TattvaDarsana at 13:04, 18 April 2019

2019-04-18T13:04:25Z

← Older revision		Revision as of 13:04, 18 April 2019
Line 31:		Line 31:

	<div class="translation">		<div class="translation">
	Az anyagi tudat ~~az oka~~ az élőlény feltételekhez kötött életének, melynek során az anyagi energia feltételeket kényszerít rá. Noha a szellemi lélek nem cselekszik, s transzcendentális a tettekhez képest, a feltételekhez kötött élet ekképpen hat rá.		Az anyagi tudat az élőlény feltételekhez kötött életének oka, melynek során az anyagi energia feltételeket kényszerít rá. Noha a szellemi lélek nem cselekszik, s transzcendentális a tettekhez képest, a feltételekhez kötött élet ekképpen hat rá.
	</div>		</div>

Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	A māyāvādī filozófus, aki nem tesz különbséget a Legfelsőbb Lélek és az egyéni lélek között, azt mondja, hogy az élőlény feltételekhez kötött léte csupán līlāja, kedvtelése. A „kedvtelés” szó azonban azt foglalja magában, hogy az ember az Úr cselekedeteiben vesz részt. A māyāvādīk helytelenül használják ezt a szót, s azt mondják, hogy az élőlény még akkor is kedvteléseit élvezi, ha ürülékevő disznóvá válik. Ez a legveszélyesebb magyarázat. Valójában a Legfelsőbb Úr az irányítója valamennyi élőlénynek, s Ő gondoskodik ~~valamennyiükről~~. Kedvtelései transzcendentálisak minden anyagi cselekedethez képest. Az Úr kedvteléseit nem lehet az élőlények feltételekhez kötött cselekedeteivel egy szinten említeni. A feltételekhez kötött életben az élőlény valójában úgy létezik, mintha az anyagi energia kezei tartanák fogságban. Bármit diktál az anyagi energia, a feltételekhez kötött lélek megteszi. Ő maga nem tartozik ~~felelősségel~~; ő pusztán a tett tanúja, de arra kényszerül, hogy adott módon cselekedjen, mert megsértette azt az örök kapcsolatot, ami Kṛṣṇához fűzi. Az Úr Kṛṣṇa ezért a Bhagavad-gītāban azt mondja, hogy anyagi energiája, māyā olyan hatalmas, hogy lehetetlen legyőzni. Ha azonban egy élőlény megérti, hogy eredeti helyzete az, hogy szolgálja Kṛṣṇát, s megpróbál ~~ennek az elvnek az~~ alapján cselekedni, akkor bármennyire is feltételekhez ~~kötött~~, māyā befolyása azonnal megszűnik. Ezt a Bhagavad-gītā hetedik fejezete egyértelműen kijelenti: Kṛṣṇa gondot visel mindenkire, aki kétségbeesésében meghódol Előtte, s így māyā befolyásának, a feltételekhez kötött életnek vége szakad.		A māyāvādī filozófus, aki nem tesz különbséget a Legfelsőbb Lélek és az egyéni lélek között, azt mondja, hogy az élőlény feltételekhez kötött léte csupán līlāja, kedvtelése. A „kedvtelés” szó azonban azt foglalja magában, hogy az ember az Úr cselekedeteiben vesz részt. A māyāvādīk helytelenül használják ezt a szót, s azt mondják, hogy az élőlény még akkor is kedvteléseit élvezi, ha ürülékevő disznóvá válik. Ez a legveszélyesebb magyarázat. Valójában a Legfelsőbb Úr az irányítója valamennyi élőlénynek, s Ő gondoskodik mindannyiukról. Kedvtelései transzcendentálisak minden anyagi cselekedethez képest. Az Úr kedvteléseit nem lehet az élőlények feltételekhez kötött cselekedeteivel egy szinten említeni. A feltételekhez kötött életben az élőlény valójában úgy létezik, mintha az anyagi energia kezei tartanák fogságban. Bármit diktál az anyagi energia, a feltételekhez kötött lélek megteszi. Ő maga nem tartozik felelősséggel; ő pusztán a tett tanúja, de arra kényszerül, hogy adott módon cselekedjen, mert megsértette azt az örök kapcsolatot, ami Kṛṣṇához fűzi. Az Úr Kṛṣṇa ezért a Bhagavad-gītāban azt mondja, hogy anyagi energiája, māyā olyan hatalmas, hogy lehetetlen legyőzni. Ha azonban egy élőlény megérti, hogy eredeti helyzete az, hogy szolgálja Kṛṣṇát, s megpróbál ezen elv alapján cselekedni, akkor bármennyire is feltételekhez van kötve, māyā befolyása azonnal megszűnik. Ezt a Bhagavad-gītā hetedik fejezete egyértelműen kijelenti: Kṛṣṇa gondot visel mindenkire, aki kétségbeesésében meghódol Előtte, s így māyā befolyásának, a feltételekhez kötött életnek vége szakad.

	A szellemi lélek valójában sac-cid-ānanda, azaz örök, gyönyörrel és tudással teli~~, ám māyā~~ karmaiban csak szenved az egyre ismétlődő születés, halál, betegség és öregkor miatt. Az embernek komolyan vágynia kell arra, hogy kigyógyuljon az anyagi létállapotból és Kṛṣṇa-~~tudatossá~~ váljon, mert így hosszú szenvedésére könnyen enyhülést talál. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a feltételekhez kötött lélek szenvedése annak köszönhető, hogy ragaszkodik az anyagi természethez. Ragaszkodásunkat az ~~anyaghoz Kṛṣṇa iránti ragaszkodássá~~ kell ~~átalakítanunk~~.		A szellemi lélek valójában ''sac-cid-ānanda'', azaz örök, gyönyörrel és tudással teli. Māyā karmaiban azonban csak szenved az egyre ismétlődő születés, halál, betegség és öregkor miatt. Az embernek komolyan vágynia kell arra, hogy kigyógyuljon az anyagi létállapotból és Kṛṣṇa-tudatúvá váljon, mert így hosszú szenvedésére könnyen enyhülést talál. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a feltételekhez kötött lélek szenvedése annak köszönhető, hogy ragaszkodik az anyagi természethez. Ragaszkodásunkat az anyag helyett ezért Kṛṣṇára kell irányítanunk.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-03-10T08:05:34Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 26. fejezet|H07]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.26: Az anyagi természet alapelvei| HUSZONHATODIK FEJEZET: Az anyagi természet alapelvei]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.26.6| SB 3.26.6]] '''[[HU/SB 3.26.6|SB 3.26.6]] - [[HU/SB 3.26.8|SB 3.26.8]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.26.8| SB 3.26.8]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.26.7|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 7. VERS ====

<div class="verse">
:tad asya saṁsṛtir bandhaḥ
:pāra-tantryaṁ ca tat-kṛtam
:bhavaty akartur īśasya
:sākṣiṇo nirvṛtātmanaḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''tat''—a tévfelfogásból; ''asya''—a feltételekhez kötött léleknek; ''saṁsṛtiḥ''—feltételekhez kötött élet; ''bandhaḥ''—kötelék; ''pāra-tantryam''—függés; ''ca''—és; ''tat-kṛtam''—általa tett; ''bhavati''—van; ''akartuḥ''—a nem cselekvőnek; ''īśasya''—független; ''sākṣiṇaḥ''—a tanú; ''nirvṛta-ātmanaḥ''—természetéből eredően boldog.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Az anyagi tudat az oka az élőlény feltételekhez kötött életének, melynek során az anyagi energia feltételeket kényszerít rá. Noha a szellemi lélek nem cselekszik, s transzcendentális a tettekhez képest, a feltételekhez kötött élet ekképpen hat rá.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A māyāvādī filozófus, aki nem tesz különbséget a Legfelsőbb Lélek és az egyéni lélek között, azt mondja, hogy az élőlény feltételekhez kötött léte csupán līlāja, kedvtelése. A „kedvtelés” szó azonban azt foglalja magában, hogy az ember az Úr cselekedeteiben vesz részt. A māyāvādīk helytelenül használják ezt a szót, s azt mondják, hogy az élőlény még akkor is kedvteléseit élvezi, ha ürülékevő disznóvá válik. Ez a legveszélyesebb magyarázat. Valójában a Legfelsőbb Úr az irányítója valamennyi élőlénynek, s Ő gondoskodik valamennyiükről. Kedvtelései transzcendentálisak minden anyagi cselekedethez képest. Az Úr kedvteléseit nem lehet az élőlények feltételekhez kötött cselekedeteivel egy szinten említeni. A feltételekhez kötött életben az élőlény valójában úgy létezik, mintha az anyagi energia kezei tartanák fogságban. Bármit diktál az anyagi energia, a feltételekhez kötött lélek megteszi. Ő maga nem tartozik felelősségel; ő pusztán a tett tanúja, de arra kényszerül, hogy adott módon cselekedjen, mert megsértette azt az örök kapcsolatot, ami Kṛṣṇához fűzi. Az Úr Kṛṣṇa ezért a Bhagavad-gītāban azt mondja, hogy anyagi energiája, māyā olyan hatalmas, hogy lehetetlen legyőzni. Ha azonban egy élőlény megérti, hogy eredeti helyzete az, hogy szolgálja Kṛṣṇát, s megpróbál ennek az elvnek az alapján cselekedni, akkor bármennyire is feltételekhez kötött, māyā befolyása azonnal megszűnik. Ezt a Bhagavad-gītā hetedik fejezete egyértelműen kijelenti: Kṛṣṇa gondot visel mindenkire, aki kétségbeesésében meghódol Előtte, s így māyā befolyásának, a feltételekhez kötött életnek vége szakad.

A szellemi lélek valójában sac-cid-ānanda, azaz örök, gyönyörrel és tudással teli, ám māyā karmaiban csak szenved az egyre ismétlődő születés, halál, betegség és öregkor miatt. Az embernek komolyan vágynia kell arra, hogy kigyógyuljon az anyagi létállapotból és Kṛṣṇa-tudatossá váljon, mert így hosszú szenvedésére könnyen enyhülést talál. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a feltételekhez kötött lélek szenvedése annak köszönhető, hogy ragaszkodik az anyagi természethez. Ragaszkodásunkat az anyaghoz Kṛṣṇa iránti ragaszkodássá kell átalakítanunk.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.26.6| SB 3.26.6]] '''[[HU/SB 3.26.6|SB 3.26.6]] - [[HU/SB 3.26.8|SB 3.26.8]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.26.8| SB 3.26.8]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.26.7 - Revision history

TattvaDarsana at 13:04, 18 April 2019

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit