HU/SB 3.25.36 - Revision history

TattvaDarsana at 15:47, 17 April 2019

2019-04-17T15:47:36Z

← Older revision		Revision as of 15:47, 17 April 2019
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	A bhaktákat három csoportra oszthatjuk: első osztályú, másodosztályú és harmadosztályú bhakták~~; s még~~ a harmadosztályú bhakták is felszabadult lelkek. Ez a vers elmagyarázza, hogy noha nem rendelkezik tudással, pusztán azzal, hogy látja a csodálatosan felékesített mūrtit a templomban, a bhakta örökké elmélyülten Rá gondol, s megfeledkezik minden másról. Bárki észrevétlenül felszabadulhat csupán attól, hogy érzékeit az Úr szolgálatában használva szilárdan a Kṛṣṇa-tudatba merül. Ezt a Bhagavad-gītā szintén megerősíti. Ha az ember a szentírások előírásai alapján tiszta odaadó szolgálatot végez, egyenlővé válik a Brahmannal. A Bhagavad-gītā azt mondja: ''brahma-bhūyāya-kalpate''. Ez azt jelenti, hogy az élőlény eredeti állapotában Brahman, mert a Legfelsőbb Brahman szerves része. De csupán amiatt, hogy megfeledkezett igazi természetéről, arról, hogy az Úr örök szolgája, māyā hatalmába kerítette és fogságba ejtette. Ha az élőlény megfeledkezik valódi, eredeti helyzetéről, az māyā~~; másként~~ ő örökké Brahman.		A bhaktákat három csoportra oszthatjuk: első osztályú, másodosztályú és harmadosztályú bhakták. Még a harmadosztályú bhakták is felszabadult lelkek. Ez a vers elmagyarázza, hogy noha nem rendelkezik tudással, pusztán azzal, hogy látja a csodálatosan felékesített mūrtit a templomban, a bhakta örökké elmélyülten Rá gondol, s megfeledkezik minden másról. Bárki észrevétlenül felszabadulhat csupán attól, hogy érzékeit az Úr szolgálatában használva szilárdan a Kṛṣṇa-tudatba merül. Ezt a Bhagavad-gītā szintén megerősíti. Ha az ember a szentírások előírásai alapján tiszta odaadó szolgálatot végez, egyenlővé válik a Brahmannal. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 14.26\|BG 14.26]]) azt mondja: ''brahma-bhūyāya-kalpate''. Ez azt jelenti, hogy az élőlény eredeti állapotában Brahman, mert a Legfelsőbb Brahman szerves része. De csupán amiatt, hogy megfeledkezett igazi természetéről, arról, hogy az Úr örök szolgája, māyā hatalmába kerítette és fogságba ejtette. Ha az élőlény megfeledkezik valódi, eredeti helyzetéről, az māyā. Máskülönben ő örökké Brahman.

	Ha valakit arra nevelnek, hogy tudatosuljon benne helyzete, megérti, hogy ő az Úr szolgája. „Brahman” az önmegvalósítás állapotára utal. Még a harmadosztályú bhakta is — aki ~~nem nagyon ismeri~~ az Abszolút ~~Igazság tudományát~~, ám nagy odaadással ajánlja fel hódolatát, az Úrra gondol, megnézi az Urat a templomban, virágot és gyümölcsöt hoz, hogy felajánlja a mūrtinak — észrevétlenül felszabadul. Śraddhayānvitāḥ: a bhakták nagy odaadással ajánlják hódolatukat a mūrtiknak, és számtalan dolgot ajánlanak fel Nekik. A bhakták olyannyira vonzódnak Rādhā és Kṛṣṇa, Lakṣmī és Nārāyaṇa, Rāma és Sītā mūrtijaihoz, hogy amikor meglátják az Úr templomában a felékesített szobrot, magukban elmélyülten csak az Úrra gondolnak. Ez a felszabadulás állapota. Ez a vers tehát megerősíti, hogy még a harmadosztályú bhakta helyzete is transzcendentális, és fölötte áll azoknak, akik spekulációval vagy más módszerekkel akarnak felszabadulni. Még a legnagyobb imperszonalisták, Śukadeva Gosvāmī és a négy Kumāra is vonzódtak a templomi mūrti szépségéhez, ékességeihez, valamint az Úrnak felajánlott tulasī illatához, s bhakták lettek. Noha felszabadult szinten álltak, nem maradtak imperszonalisták: vonzódni kezdtek az Úr szépségéhez, s mindannyiukból bhakta lett.		Ha valakit arra nevelnek, hogy tudatosuljon benne helyzete, megérti, hogy ő az Úr szolgája. „Brahman” az önmegvalósítás állapotára utal. Még a harmadosztályú bhakta is — aki csekély tudással rendelkezik az Abszolút Igazságról, ám nagy odaadással ajánlja fel hódolatát, az Úrra gondol, megnézi az Urat a templomban, virágot és gyümölcsöt hoz, hogy felajánlja a mūrtinak — észrevétlenül felszabadul. ''Śraddhayānvitāḥ'' ([[HU/BG 9.23\|BG 9.23]]): a bhakták nagy odaadással ajánlják hódolatukat a mūrtiknak, és számtalan dolgot ajánlanak fel Nekik. A bhakták olyannyira vonzódnak Rādhā és Kṛṣṇa, Lakṣmī és Nārāyaṇa, Rāma és Sītā mūrtijaihoz, hogy amikor meglátják az Úr templomában a felékesített szobrot, magukban elmélyülten csak az Úrra gondolnak. Ez a felszabadulás állapota. Ez a vers tehát megerősíti, hogy még a harmadosztályú bhakta helyzete is transzcendentális, és fölötte áll azoknak, akik spekulációval vagy más módszerekkel akarnak felszabadulni. Még a legnagyobb imperszonalisták, Śukadeva Gosvāmī és a négy Kumāra is vonzódtak a templomi mūrti szépségéhez, ékességeihez, valamint az Úrnak felajánlott tulasī illatához, s bhakták lettek. Noha felszabadult szinten álltak, nem maradtak imperszonalisták, vonzódni kezdtek az Úr szépségéhez, s mindannyiukból bhakta lett.

	A vilāsa szó nagyon fontos ebben a versben. Vilāsa az Úr cselekedeteire vagy kedvteléseire utal. A templomi imádatban az egyik előírt kötelesség az, hogy nemcsak azért kell a templomba mennünk, hogy lássuk a szépen feldíszített mūrtit, hanem hallanunk kell a Śrīmad-Bhāgavatamot, a Bhagavad-gītāt vagy a többi hasonló szentírást, melyeket a templomban rendszeresen felolvasnak. Vṛndāvanában az a szokás, hogy minden templomban olvasnak a śāstrákból. Még a harmadosztályú bhakták is, akik nem rendelkeznek irodalmi ismeretekkel, vagy nincs idejük a Śrīmad-Bhāgavatam vagy a Bhagavad-gītā olvasására, lehetőséget kapnak rá, hogy halljanak az Úr kedvteléseiről. Ily módon elméjükben mindig mélyen az Úrra gondolhatnak — formájára, cselekedeteire és transzcendentális természetére. A Kṛṣṇa-tudatnak ez az állapota felszabadult szintet jelent. Az Úr Caitanya öt fontos folyamatot javasolt az odaadó szolgálat végzéséhez. Ezek a következők: ~~(1)~~ énekeljük az Úr szent neveit, a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare mantrát, ~~(2)~~ keressük a bhakták társaságát, s legjobb képességeink szerint szolgáljuk őket, ~~(3)~~ hallgassuk a Śrīmad-Bhāgavatamot, ~~(4)~~ látogassuk a feldíszített templomot és a mūrtit, valamint ~~(5)~~ ha lehetőségünk van rá, éljünk olyan helyen, mint Vṛndāvana vagy Mathurā. Ez az öt dolog már önmagában is segíti a bhaktát, hogy a legtökéletesebb szintet érje el. Ezt a Bhagavad-gītā és most a Śrīmad-Bhāgavatam is megerősíti. ~~Valamennyi~~ védikus írás elfogadja, hogy a harmadosztályú bhakták is észrevétlenül elnyerhetik a felszabadulást.		A vilāsa szó nagyon fontos ebben a versben. Vilāsa az Úr cselekedeteire vagy kedvteléseire utal. A templomi imádatban az egyik előírt kötelesség az, hogy nemcsak azért kell a templomba mennünk, hogy lássuk a szépen feldíszített mūrtit, hanem hallanunk kell a Śrīmad-Bhāgavatamot, a Bhagavad-gītāt vagy a többi hasonló szentírást, melyeket a templomban rendszeresen felolvasnak. Vṛndāvanában az a szokás, hogy minden templomban olvasnak a śāstrákból. Még a harmadosztályú bhakták is, akik nem rendelkeznek irodalmi ismeretekkel, vagy nincs idejük a Śrīmad-Bhāgavatam vagy a Bhagavad-gītā olvasására, lehetőséget kapnak rá, hogy halljanak az Úr kedvteléseiről. Ily módon elméjükben mindig mélyen az Úrra gondolhatnak — formájára, cselekedeteire és transzcendentális természetére. A Kṛṣṇa-tudatnak ez az állapota felszabadult szintet jelent. Az Úr Caitanya öt fontos folyamatot javasolt az odaadó szolgálat végzéséhez. Ezek a következők:
			#énekeljük az Úr szent neveit, a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare mantrát,
			#keressük a bhakták társaságát, s legjobb képességeink szerint szolgáljuk őket,
			#hallgassuk a Śrīmad-Bhāgavatamot,
			#látogassuk a feldíszített templomot és a mūrtit, valamint
			#ha lehetőségünk van rá, éljünk olyan helyen, mint Vṛndāvana vagy Mathurā.
			Ez az öt dolog már önmagában is segíti a bhaktát, hogy a legtökéletesebb szintet érje el. Ezt a Bhagavad-gītā és most a Śrīmad-Bhāgavatam is megerősíti. Az összes védikus írás elfogadja, hogy a harmadosztályú bhakták is észrevétlenül elnyerhetik a felszabadulást.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-03-08T09:07:33Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 25. fejezet|H36]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.25: Az odaadó szolgálat dicsősége| HUSZONÖTÖDIK FEJEZET: Az odaadó szolgálat dicsősége]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.25.35| SB 3.25.35]] '''[[HU/SB 3.25.35|SB 3.25.35]] - [[HU/SB 3.25.37|SB 3.25.37]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.25.37| SB 3.25.37]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.25.36|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 36. VERS ====

