TattvaDarsana at 13:36, 18 April 2019

2019-04-18T13:36:39Z

← Older revision		Revision as of 13:36, 18 April 2019
Line 39:		Line 39:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Az Úr a finom állapotának szintjén lévő anyagi természetre mutat rá, melyet pradhānának hívnak, s elemzi ezt a pradhānát. A pradhāna és a prakṛti meghatározása az, hogy a pradhāna valamennyi anyagi elem finom, differenciálatlan összessége. Bár az anyagi elemek nem differenciálódtak benne, megérthetjük, hogy tartalmazza az anyagi elemek összességét. Amikor az anyagi elemek összessége az anyagi természet három kötőerejének kölcsönhatása következtében megnyilvánul, azt a megnyilvánulást prakṛtinek nevezik. Az imperszonalisták azt mondják, hogy a Brahmanban nincsen változatosság, nem differenciálódott. Valaki azt mondhatná, hogy a pradhāna a Brahman-állapot, valójában azonban a Brahman-állapot nem pradhāna. A pradhāna különbözik a Brahmantól, mert a Brahmanban a természet anyagi kötőerői nem léteznek. Azzal is érvelhetnek, hogy a mahat-tattva szintén különbözik a pradhānától, mert a mahat-tattvában vannak megnyilvánulások. Itt azonban megtaláljuk a pradhāna valódi magyarázatát: az anyagi természetnek azt az állapotát, amikor az ok és okozat nem nyilvánulnak meg egyértelműen (avyakta), s az elemek összességének reakciója nem zajlik le, pradhānának nevezik. A pradhāna nem az idő-elem, mivel az idő-elemben vannak tettek és visszahatások, teremtés és megsemmisülés~~; és~~ nem is a jīva, az élőlények alkotta határenergia vagy a megjelölések jellemezte, feltételekhez kötött élőlények, hiszen az élőlények megjelölései nem ~~örökek~~. Az egyik ezzel kapcsolatban használt jelző a nitya, ami az örökkévalóságra utal. ~~Pradhānának tehát~~ az anyagi természet állapotát ~~nevezik~~ közvetlenül megnyilvánulása előtt.		Az Úr a finom állapotának szintjén lévő anyagi természetre mutat rá, melyet pradhānának hívnak, s elemzi ezt a pradhānát. A pradhāna és a prakṛti meghatározása az, hogy a pradhāna valamennyi anyagi elem finom, differenciálatlan összessége. Bár az anyagi elemek nem differenciálódtak benne, megérthetjük, hogy tartalmazza az anyagi elemek összességét. Amikor az anyagi elemek összessége az anyagi természet három kötőerejének kölcsönhatása következtében megnyilvánul, azt a megnyilvánulást prakṛtinek nevezik. Az imperszonalisták azt mondják, hogy a Brahmanban nincsen változatosság, nem differenciálódott. Valaki azt mondhatná, hogy a pradhāna a Brahman-állapot, valójában azonban a Brahman-állapot nem pradhāna. A pradhāna különbözik a Brahmantól, mert a Brahmanban a természet anyagi kötőerői nem léteznek. Azzal is érvelhetnek, hogy a mahat-tattva szintén különbözik a pradhānától, mert a mahat-tattvában vannak megnyilvánulások. Itt azonban megtaláljuk a pradhāna valódi magyarázatát: az anyagi természetnek azt az állapotát, amikor az ok és okozat nem nyilvánulnak meg egyértelműen (avyakta), s az elemek összességének reakciója nem zajlik le, pradhānának nevezik. A pradhāna nem az idő-elem, mivel az idő-elemben vannak tettek és visszahatások, teremtés és megsemmisülés. És nem is a jīva, az élőlények alkotta határenergia vagy a megjelölések jellemezte, feltételekhez kötött élőlények, hiszen az élőlények megjelölései nem öröklétűek. Az egyik ezzel kapcsolatban használt jelző a nitya, ami az örökkévalóságra utal. Tehát az anyagi természet állapotát közvetlenül megnyilvánulása előtt Pradhānának nevezik.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-03-10T08:14:46Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 26. fejezet|H10]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.26: Az anyagi természet alapelvei| HUSZONHATODIK FEJEZET: Az anyagi természet alapelvei]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.26.9| SB 3.26.9]] '''[[HU/SB 3.26.9|SB 3.26.9]] - [[HU/SB 3.26.11|SB 3.26.11]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.26.11| SB 3.26.11]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.26.10|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 10. VERS ====

<div class="verse">
:śrī-bhagavān uvāca
:yat tat tri-guṇam avyaktaṁ
:nityaṁ sad-asad-ātmakam
:pradhānaṁ prakṛtiṁ prāhur
:aviśeṣaṁ viśeṣavat
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''śrī-bhagavān uvāca''—az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt; ''yat''—most tovább; ''tat''—azt; ''tri-guṇam''—a három kötőerő kombinációja; ''avyaktam''—megnyilvánulatlan; ''nityam''—örök; ''sat-asat-ātmakam''—okból és okozatból álló; ''pradhānam''—a pradhāna; ''prakṛtim''—prakṛti; ''prāhuḥ''—hívják; ''aviśeṣam''—nem differenciált; ''viśeṣa-vat''—differenciált.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: A három kötőerő megnyilvánulatlan, örök kombinációja a megnyilvánult állapot oka, s pradhānának nevezik. A lét megnyilvánult állapotában prakṛtinek hívják.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az Úr a finom állapotának szintjén lévő anyagi természetre mutat rá, melyet pradhānának hívnak, s elemzi ezt a pradhānát. A pradhāna és a prakṛti meghatározása az, hogy a pradhāna valamennyi anyagi elem finom, differenciálatlan összessége. Bár az anyagi elemek nem differenciálódtak benne, megérthetjük, hogy tartalmazza az anyagi elemek összességét. Amikor az anyagi elemek összessége az anyagi természet három kötőerejének kölcsönhatása következtében megnyilvánul, azt a megnyilvánulást prakṛtinek nevezik. Az imperszonalisták azt mondják, hogy a Brahmanban nincsen változatosság, nem differenciálódott. Valaki azt mondhatná, hogy a pradhāna a Brahman-állapot, valójában azonban a Brahman-állapot nem pradhāna. A pradhāna különbözik a Brahmantól, mert a Brahmanban a természet anyagi kötőerői nem léteznek. Azzal is érvelhetnek, hogy a mahat-tattva szintén különbözik a pradhānától, mert a mahat-tattvában vannak megnyilvánulások. Itt azonban megtaláljuk a pradhāna valódi magyarázatát: az anyagi természetnek azt az állapotát, amikor az ok és okozat nem nyilvánulnak meg egyértelműen (avyakta), s az elemek összességének reakciója nem zajlik le, pradhānának nevezik. A pradhāna nem az idő-elem, mivel az idő-elemben vannak tettek és visszahatások, teremtés és megsemmisülés; és nem is a jīva, az élőlények alkotta határenergia vagy a megjelölések jellemezte, feltételekhez kötött élőlények, hiszen az élőlények megjelölései nem örökek. Az egyik ezzel kapcsolatban használt jelző a nitya, ami az örökkévalóságra utal. Pradhānának tehát az anyagi természet állapotát nevezik közvetlenül megnyilvánulása előtt.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.26.9| SB 3.26.9]] '''[[HU/SB 3.26.9|SB 3.26.9]] - [[HU/SB 3.26.11|SB 3.26.11]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.26.11| SB 3.26.11]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.26.10 - Revision history

TattvaDarsana at 13:36, 18 April 2019

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit