TattvaDarsana at 10:22, 20 April 2019

2019-04-20T10:22:06Z

← Older revision		Revision as of 10:22, 20 April 2019
Line 31:		Line 31:

	<div class="translation">		<div class="translation">
	~~Az intelligencia megkülönböztető jegyeinek a~~ kétséget, a téves felfogást, a helyes ~~észlelést~~, ~~a memóriát~~ és az alvást ~~tekintik~~, melyeket különféle funkcióik határoznak meg.		A kétséget, a téves felfogást, a helyes megértést, az emlékezőképességet és az alvást, melyeket különféle funkcióik határoznak meg, úgy ismerik, mint az intelligencia egyedi jellemzőit.
	</div>		</div>

Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	A kétség az intelligencia egyik fontos ~~funkciója — vakon~~ elfogadni valamit nem vall intelligenciára. A saṁśaya szó éppen ezért nagyon fontos: ahhoz, hogy fejlesszük az intelligenciát, kezdetben az emberben kétségeknek kell felmerülniük. ~~Kétkedni azonban abban az esetben,~~ ha az információt a helyes forrásból kapjuk, nem túl szerencsés. A Bhagavad-gītāban az Úr azt mondja, hogy a hiteles tekintély szavainak kétségbe vonása mindent elpusztít.		A kétség az intelligencia egyik fontos funkciója; vakon elfogadni valamit nem vall intelligenciára. A saṁśaya szó éppen ezért nagyon fontos; ahhoz, hogy fejlesszük az intelligenciát, kezdetben, az emberben kétségeknek kell felmerülniük. Ám ha információt a helyes forrásból kapjuk, kétkedni nem túl szerencsés. A Bhagavad-gītāban az Úr azt mondja, hogy a hiteles tekintély szavainak kétségbe vonása mindent elpusztít.

	Patañjali yoga-rendszere kimondja: ''pramāṇa-viparyaya-vikalpa-nidra-smṛtyaḥ''. Az ember csakis az intelligencia segítségével értheti meg a dolgokat úgy, ahogyan vannak~~; egyedül~~ az intelligenciájával értheti meg, hogy a teste ~~ő-e~~ vagy sem. A kutatás, amelyet annak érdekében folytatunk, hogy meghatározzuk, az ember lelki vagy anyagi ~~azonosság-e~~, kételkedéssel kezdődik. Ha valaki képes arra, hogy analizálja valós helyzetét, rájön, hogy a test valójában nem ő. Ez a viparyāsa. Amikor felismerjük, hogy tévesen azonosítottuk magunkat, megérthetjük valódi kilétünket. A valódi megértést a vers niścayaḥnak nevezi, bizonyított tapasztalati tudásnak. Tapasztalatra épülő tudásra akkor lehet szert tenni, ha az ember megértette, mi a téves tudás. A tapasztalati, bizonyított tudás révén az ember megértheti, hogy ő nem test, hanem szellemi lélek.		Patañjali yoga-rendszere kimondja: ''pramāṇa-viparyaya-vikalpa-nidra-smṛtyaḥ''. Az ember csakis az intelligencia segítségével értheti meg a dolgokat úgy, ahogyan vannak. Egyedül az intelligenciájával értheti meg valaki, hogy ő valójában a teste vagy sem. A kutatás, amelyet annak érdekében folytatunk, hogy meghatározzuk, vajon az ember identitása lelki-e vagy anyagi, kételkedéssel kezdődik. Ha valaki képes arra, hogy analizálja valós helyzetét, rájön, hogy a test valójában nem ő. Ez a viparyāsa. Amikor felismerjük, hogy tévesen azonosítottuk magunkat, megérthetjük valódi kilétünket. A valódi megértést a vers niścayaḥnak nevezi, bizonyított tapasztalati tudásnak. Tapasztalatra épülő tudásra akkor lehet szert tenni, ha az ember megértette, mi a téves tudás. A tapasztalati, bizonyított tudás révén az ember megértheti, hogy ő nem test, hanem szellemi lélek.

