older revision		Revision as of 13:22, 18 April 2019
Line 31:		Line 31:

	<div class="translation">		<div class="translation">
	A feltételekhez kötött lélek anyagi testének, érzékeinek, valamint az érzékek uralkodó istenségeinek, a félisteneknek az anyagi természet az oka. A bölcsek megértik ezt. A természetéből eredően transzcendentális lélek boldogság- és szenvedésérzetét maga a szellemi lélek okozza.		A feltételekhez kötött lélek anyagi testének, érzékeinek, valamint az érzékek uralkodó istenségeinek, a félisteneknek, az anyagi természet az oka. A bölcsek megértik ezt. A természetéből eredően transzcendentális lélek boldogság- és szenvedésérzetét maga a szellemi lélek okozza.
	</div>		</div>

Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	A Bhagavad-gītāban az áll, hogy amikor az Úr alászáll ebbe az anyagi világba, személyesen jön el saját energiája, ātma-māyā által. Semmilyen felsőbbrendű energia nem kényszeríti Őt. Saját akaratából jön, és ezt kedvtelésének, līlājának nevezhetjük. Ez a vers azonban érthetően kijelenti, hogy a feltételekhez kötött lelket az anyagi természet három kötőereje kényszeríti arra, hogy elfogadjon egy bizonyos fajta testet és bizonyos fajta érzékeket. Ezekre a testekre nem saját választása alapján tesz szert. A feltételekhez kötött léleknek tehát nincs szabad választása: karmája alapján kell felöltenie egy adott testet. Ha azonban vannak olyan testi reakciók, amelyeket boldogságként és boldogtalanságként érzékelünk, tudnunk kell, hogy azokat maga a szellemi lélek idézi elő. Ha a szellemi lélek akarja, megváltoztathatja kettősségekkel teli, feltételekhez kötött életét, ha Kṛṣṇa szolgálatát választja. Az élőlény az oka saját szenvedésének, de örök boldogságának ~~kovácsa~~ is lehet. ~~Amikor~~ a Kṛṣṇa-tudatot ~~akarja~~ gyakorolni, akkor a belső energia, az Úr lelki energiája egy arra alkalmas testet kínál fel neki, ha pedig érzékeinek akar elégedettséget nyújtani, akkor anyagi testet kap. Így szabadon választhat a lelki és az anyagi test között, de ha egyszer elfogadta azt a testet, akkor szenvednie kell a következményektől, vagy élveznie kell azokat. A māyāvādī filozófusok azt hangoztatják, hogy az élőlény a kedvteléseit élvezi azáltal, hogy elfogad egy disznótestet. Ez az elmélet azonban elfogadhatatlan, mert a „kedvtelés” szó magában foglalja az élvezet önkéntes elfogadását. Ez az értelmezés éppen ezért rendkívül félrevezető. Ha valaki arra kényszerül, hogy szenvedjen, az nem kedvtelés. Az Úr kedvtelései és a feltételekhez kötött élőlény által elfogadott karmikus visszahatások nem ugyanazt a szintet képviselik.		A Bhagavad-gītāban az áll, hogy amikor az Úr alászáll ebbe az anyagi világba, személyesen jön el saját energiája, ātma-māyā által. Semmilyen felsőbbrendű energia nem kényszeríti Őt. Saját akaratából jön, és ezt kedvtelésének, līlājának nevezhetjük. Ez a vers azonban érthetően kijelenti, hogy a feltételekhez kötött lelket az anyagi természet három kötőereje kényszeríti arra, hogy elfogadjon egy bizonyos fajta testet és bizonyos fajta érzékeket. Ezekre a testekre nem saját választása alapján tesz szert. A feltételekhez kötött léleknek tehát nincs szabad választása; karmája alapján kell felöltenie egy adott testet. Ha azonban vannak olyan testi reakciók, amelyeket boldogságként és boldogtalanságként érzékelünk, tudnunk kell, hogy azokat maga a szellemi lélek idézi elő. Ha a szellemi lélek akarja, megváltoztathatja kettősségekkel teli, feltételekhez kötött életét, ha Kṛṣṇa szolgálatát választja. Az élőlény az oka saját szenvedésének, de örök boldogságának oka is ő lehet. Amennyiben a Kṛṣṇa-tudatot szeretné gyakorolni, akkor a belső energia, az Úr lelki energiája egy arra alkalmas testet kínál fel neki, ha pedig érzékeinek akar elégedettséget nyújtani, akkor anyagi testet kap. Így szabadon választhat a lelki és az anyagi test között, de ha egyszer elfogadta azt a testet, akkor szenvednie kell a következményektől, vagy élveznie kell azokat. A māyāvādī filozófusok azt hangoztatják, hogy az élőlény a kedvteléseit élvezi azáltal, hogy elfogad egy disznótestet. Ez az elmélet azonban elfogadhatatlan, mert a „kedvtelés” szó magában foglalja az élvezet önkéntes elfogadását. Ez az értelmezés éppen ezért rendkívül félrevezető. Ha valaki arra kényszerül, hogy szenvedjen, az nem kedvtelés. Az Úr kedvtelései és a feltételekhez kötött élőlény által elfogadott karmikus visszahatások nem ugyanazt a szintet képviselik.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-03-10T08:08:58Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 26. fejezet|H08]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.26: Az anyagi természet alapelvei| HUSZONHATODIK FEJEZET: Az anyagi természet alapelvei]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.26.7| SB 3.26.7]] '''[[HU/SB 3.26.7|SB 3.26.7]] - [[HU/SB 3.26.9|SB 3.26.9]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.26.9| SB 3.26.9]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.26.8|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 8. VERS ====

