<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.26.34</id>
	<title>HU/SB 3.26.34 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.26.34"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.26.34&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-15T20:55:54Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.26.34&amp;diff=440280&amp;oldid=prev</id>
		<title>TattvaDarsana at 18:10, 20 April 2019</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.26.34&amp;diff=440280&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-04-20T18:10:36Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 18:10, 20 April 2019&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l31&quot;&gt;Line 31:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 31:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az éteri elem működése és jellemzői abban &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;nyilvánulnak &lt;/del&gt;meg, hogy helyet &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;ad valamennyi &lt;/del&gt;élőlény külső &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;és belső létének&lt;/del&gt;, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;azaz biztosítja &lt;/del&gt;az életlevegő, az érzékek és az elme &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;működésének terét&lt;/del&gt;.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az éteri elem működése és jellemzői abban &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;figyelhetőek &lt;/ins&gt;meg, hogy helyet &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;biztosít az összes &lt;/ins&gt;élőlény &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;belső és &lt;/ins&gt;külső &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;létezésének&lt;/ins&gt;, &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;nevezetesen &lt;/ins&gt;az életlevegő, az érzékek és az elme &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;tevékenységei mezejének&lt;/ins&gt;.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l38&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az elme, az érzékek és az életerő, vagyis az élőlény rendelkeznek formákkal, bár puszta szemmel ezt nem láthatjuk. A forma finom megnyilvánulásában van jelen az éterben, belül a testben pedig az erekként és az életlevegő keringéseként érzékeljük. Kívül az érzéktárgyak láthatatlan formában léteznek. A láthatatlan érzéktárgyak teremtik meg az éteri elem külső működését, míg belső működése az életlevegő és a vér keringése. A modern tudomány a televíziós átvitellel    —    ami az éter segítségével formákat illetve képeket képes egyik helyről a másikra juttatni    —    bizonyította, hogy az éterben léteznek finom formák. Mindezt ez a vers nagyon érthetően elmagyarázza. Hatalmas tudományos kutatómunka alapja lehet ez a vers, mert elmagyarázza, hogyan jönnek létre a finom formák az éteri elemből, mi a jellemzőjük, hogyan működnek, s hogyan nyilvánulnak meg a finom formából az érzékelhető elemek&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;: &lt;/del&gt;a levegő, a tűz, a víz, a föld. Az elme tevékenysége, azaz a gondolkodás, az érzés és az akarat pszichológiai folyamatai szintén az éteri lét síkján zajlanak. A vers megerősíti a Bhagavad-gītānak azt az állítását is, miszerint a &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;következő születés alapját az az elmeállapot képezi, ami &lt;/del&gt;a halál pillanatában &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;fennáll&lt;/del&gt;. &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Amint &lt;/del&gt;a szennyeződésnek vagy a finom elemek durva elemmé válásának köszönhetően &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;arra lehetőség nyílik, az elmebeli lét nyomban érzékelhető formává alakul&lt;/del&gt;.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az elme, az érzékek és az életerő, vagyis az élőlény rendelkeznek formákkal, bár puszta szemmel ezt nem láthatjuk. A forma finom megnyilvánulásában van jelen az éterben, belül a testben pedig az erekként és az életlevegő keringéseként érzékeljük. Kívül az érzéktárgyak láthatatlan formában léteznek. A láthatatlan érzéktárgyak teremtik meg az éteri elem külső működését, míg belső működése az életlevegő és a vér keringése. A modern tudomány a televíziós átvitellel    —    ami az éter segítségével formákat illetve képeket képes egyik helyről a másikra juttatni    —    bizonyította, hogy az éterben léteznek finom formák. Mindezt ez a vers nagyon érthetően elmagyarázza. Hatalmas tudományos kutatómunka alapja lehet ez a vers, mert elmagyarázza, hogyan jönnek létre a finom formák az éteri elemből, mi a