	A smṛti szó jelentése ~~„memória”~~, a svāpa szóé pedig „alvás”. Az alvás szintén szükséges ahhoz, hogy biztosítsuk az intelligencia megfelelő működését. Ha nem alszunk, az agy nem képes rendben működni. A Bhagavad-gītā kihangsúlyozza, hogy akik a mértékletességet szem előtt tartva ~~alusznak~~, esznek és tesznek eleget a test egyéb követeléseinek, azok nagy sikert érhetnek el a yoga folyamatában. Ez az intelligencia analitikus tudományának néhány aspektusa, melyet Patañjali yoga-rendszere, valamint Kapiladeva sāṅkhya filozófiarendszere a Śrīmad-Bhāgavatamban egyaránt leírnak.		A smṛti szó jelentése „emlékezőképesség”, a svāpa szóé pedig „alvás”. Az alvás szintén szükséges ahhoz, hogy biztosítsuk az intelligencia megfelelő működését. Ha nem alszunk, az agy nem képes rendben működni. A Bhagavad-gītā kihangsúlyozza, hogy akik a mértékletességet szem előtt tartva alszanak, esznek és tesznek eleget a test egyéb követeléseinek, azok nagy sikert érhetnek el a yoga folyamatában. Ez az intelligencia analitikus tudományának néhány aspektusa, melyet Patañjali yoga-rendszere, valamint Kapiladeva sāṅkhya filozófiarendszere a Śrīmad-Bhāgavatamban egyaránt leírnak.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-03-10T09:06:14Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 26. fejezet|H30]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.26: Az anyagi természet alapelvei| HUSZONHATODIK FEJEZET: Az anyagi természet alapelvei]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.26.29| SB 3.26.29]] '''[[HU/SB 3.26.29|SB 3.26.29]] - [[HU/SB 3.26.31|SB 3.26.31]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.26.31| SB 3.26.31]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.26.30|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 30. VERS ====

<div class="verse">
:saṁśayo ’tha viparyāso
:niścayaḥ smṛtir eva ca
:svāpa ity ucyate buddher
:lakṣaṇaṁ vṛttitaḥ pṛthak
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''saṁśayaḥ''—kétség; ''atha''—akkor; ''viparyāsaḥ''—téves felfogás; ''niścayaḥ''—helyes felfogás; ''smṛtiḥ''—memória; ''eva''—szintén; ''ca''—és; ''svāpaḥ''—alvás; ''iti''—így; ''ucyate''—mondják; ''buddheḥ''—az intelligenciának; ''lakṣaṇam''—jellemzők; ''vṛttitaḥ''—funkcióik által; ''pṛthak''—különféle.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Az intelligencia megkülönböztető jegyeinek a kétséget, a téves felfogást, a helyes észlelést, a memóriát és az alvást tekintik, melyeket különféle funkcióik határoznak meg.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A kétség az intelligencia egyik fontos funkciója — vakon elfogadni valamit nem vall intelligenciára. A saṁśaya szó éppen ezért nagyon fontos: ahhoz, hogy fejlesszük az intelligenciát, kezdetben az emberben kétségeknek kell felmerülniük. Kétkedni azonban abban az esetben, ha az információt a helyes forrásból kapjuk, nem túl szerencsés. A Bhagavad-gītāban az Úr azt mondja, hogy a hiteles tekintély szavainak kétségbe vonása mindent elpusztít.

Patañjali yoga-rendszere kimondja: ''pramāṇa-viparyaya-vikalpa-nidra-smṛtyaḥ''. Az ember csakis az intelligencia segítségével értheti meg a dolgokat úgy, ahogyan vannak; egyedül az intelligenciájával értheti meg, hogy a teste ő-e vagy sem. A kutatás, amelyet annak érdekében folytatunk, hogy meghatározzuk, az ember lelki vagy anyagi azonosság-e, kételkedéssel kezdődik. Ha valaki képes arra, hogy analizálja valós helyzetét, rájön, hogy a test valójában nem ő. Ez a viparyāsa. Amikor felismerjük, hogy tévesen azonosítottuk magunkat, megérthetjük valódi kilétünket. A valódi megértést a vers niścayaḥnak nevezi, bizonyított tapasztalati tudásnak. Tapasztalatra épülő tudásra akkor lehet szert tenni, ha az ember megértette, mi a téves tudás. A tapasztalati, bizonyított tudás révén az ember megértheti, hogy ő nem test, hanem szellemi lélek.

A smṛti szó jelentése „memória”, a svāpa szóé pedig „alvás”. Az alvás szintén szükséges ahhoz, hogy biztosítsuk az intelligencia megfelelő működését. Ha nem alszunk, az agy nem képes rendben működni. A Bhagavad-gītā kihangsúlyozza, hogy akik a mértékletességet szem előtt tartva alusznak, esznek és tesznek eleget a test egyéb követeléseinek, azok nagy sikert érhetnek el a yoga folyamatában. Ez az intelligencia analitikus tudományának néhány aspektusa, melyet Patañjali yoga-rendszere, valamint Kapiladeva sāṅkhya filozófiarendszere a Śrīmad-Bhāgavatamban egyaránt leírnak.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.26.29| SB 3.26.29]] '''[[HU/SB 3.26.29|SB 3.26.29]] - [[HU/SB 3.26.31|SB 3.26.31]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.26.31| SB 3.26.31]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.26.30 - Revision history

TattvaDarsana at 10:22, 20 April 2019

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit