<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.26%3A_Az_anyagi_term%C3%A9szet_alapelvei</id>
	<title>HU/SB 3.26: Az anyagi természet alapelvei - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.26%3A_Az_anyagi_term%C3%A9szet_alapelvei"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.26:_Az_anyagi_term%C3%A9szet_alapelvei&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T15:03:06Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.26:_Az_anyagi_term%C3%A9szet_alapelvei&amp;diff=512087&amp;oldid=prev</id>
		<title>Vanibot: Vanibot #0019: LinkReviser - Revise links, localize and redirect them to the de facto address</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.26:_Az_anyagi_term%C3%A9szet_alapelvei&amp;diff=512087&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2020-09-17T21:06:49Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Vanibot #0019: LinkReviser - Revise links, localize and redirect them to the de facto address&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 21:06, 17 September 2020&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l5&quot;&gt;Line 5:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 5:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&#039;&#039;&#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 3.26|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&#039;&#039;&#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 3.26&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;: Fundamental Principles of Material Nature&lt;/ins&gt;|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;----&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;----&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-494237:rev-512087:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Vanibot</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.26:_Az_anyagi_term%C3%A9szet_alapelvei&amp;diff=494237&amp;oldid=prev</id>
		<title>TattvaDarsana: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.26:_Az_anyagi_term%C3%A9szet_alapelvei&amp;diff=494237&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2020-09-02T11:51:08Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 26. fejezet|26]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - HUSZONHATODIK FEJEZET: Az anyagi természet alapelvei&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.25: Az odaadó szolgálat dicsősége| SB 3.25]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.25: Az odaadó szolgálat dicsősége|SB 3.25]] - [[HU/SB 3.27: Az anyagi természet megértése|SB 3.27]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.27: Az anyagi természet megértése| SB 3.27]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 3.26|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.1|3.26.1. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az Istenség Személyisége, Kapila így folytatta: Kedves anyám! Most beszélek neked az Abszolút Igazság különféle kategóriáiról, melyeket ismerve bárki megszabadulhat az anyagi természet kötőerőinek befolyásától.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.2|3.26.2. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A tudás az önmegvalósítás végső tökéletessége. Elmagyarázom neked azt a tudományt, amely elvágja az anyagi világhoz fűződő ragaszkodás csomóit.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.3|3.26.3. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az Istenség Legfelsőbb Személyisége a Legfelsőbb Lélek, akinek nincsen kezdete. Transzcendentális a természet anyagi kötőerőihez képest, s az anyagi világ létezése fölött áll. Mindenhol érzékelhető, mert önragyogó, s önragyogó sugárzásával fenntartja az egész teremtést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.4|3.26.4. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Kedvteléseként, ugyanaz az Istenség Legfelsőbb Személyisége    —    a legnagyobb a hatalmasok között    —    elfogadta a finom anyagi energiát, amely a természet három kötőerejével van felruházva, s Viṣṇuval áll kapcsolatban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.5|3.26.5. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az anyagi természet, melyet a három kötőerő tesz változatossá, megteremti az élőlények formáit, az élőlényeket pedig ennek láttán megtéveszti az illuzórikus energia tudást befedő hatása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.6|3.26.6. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Feledékenysége miatt a transzcendentális élőlény az anyagi energia befolyását fogadja el, mint tettei mezejét, s így cselekvésre késztetve a tetteket tévesen sajátjának tekinti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.7|3.26.7. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az anyagi tudat az élőlény feltételekhez kötött életének oka, melynek során az anyagi energia feltételeket kényszerít rá. Noha a szellemi lélek nem cselekszik, s transzcendentális a tettekhez képest, a feltételekhez kötött élet ekképpen hat rá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.8|3.26.8. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A feltételekhez kötött lélek anyagi testének, érzékeinek, valamint az érzékek uralkodó istenségeinek, a félisteneknek, az anyagi természet az oka. A bölcsek megértik ezt. A természetéből eredően transzcendentális lélek boldogság- és szenvedésérzetét maga a szellemi lélek okozza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.9|3.26.9. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Devahūti így szólt: Ó, Istenség Legfelsőbb Személyisége! Kegyesen beszélj a Legfelsőbb Személy és energiái jellemzőiről, mert e kettő az oka a megnyilvánult és a megnyilvánulatlan teremtésnek!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.10|3.26.10. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: A három kötőerő megnyilvánulatlan, örök kombinációja a megnyilvánult állapot oka, s pradhānának nevezik. A lét megnyilvánult állapotában prakṛtinek hívják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.11|3.26.11. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az elemek összessége, vagyis az öt durva elem, az öt finom elem, a négy belső érzék, az öt tudásszerző érzék és az öt külső, cselekvő szerv pradhānaként ismeretes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.12|3.26.12. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Öt durva elem van, a föld, a tűz, a víz, a levegő és az éter, s öt finom elem, az illat, az íz, a szín, az érintés és a hang.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.13|3.26.13. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A tudásszerző érzékekből és a cselekvő szervekből tíz van: ezek a hallás, az ízlelés, a tapintás, a látás, a szaglás; a beszélőszerv, a munkavégzés szerve, a járás, a nemzés és az ürítés szervei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.14|3.26.14. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A belső, finom érzékeknek négy formáját tapasztaljuk az elme, az intelligencia, az ego és a szennyezett tudat alakjában. Különbséget csak különféle funkcióik alapján tehetünk közöttük, mivel mindannyian különböző jellemzőket képviselnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.15|3.26.15. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Mindezeket tulajdonságokat öltött Brahmannak tekintik. A vegyítő elem, amelyet idő néven ismernek, a huszonötödik elemnek számít.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.16|3.26.16. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének befolyását az időtényezőben lehet érzékelni, amely az anyagi természettel kapcsolatba került, megtévesztett lélek hamis egójának köszönhetően halálfélelmet okoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.17|3.26.17. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Kedves anyám, ó, Svāyambhuva Manu leánya! Ahogy elmondtam, az időtényező az Istenség Legfelsőbb Személyisége, akitől a teremtés származik a semleges, megnyilvánulatlan természet működésbe lendítésének eredményeképpen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.18|3.26.18. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Energiáinak megnyilvánításával, az Istenség Legfelsőbb Személyisége rendezi el e különféle elemeket, belül maradva, mint Felsőlélek, s kívül létezve, mint idő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.19|3.26.19. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Miután az Istenség Legfelsőbb Személyisége megtermékenyíti az anyagi természetet belső energiájával, az anyagi természet világra hozza a kozmikus intelligencia teljességét, melyet Hiraṇmayának neveznek. Ez akkor megy végbe az anyagi természetben, amikor a feltételekhez kötött lelkek sorsa működésre készteti őt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.20|3.26.20. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Így a sokféleség megnyilvánulása után a ragyogó mahat-tattva, amely magában foglalja valamennyi univerzumot, amely minden kozmikus megnyilvánulás gyökere, s amely nem pusztul el a megsemmisüléskor, elnyeli a sötétséget, ami a megsemmisüléskor a ragyogást eltakarja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.21|3.26.21. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A jóság kötőereje, ami az Istenség Személyisége megértésének tiszta, józan állapota, s amit általában vāsudevának, tudatnak neveznek, megnyilvánul a mahat-tattvában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.22|3.26.22. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A mahat-tattva megnyilvánulása után ezek a vonások egyidejűleg jelennek meg. Ahogy a víz természetes állapotában, mielőtt kapcsolatba kerülne a földdel, tiszta, édes és nyugodt, úgy a tiszta tudat jellemzője is a teljes nyugodtság, tisztaság és zavartalanság.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.23-24|3.26.23-24. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az anyagi ego a mahat-tattvából sarjad, ami az Úr saját energiájából alakult ki. Az anyagi ego legfőképpen háromféle    —    jó, szenvedélyes és tudatlan    —    aktív energiával van felruházva. Ebből a háromféle anyagi egóból fejlődnek ki az elme, a felfogó érzékek, a cselekvő szervek és a durva elemek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.25|3.26.25. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A hármas ahaṅkāra    —    a durva elemek, az érzékek és az elme forrása    —   azonos ezekkel, mivel ahaṅkāra az okuk. Saṅkarṣaṇa néven ismeretes, aki közvetlenül az ezer fejű Úr Ananta.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.26|3.26.26. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Ezt a hamis egót, mint a cselekvőt, mint eszközt, és mint okozatot jellemzik. Továbbá békésnek, aktívnak, illetve eltompultnak írják le, attól függően, hogyan befolyásolja a jóság, a szenvedély vagy a tudatlanság kötőereje.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.27|3.26.27. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A jóság hamis egójából egy másik átalakulás származik. Ebből fejlődik ki az elme, melynek gondolatai és tükröződései vágyat ébresztenek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.28|3.26.28. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az élőlény elméjét Aniruddha néven ismerik, aki nem más, mint az érzékek legfelsőbb ura. Kékesfekete teste az őszi lótuszvirághoz hasonlít. Ő az, akire a yogīk fokozatosan rátalálnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.29|3.26.29. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Ó, erényes hölgy! A szenvedély minőségében lévő hamis ego átalakulásával megszületik az intelligencia. Az intelligencia szerepe az, hogy segít meghatározni a tárgyak természetét, amikor azok a látómezőbe kerülnek, és segít az érzékeknek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.30|3.26.30. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A kétséget, a téves felfogást, a helyes megértést, az emlékezőképességet és az alvást, melyeket különféle funkcióik határoznak meg, úgy ismerik, mint az intelligencia egyedi jellemzőit.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.31|3.26.31. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A szenvedély minőségében gyökerező egoizmus kétféle érzéket hoz létre, a tudásszerző érzékeket és a cselekvő érzékeket. A cselekvő érzékek az élő energiától, a tudásszerző érzékek pedig az intelligenciától függnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.32|3.26.32. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Amikor a tudatlanságban lévő egoizmust az Istenség Legfelsőbb Személyiségének nemi energiája működésre készteti, megnyilvánul a finom hang elem, a hangból pedig létrejön az éteri ég és a hallás érzéke.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.33|3.26.33. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A tanult, valódi tudással rendelkező bölcsek meghatározása szerint a hang az, ami egy dolog fogalmát hordozza, jelzi a beszélő jelenlétét, aki nincs szemünk előtt, s az éter finom formáját alkotja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.34|3.26.34. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az éteri elem működése és jellemzői abban figyelhetőek meg, hogy helyet biztosít az összes élőlény belső és külső létezésének, nevezetesen az életlevegő, az érzékek és az elme tevékenységei mezejének.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.35|3.26.35. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az éteri létből, ami a hangból jön létre, az idő ösztönzésére végbemegy a következő átalakulás, és így az érintés finom eleme, majd a levegő és az érintés érzéke válnak uralkodóvá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.36|3.26.36. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A lágyság és a keménység, a hideg és a forróság az érintés megkülönböztető sajátsága, amely a levegő finom formája.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.37|3.26.37. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A levegő működése a mozgásban és a keveredésben mutatkozik meg, valamint abban, hogy lehetővé teszi a hang és a többi érzékfelfogás tárgyainak megközelítését, s biztosítja minden más érzék megfelelő működését.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.38|3.26.38. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A levegő és a tapintásérzékelés kölcsönhatása révén, az ember különféle formákra tesz szert sorsának megfelelően. E formák kialakulása során létrejön a tűz, a szem pedig különféle színes formákat lát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.39|3.26.39. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Kedves anyám! A forma jellemzőit a dimenzió, a minőség és az egyéni jelleg által érthetjük meg. A tűz formáját ragyogása révén látjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.40|3.26.40. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A tüzet a fénye, valamint főző, emésztő, hideget elpusztító, párologtató, éhséget, szomjúságot, evést és ivást előidéző képessége alapján érzékeljük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.41|3.26.41. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A tűz és a látásérzékelés kölcsönhatása révén, egy felsőbbrendű elrendezés következtében, létrejön az íz finom eleme. Az ízből létrejön a víz, és megnyilvánul a nyelv is, ami az ízt érzékeli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.42|3.26.42. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Bár az íz eredetileg egy, sokfélévé válik – fanyar, édes, keserű, csípős, savanyú és sós lesz – annak köszönhetően, hogy kapcsolatba kerül más anyagokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.43|3.26.43. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A víz jellemzői a következőképpen nyilvánulnak meg: benedvesít más anyagokat, kicsapódást idéz elő különféle keverékekben, elégedettséget okoz, fenntartja az életet, meglágyít dolgokat, elűzi a meleget, szüntelenül áramlik a tavakba, s a szomjúságot csillapítva felfrissít.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.44|3.26.44. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Annak következtében, hogy a víz kölcsönhatásba lép az íz érzékelésével, egy felsőbbrendű elrendezésnek köszönhetően létrejön az illat finom eleme. Aztán megnyilvánul a föld és a szaglóérzék, ami által a föld illatát tapasztalhatjuk számtalan módon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.45|3.26.45. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Bár az illat egy, többé válik    —    kevertté, kellemetlenné, kellemessé, gyengévé, erőssé, savanyúvá és így tovább    —,    aszerint, hogy milyen arányban vannak jelen a társuló anyagok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.46|3.26.46. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A föld funkcióinak jellemzőit a Legfelsőbb Brahman megformálásával érzékelhetjük, lakhelyek építése, vizeskorsók elkészítése stb. által. Más szóval a föld minden elem fennmaradásának a helye.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.47|3.26.47. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Azt az érzéket, amelynek érzéktárgya a hang, hallóérzéknek, azt pedig, melynek érzéktárgya az érintés, tapintóérzéknek nevezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.48|3.26.48. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az érzék, amelynek érzéktárgya a forma, megkülönböztető jellemzője a tűz, nem más, mint a látóérzék. Az érzéket, amelynek az érzéktárgya az íz, megkülönböztető jellemzője a víz, úgy ismerik, mint ízlelőérzéket. Végül pedig azt az érzéket, amelynek érzéktárgya az illat, megkülönböztető jellemzője a föld, szaglóérzéknek nevezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.49|3.26.49. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Mivel az ok létezik annak hatásában is, ezért az ok jellemzőit megfigyelhetjük a hatásban is. Ezért van az, hogy egyedül a földben van jelen valamennyi elem sajátossága.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.50|3.26.50. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Amikor ezek az elemek vegyítetlen állapotban voltak, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a teremtés eredete az idővel, a tettel és az anyagi természet kötőerőinek jellemzőivel behatolt az univerzumba a hét részből álló teljes anyagi energiával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.51|3.26.51. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Ebből a hét elvből, amelyeket az Úr jelenléte cselekvésre serkentett és egyesített, egy intelligenciával nem rendelkező tojás jött létre, amelyből megjelent az ünnepelt Kozmikus Lény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.52|3.26.52. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Ezt a kozmikus tojást, a tojásformát öltött univerzumot az anyagi energia megnyilvánulásának nevezik. Ennek víz, levegő, tűz, éter, ego és mahat-tattva rétegei fokozatosan vastagodnak. Mindegyik tízszer vastagabb az előzőnél, s a külső réteget a pradhāna fedi. Ebben a tojásban van az Úr Hari kozmikus formája, akinek a tizennégy bolygórendszer testének részét alkotja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.53|3.26.53. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, a virāṭ-puruṣa elhelyezkedett ebben az arany tojásban, amely a vízen lebegett, és számtalan részre osztotta azt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.54|3.26.54. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Először egy száj jelent meg Benne, majd létrejött a beszéd szerve, s azzal együtt a tűz istene, az istenség, aki e szerv fölött uralkodik. Aztán megjelent két orr nyílás, bennük a szaglóérzékkel, valamint a prāṇa, az életlevegő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.55|3.26.55. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A szaglóérzék létrejöttekor megjelent a szélisten, aki e fölött az érzék fölött uralkodik. Ezek után egy szempár jelent meg a kozmikus formában, bennük a látás érzékével. Amikor ez az érzék felébredt, megnyilvánult a napisten, aki fölötte uralkodik. Ezután megjelent Benne egy pár fül, s azokban a hallóérzék. Amikor az létrejött, megjelentek a Dig-devatāk, azok az istenségek, akik az irányok felett uralkodnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.56|3.26.56. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Akkor az Úr kozmikus formája, a virāṭ-puruṣa megnyilvánította a bőrét, ezek után pedig megjelent a haj, a bajusz és a szakáll. Ezek után megnyilvánult az összes gyógynövény és gyógyszer, majd megjelentek a virāṭ-puruṣa nemi szervei is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.57|3.26.57. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Ezek után megjelent a sperma (a nemzőképesség) és az istenség, aki a vizek felett uralkodik. Aztán megjelent egy végbélnyílás és az ürítőszervek, majd a halál istensége, akitől az egész univerzum retteg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.58|3.26.58. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Ezek után az Úr kozmikus formájának két keze nyilvánult meg, és velük együtt a képesség arra, hogy megragadjon, illetve eldobjon dolgokat, majd ezután megjelent az Úr Indra. Ezt követően a lábak nyilvánultak meg, s velük együtt a mozgás folyamata, és utána megjelent az Úr Viṣṇu.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.59|3.26.59. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Megnyilvánultak a kozmikus test erei, majd a vörös vértestek, azaz a vér. Utánuk következtek a folyók (az erek felett uralkodó istenségek), aztán pedig egy gyomor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.60|3.26.60. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Aztán felébredt az éhség és a szomjúság érzése, s megnyilvánultak az óceánok. Aztán megnyilvánult egy szív, a szív létrejöttekor pedig az elme.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.61|3.26.61. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az elme után megjelent a hold. Következőként az intelligencia jelent meg, majd az Úr Brahmā. Aztán megjelent a hamis ego, majd az Úr Śiva. Az Úr Śiva után pedig a tudat és a tudat felett uralkodó istenség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.62|3.26.62. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Amikor a félistenek és a különféle érzékek uralkodó istenségei így megnyilvánultak, fel akarták ébreszteni megjelenésük eredetét. Ám mivel nem jártak sikerrel, egymás után újra behatoltak a virāṭ-puruṣa testébe, hogy felébresszék Őt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.63|3.26.63. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A tűz istene behatolt a virāṭ-puruṣa szájába a beszéd szervével, de nem tudta Őt felébreszteni. Akkor a szélisten hatolt be orrlyukaiba a szaglóérzékkel, de a virāṭ-puruṣa még ekkor sem kelt fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.64|3.26.64. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A napisten behatolt a virāṭ-puruṣa szemébe a látás érzékével, de a virāṭ-puruṣa még mindig nem ébredt fel. Az irányok uralkodó istenségei szintén behatoltak a fülébe a hallás érzékével, Ő azonban nem kelt fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.65|3.26.65. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A bőr, a gyógynövények és a fűszernövények uralkodó istenségei behatoltak a virāṭ-puruṣa bőrébe a szőrszálakkal együtt, de a Kozmikus Lény továbbra sem ébredt fel. A víz felett uralkodó istenség behatolt a nemzőszervébe a nemzőképességgel, azonban a virāṭ-puruṣa továbbra sem kelt fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.66|3.26.66. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A halál istene behatolt végbélnyílásába az ürítőszervvel, de a virāṭ-puruṣát nem tudta cselekvésre késztetni. Indra isten behatolt a kezekbe azzal a képességgel, amivel meg tudnak ragadni és el tudnak dobni dolgokat, de a virāṭ-puruṣa még ekkor sem kelt fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.67|3.26.67. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az Úr Viṣṇu behatolt lábába a helyváltoztatás képességével, de a virāṭ-puruṣa nem állt fel még ekkor sem. A folyók behatoltak vérereibe a vérrel és a keringőképességgel, de a Kozmikus Lényt nem tudták tettre késztetni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.68|3.26.68. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az óceán behatolt a hasába a szomjúsággal és az éhséggel, de a Kozmikus Lény nem kelt fel. A holdisten behatolt szívébe az elmével, a Kozmikus Lény azonban nem ébredt fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.69|3.26.69. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Brahmā is belépett a szívébe az intelligenciával, de a Kozmikus Lényt nem lehetett rávenni arra, hogy felébredjen. Az Úr Rudra szintén belépett szívébe az egóval, de a Kozmikus Lény még most sem mozdult.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.70|3.26.70. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Abban a pillanatban azonban, amikor a belső irányító, a tudat felett uralkodó istenség belépett a szívbe az értelemmel, a Kozmikus Lény felkelt az okozati vízről.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.71|3.26.71. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Amikor egy ember alszik, egyetlen anyagi kincse    —    vagyis sem az életenergia, sem a tudásszerző érzékek, sem a cselekvő érzékek, sem az elme, sem az intelligencia    —    nem képes felébreszteni őt. Csak akkor ébred föl, ha a Felsőlélek segít neki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.26.72|3.26.72. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Ezért az embernek odaadással, lemondással és a lelki tudásban elért fejlődéssel, melyre a figyelmes odaadó szolgálat következtében tett szert, ezen a Felsőlelken kell meditálnia, ahogyan jelen van ebben a testben, noha ugyanakkor különálló tőle.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.25: Az odaadó szolgálat dicsősége| SB 3.25]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.25: Az odaadó szolgálat dicsősége|SB 3.25]] - [[HU/SB 3.27: Az anyagi természet megértése|SB 3.27]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.27: Az anyagi természet megértése| SB 3.27]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>TattvaDarsana</name></author>
	</entry>
</feed>