<div class="verse">
:tair darśanīyāvayavair udāra-
:vilāsa-hāsekṣita-vāma-sūktaiḥ
:hṛtātmano hṛta-prāṇāṁś ca bhaktir
:anicchato me gatim aṇvīṁ prayuṅkte
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''taiḥ''—azok által a formák által; ''darśanīya''—elragadó; ''avayavaiḥ''—akinek testrészei; ''udāra''—emelkedett; ''vilāsa''—kedvtelések; ''hāsa''—mosolygó; ''īkṣita''—pillantások; ''vāma''—kellemes; ''sūktaiḥ''—kinek örömteli szavai; ''hṛta''—elbűvölte; ''ātmanaḥ''—elméik; ''hṛta''—elbűvölte; ''prāṇān''—érzékeik; ''ca''—és; ''bhaktiḥ''—odaadó szolgálat; ''anicchataḥ''—akaratlan; ''me''—Enyém; ''gatim''—lakhely; ''aṇvīm''—finom; ''prayuṅkte''—biztosítja.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Amikor az Úr elbűvölő, vonzó és mosolygó formáit látja és oly kellemes szavait hallja, a tiszta bhakta szinte minden másról megfeledkezik. Érzékei megszabadulnak minden egyéb elfoglaltságtól, ő maga pedig elmerül az odaadó szolgálatban. Így akarata ellenére is felszabadul, minden külön erőfeszítés nélkül.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A bhaktákat három csoportra oszthatjuk: első osztályú, másodosztályú és harmadosztályú bhakták; s még a harmadosztályú bhakták is felszabadult lelkek. Ez a vers elmagyarázza, hogy noha nem rendelkezik tudással, pusztán azzal, hogy látja a csodálatosan felékesített mūrtit a templomban, a bhakta örökké elmélyülten Rá gondol, s megfeledkezik minden másról. Bárki észrevétlenül felszabadulhat csupán attól, hogy érzékeit az Úr szolgálatában használva szilárdan a Kṛṣṇa-tudatba merül. Ezt a Bhagavad-gītā szintén megerősíti. Ha az ember a szentírások előírásai alapján tiszta odaadó szolgálatot végez, egyenlővé válik a Brahmannal. A Bhagavad-gītā azt mondja: ''brahma-bhūyāya-kalpate''. Ez azt jelenti, hogy az élőlény eredeti állapotában Brahman, mert a Legfelsőbb Brahman szerves része. De csupán amiatt, hogy megfeledkezett igazi természetéről, arról, hogy az Úr örök szolgája, māyā hatalmába kerítette és fogságba ejtette. Ha az élőlény megfeledkezik valódi, eredeti helyzetéről, az māyā; másként ő örökké Brahman.

Ha valakit arra nevelnek, hogy tudatosuljon benne helyzete, megérti, hogy ő az Úr szolgája. „Brahman” az önmegvalósítás állapotára utal. Még a harmadosztályú bhakta is — aki nem nagyon ismeri az Abszolút Igazság tudományát, ám nagy odaadással ajánlja fel hódolatát, az Úrra gondol, megnézi az Urat a templomban, virágot és gyümölcsöt hoz, hogy felajánlja a mūrtinak — észrevétlenül felszabadul. Śraddhayānvitāḥ: a bhakták nagy odaadással ajánlják hódolatukat a mūrtiknak, és számtalan dolgot ajánlanak fel Nekik. A bhakták olyannyira vonzódnak Rādhā és Kṛṣṇa, Lakṣmī és Nārāyaṇa, Rāma és Sītā mūrtijaihoz, hogy amikor meglátják az Úr templomában a felékesített szobrot, magukban elmélyülten csak az Úrra gondolnak. Ez a felszabadulás állapota. Ez a vers tehát megerősíti, hogy még a harmadosztályú bhakta helyzete is transzcendentális, és fölötte áll azoknak, akik spekulációval vagy más módszerekkel akarnak felszabadulni. Még a legnagyobb imperszonalisták, Śukadeva Gosvāmī és a négy Kumāra is vonzódtak a templomi mūrti szépségéhez, ékességeihez, valamint az Úrnak felajánlott tulasī illatához, s bhakták lettek. Noha felszabadult szinten álltak, nem maradtak imperszonalisták: vonzódni kezdtek az Úr szépségéhez, s mindannyiukból bhakta lett.

A vilāsa szó nagyon fontos ebben a versben. Vilāsa az Úr cselekedeteire vagy kedvteléseire utal. A templomi imádatban az egyik előírt kötelesség az, hogy nemcsak azért kell a templomba mennünk, hogy lássuk a szépen feldíszített mūrtit, hanem hallanunk kell a Śrīmad-Bhāgavatamot, a Bhagavad-gītāt vagy a többi hasonló szentírást, melyeket a templomban rendszeresen felolvasnak. Vṛndāvanában az a szokás, hogy minden templomban olvasnak a śāstrákból. Még a harmadosztályú bhakták is, akik nem rendelkeznek irodalmi ismeretekkel, vagy nincs idejük a Śrīmad-Bhāgavatam vagy a Bhagavad-gītā olvasására, lehetőséget kapnak rá, hogy halljanak az Úr kedvteléseiről. Ily módon elméjükben mindig mélyen az Úrra gondolhatnak — formájára, cselekedeteire és transzcendentális természetére. A Kṛṣṇa-tudatnak ez az állapota felszabadult szintet jelent. Az Úr Caitanya öt fontos folyamatot javasolt az odaadó szolgálat végzéséhez. Ezek a következők: (1) énekeljük az Úr szent neveit, a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare mantrát, (2) keressük a bhakták társaságát, s legjobb képességeink szerint szolgáljuk őket, (3) hallgassuk a Śrīmad-Bhāgavatamot, (4) látogassuk a feldíszített templomot és a mūrtit, valamint (5) ha lehetőségünk van rá, éljünk olyan helyen, mint Vṛndāvana vagy Mathurā. Ez az öt dolog már önmagában is segíti a bhaktát, hogy a legtökéletesebb szintet érje el. Ezt a Bhagavad-gītā és most a Śrīmad-Bhāgavatam is megerősíti. Valamennyi védikus írás elfogadja, hogy a harmadosztályú bhakták is észrevétlenül elnyerhetik a felszabadulást.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.25.35| SB 3.25.35]] '''[[HU/SB 3.25.35|SB 3.25.35]] - [[HU/SB 3.25.37|SB 3.25.37]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.25.37| SB 3.25.37]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__