jellemzőjük, hogyan működnek, s hogyan nyilvánulnak meg a finom formából az érzékelhető elemek&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, vagyis &lt;/ins&gt;a levegő, a tűz, a víz, a föld. Az elme tevékenysége, azaz a gondolkodás, az érzés és az akarat pszichológiai folyamatai szintén az éteri lét síkján zajlanak. A vers megerősíti a Bhagavad-gītānak azt az állítását is, miszerint a a halál pillanatában &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;fennálló elmeállapot a következő születés alapja&lt;/ins&gt;. &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Az elmebeli lét nyomban érzékelhető formává alakul, amint arra lehetőség nyílik &lt;/ins&gt;a szennyeződésnek vagy a finom elemek durva elemmé válásának köszönhetően.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-432517:rev-440280:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>TattvaDarsana</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.26.34&amp;diff=432517&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.26.34&amp;diff=432517&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-03-10T09:17:50Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 26. fejezet|H34]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.26: Az anyagi természet alapelvei| HUSZONHATODIK FEJEZET: Az anyagi természet alapelvei]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.26.33| SB 3.26.33]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.33|SB 3.26.33]] - [[HU/SB 3.26.35|SB 3.26.35]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.26.35| SB 3.26.35]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 3.26.34|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 34. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:bhūtānāṁ chidra-dātṛtvaṁ&lt;br /&gt;
:bahir antaram eva ca&lt;br /&gt;
:prāṇendriyātma-dhiṣṇyatvaṁ&lt;br /&gt;
:nabhaso vṛtti-lakṣaṇam&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;bhūtānām&amp;#039;&amp;#039;—az összes élőlénynek; &amp;#039;&amp;#039;chidra-dātṛtvam&amp;#039;&amp;#039;—helyet ad; &amp;#039;&amp;#039;bahiḥ&amp;#039;&amp;#039;—külső; &amp;#039;&amp;#039;antaram&amp;#039;&amp;#039;—belső; &amp;#039;&amp;#039;eva&amp;#039;&amp;#039;—szintén; &amp;#039;&amp;#039;ca&amp;#039;&amp;#039;—és; &amp;#039;&amp;#039;prāṇa&amp;#039;&amp;#039;—az életlevegőnek; &amp;#039;&amp;#039;indriya&amp;#039;&amp;#039;—az érzékek; &amp;#039;&amp;#039;ātma&amp;#039;&amp;#039;—és az elme; &amp;#039;&amp;#039;dhiṣṇyatvam&amp;#039;&amp;#039;—lévén a cselekedetek mezeje; &amp;#039;&amp;#039;nabhasaḥ&amp;#039;&amp;#039;—az éteri elemnek; &amp;#039;&amp;#039;vṛtti&amp;#039;&amp;#039;—cselekedetek; &amp;#039;&amp;#039;lakṣaṇam&amp;#039;&amp;#039;—jellemzők.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az éteri elem működése és jellemzői abban nyilvánulnak meg, hogy helyet ad valamennyi élőlény külső és belső létének, azaz biztosítja az életlevegő, az érzékek és az elme működésének terét.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az elme, az érzékek és az életerő, vagyis az élőlény rendelkeznek formákkal, bár puszta szemmel ezt nem láthatjuk. A forma finom megnyilvánulásában van jelen az éterben, belül a testben pedig az erekként és az életlevegő keringéseként érzékeljük. Kívül az érzéktárgyak láthatatlan formában léteznek. A láthatatlan érzéktárgyak teremtik meg az éteri elem külső működését, míg belső működése az életlevegő és a vér keringése. A modern tudomány a televíziós átvitellel    —    ami az éter segítségével formákat illetve képeket képes egyik helyről a másikra juttatni    —    bizonyította, hogy az éterben léteznek finom formák. Mindezt ez a vers nagyon érthetően elmagyarázza. Hatalmas tudományos kutatómunka alapja lehet ez a vers, mert elmagyarázza, hogyan jönnek létre a finom formák az éteri elemből, mi a jellemzőjük, hogyan működnek, s hogyan nyilvánulnak meg a finom formából az érzékelhető elemek: a levegő, a tűz, a víz, a föld. Az elme tevékenysége, azaz a gondolkodás, az érzés és az akarat pszichológiai folyamatai szintén az éteri lét síkján zajlanak. A vers megerősíti a Bhagavad-gītānak azt az állítását is, miszerint a következő születés alapját az az elmeállapot képezi, ami a halál pillanatában fennáll. Amint a szennyeződésnek vagy a finom elemek durva elemmé válásának köszönhetően arra lehetőség nyílik, az elmebeli lét nyomban érzékelhető formává alakul.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.26.33| SB 3.26.33]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.33|SB 3.26.33]] - [[HU/SB 3.26.35|SB 3.26.35]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.26.35| SB 3.26.35]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>