<div class="verse">
:kārya-kāraṇa-kartṛtve
:kāraṇaṁ prakṛtiṁ viduḥ
:bhoktṛtve sukha-duḥkhānāṁ
:puruṣaṁ prakṛteḥ param
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''kārya''—a test; ''kāraṇa''—az érzékek; ''kartṛtve''—a félistenekre vonatkozó; ''kāraṇam''—az ok; ''prakṛtim''—az anyagi természet; ''viduḥ''—a bölcsek megértik; ''bhoktṛtve''—az érzékelésre vonatkozó; ''sukha''—a boldogságnak; ''duḥkhānām''—és a szenvedésnek; ''puruṣam''—a szellemi lélek; ''prakṛteḥ''—az anyagi természetnek; ''param''—transzcendentális.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
A feltételekhez kötött lélek anyagi testének, érzékeinek, valamint az érzékek uralkodó istenségeinek, a félisteneknek az anyagi természet az oka. A bölcsek megértik ezt. A természetéből eredően transzcendentális lélek boldogság- és szenvedésérzetét maga a szellemi lélek okozza.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A Bhagavad-gītāban az áll, hogy amikor az Úr alászáll ebbe az anyagi világba, személyesen jön el saját energiája, ātma-māyā által. Semmilyen felsőbbrendű energia nem kényszeríti Őt. Saját akaratából jön, és ezt kedvtelésének, līlājának nevezhetjük. Ez a vers azonban érthetően kijelenti, hogy a feltételekhez kötött lelket az anyagi természet három kötőereje kényszeríti arra, hogy elfogadjon egy bizonyos fajta testet és bizonyos fajta érzékeket. Ezekre a testekre nem saját választása alapján tesz szert. A feltételekhez kötött léleknek tehát nincs szabad választása: karmája alapján kell felöltenie egy adott testet. Ha azonban vannak olyan testi reakciók, amelyeket boldogságként és boldogtalanságként érzékelünk, tudnunk kell, hogy azokat maga a szellemi lélek idézi elő. Ha a szellemi lélek akarja, megváltoztathatja kettősségekkel teli, feltételekhez kötött életét, ha Kṛṣṇa szolgálatát választja. Az élőlény az oka saját szenvedésének, de örök boldogságának kovácsa is lehet. Amikor a Kṛṣṇa-tudatot akarja gyakorolni, akkor a belső energia, az Úr lelki energiája egy arra alkalmas testet kínál fel neki, ha pedig érzékeinek akar elégedettséget nyújtani, akkor anyagi testet kap. Így szabadon választhat a lelki és az anyagi test között, de ha egyszer elfogadta azt a testet, akkor szenvednie kell a következményektől, vagy élveznie kell azokat. A māyāvādī filozófusok azt hangoztatják, hogy az élőlény a kedvteléseit élvezi azáltal, hogy elfogad egy disznótestet. Ez az elmélet azonban elfogadhatatlan, mert a „kedvtelés” szó magában foglalja az élvezet önkéntes elfogadását. Ez az értelmezés éppen ezért rendkívül félrevezető. Ha valaki arra kényszerül, hogy szenvedjen, az nem kedvtelés. Az Úr kedvtelései és a feltételekhez kötött élőlény által elfogadott karmikus visszahatások nem ugyanazt a szintet képviselik.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.26.7| SB 3.26.7]] '''[[HU/SB 3.26.7|SB 3.26.7]] - [[HU/SB 3.26.9|SB 3.26.9]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.26.9| SB 3.26.9]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.26.8 - Revision history

TattvaDarsana at 13:22, 18 April 2019

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit