<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.25.29</id>
	<title>HU/SB 3.25.29 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.25.29"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.25.29&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T00:27:57Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.25.29&amp;diff=439935&amp;oldid=prev</id>
		<title>TattvaDarsana at 08:31, 17 April 2019</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.25.29&amp;diff=439935&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-04-17T08:31:16Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 08:31, 17 April 2019&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l24&quot;&gt;Line 24:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 24:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&#039;&#039;yaḥ&#039;&#039;—ami; &#039;&#039;yogaḥ&#039;&#039;—a misztikus yoga folyamata; &#039;&#039;bhagavat-bāṇaḥ&#039;&#039;—az Istenség Legfelsőbb Személyiségére irányul; &#039;&#039;nirvāṇa-ātman&#039;&#039;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;—óh&lt;/del&gt;, nirvāṇa megtestesülése; &#039;&#039;tvayā&#039;&#039;—Általad; &#039;&#039;uditaḥ&#039;&#039;—elmagyarázott; &#039;&#039;kīdṛśaḥ&#039;&#039;—milyen természetnek; &#039;&#039;kati&#039;&#039;—mennyi; &#039;&#039;ca&#039;&#039;—és; &#039;&#039;aṅgāni&#039;&#039;—ágak; &#039;&#039;yataḥ&#039;&#039;—ami által; &#039;&#039;tattva&#039;&#039;—az igazságnak; &#039;&#039;avabodhanam&#039;&#039;—megértés.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&#039;&#039;yaḥ&#039;&#039;—ami; &#039;&#039;yogaḥ&#039;&#039;—a misztikus yoga folyamata; &#039;&#039;bhagavat-bāṇaḥ&#039;&#039;—az Istenség Legfelsőbb Személyiségére irányul; &#039;&#039;nirvāṇa-ātman&#039;&#039;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;—ó&lt;/ins&gt;, nirvāṇa megtestesülése; &#039;&#039;tvayā&#039;&#039;—Általad; &#039;&#039;uditaḥ&#039;&#039;—elmagyarázott; &#039;&#039;kīdṛśaḥ&#039;&#039;—milyen természetnek; &#039;&#039;kati&#039;&#039;—mennyi; &#039;&#039;ca&#039;&#039;—és; &#039;&#039;aṅgāni&#039;&#039;—ágak; &#039;&#039;yataḥ&#039;&#039;—ami által; &#039;&#039;tattva&#039;&#039;—az igazságnak; &#039;&#039;avabodhanam&#039;&#039;—megértés.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l38&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Számos misztikus yoga-rendszer létezik, melyek az Abszolút Igazság különféle aspektusaira irányulnak. A jñāna-yoga középpontjában a személytelen Brahman-ragyogás áll, a haṭha-yoga rendszerének célja a helyhez kötött személyes aspektus, az Abszolút Igazság Paramātmā arculata, míg a bhakti-yoga, vagyis az odaadó szolgálat, amelynek végzésére kilenc módszer van    —    a legfontosabb közülük a hallás és az éneklés    —,    a Legfelsőbb Úr teljes megvalósítására irányul. Az önmegvalósításnak különféle folyamatai vannak, Devahūti azonban itt főként a bhakti-yoga rendszerére utal, amelynek alapjait az Úr már elmagyarázta. A bhakti-yoga folyamatának alkotóelemei a hallás, az éneklés, az emlékezés, az imák felajánlása, az Úr templomi imádata, a Neki végzett szolgálat, utasításainak teljesítése, a barátkozás Vele s végül az, hogy mindent feláldozunk a szolgálata érdekében. A nirvāṇātman szó nagyon fontos ebben a versben. Ha az ember nem kezdi el az odaadó szolgálat folyamatát, nem vethet véget az anyagi lét örökös körforgásának. A jñānīkat a jñāna-yoga érdekli, ám az embernek még akkor is megvan az esélye arra, hogy újra az anyagi világba zuhanjon, ha nagy lemondások végzésével a Brahman-ragyogásig emelkedett. A jñāna-yoga tehát valójában nem vet véget az anyagi létnek. Hasonló a helyzet a haṭha-yogával is, amely az Úr helyhez kötött aspektusát, a Paramātmāt helyezi a középpontba&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;: a &lt;/del&gt;tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon sok yogī elbukott már, többek között Viśvāmitra is. Ám ha a bhakti-yogīk egyszer eljutnak az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, sohasem térnek vissza ebbe az anyagi világba, ahogyan azt a Bhagavad-gītā is megerősíti. &#039;&#039;Yad gatvā na nivartante&#039;&#039;: ha valaki eljut a lelki világba, sohasem tér többé vissza. &#039;&#039;Tyaktvā dehaṁ punar janma naiti&#039;&#039;: jelen teste elhagyása után nem tér vissza újra, hogy elfogadjon egy anyagi testet. A nirvāṇa nem vet véget a lélek létének. A lélek örökké létezik, ezért nirvāṇa azt jelenti, hogy az anyagi lét ér véget, az anyagi lét vége pedig azt jelenti, hogy az ember hazatér, vissza Istenhez.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Számos misztikus yoga-rendszer létezik, melyek az Abszolút Igazság különféle aspektusaira irányulnak. A jñāna-yoga középpontjában a személytelen Brahman-ragyogás áll, a haṭha-yoga rendszerének célja a helyhez kötött személyes aspektus, az Abszolút Igazság Paramātmā arculata, míg a bhakti-yoga, vagyis az odaadó szolgálat, amelynek végzésére kilenc módszer van    —    a legfontosabb közülük a hallás és az éneklés    —,    a Legfelsőbb Úr teljes megvalósítására irányul. Az önmegvalósításnak különféle folyamatai vannak, Devahūti azonban itt főként a bhakti-yoga rendszerére utal, amelynek alapjait az Úr már elmagyarázta. A bhakti-yoga folyamatának alkotóelemei&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;:&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;*&lt;/ins&gt;a hallás,&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;*&lt;/ins&gt;az éneklés,&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;*&lt;/ins&gt;az emlékezés,  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;*&lt;/ins&gt;az imák felajánlása,  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;*&lt;/ins&gt;az Úr templomi imádata,  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;*&lt;/ins&gt;a Neki végzett szolgálat,  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;*&lt;/ins&gt;utasításainak teljesítése,  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;*&lt;/ins&gt;a barátkozás Vele s végül az, hogy  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;*&lt;/ins&gt;mindent feláldozunk a szolgálata érdekében.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A nirvāṇātman szó nagyon fontos ebben a versben. Ha az ember nem kezdi el az odaadó szolgálat folyamatát, nem vethet véget az anyagi lét örökös körforgásának. A jñānīkat a jñāna-yoga érdekli, ám az embernek még akkor is megvan az esélye arra, hogy újra az anyagi világba zuhanjon, ha nagy lemondások végzésével a Brahman-ragyogásig emelkedett. A jñāna-yoga tehát valójában nem vet véget az anyagi létnek. Hasonló a helyzet a haṭha-yogával is, amely az Úr helyhez kötött aspektusát, a Paramātmāt helyezi a középpontba&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;. A &lt;/ins&gt;tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon sok yogī elbukott már, többek között Viśvāmitra is. Ám ha a bhakti-yogīk egyszer eljutnak az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, sohasem térnek vissza ebbe az anyagi világba, ahogyan azt a Bhagavad-gītā is megerősíti. &#039;&#039;Yad gatvā na nivartante&#039;&#039; &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;([[HU/BG 15.6|BG 15.6]])&lt;/ins&gt;: ha valaki eljut a lelki világba, sohasem tér többé vissza. &#039;&#039;Tyaktvā dehaṁ punar janma naiti&#039;&#039; &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;([[HU/BG 4.9|BG 4.9]])&lt;/ins&gt;: jelen teste elhagyása után nem tér vissza újra, hogy elfogadjon egy anyagi testet. A nirvāṇa nem vet véget a lélek létének. A lélek örökké létezik, ezért nirvāṇa azt jelenti, hogy az anyagi lét ér véget, az anyagi lét vége pedig azt jelenti, hogy az ember hazatér, vissza Istenhez.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Gyakran felmerül a kérdés, hogyan esik le az élőlény a lelki világból az anyagi világba. Íme a válasz&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;: ha &lt;/del&gt;az ember nem emelkedik fel a Vaikuṇṭha bolygókra, és nem kerül közvetlen kapcsolatba az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, akkor minden esélye megvan arra, hogy visszaessen, még a személytelen Brahman-megvalósítás vagy a meditáció eksztatikus transzának szintjéről is. Egy másik szó, a bhagavad-bāṇaḥ szintén nagyon jelentős ebben a versben. Bāṇaḥ nyilat jelent. A bhakti-yoga folyamata olyan, mint egy nyíl, amely az Istenség Legfelsőbb Személyiségét veszi célba&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;: &lt;/del&gt;sohasem tereli az embert a személytelen Brahman ragyogás vagy a Paramātmā megvalósítás &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;célpontja &lt;/del&gt;felé. Ez a bāṇaḥ, nyílvessző olyan hegyes és gyors, hogy egyenesen az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez megy, áthatolva a személytelen Brahman és a helyhez kötött Paramātmā régióin.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Gyakran felmerül a kérdés, hogyan esik le az élőlény a lelki világból az anyagi világba. Íme&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, &lt;/ins&gt;a válasz&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;. Ha &lt;/ins&gt;az ember nem emelkedik fel a Vaikuṇṭha bolygókra, és nem kerül közvetlen kapcsolatba az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, akkor minden esélye megvan arra, hogy visszaessen, még a személytelen Brahman-megvalósítás vagy a meditáció eksztatikus transzának szintjéről is. Egy másik szó, a bhagavad-bāṇaḥ szintén nagyon jelentős ebben a versben. Bāṇaḥ nyilat jelent. A bhakti-yoga folyamata olyan, mint egy nyíl, amely az Istenség Legfelsőbb Személyiségét veszi célba&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;. A bhakti-yoga folyamata &lt;/ins&gt;sohasem tereli az embert a személytelen Brahman ragyogás vagy a Paramātmā megvalósítás &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;célja &lt;/ins&gt;felé. Ez a bāṇaḥ, &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;vagy &lt;/ins&gt;nyílvessző&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, &lt;/ins&gt;olyan hegyes és gyors, hogy egyenesen az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez megy, áthatolva a személytelen Brahman és a helyhez kötött Paramātmā régióin.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-432021:rev-439935:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>TattvaDarsana</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.25.29&amp;diff=432021&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.25.29&amp;diff=432021&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-03-08T08:49:17Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 25. fejezet|H29]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.25: Az odaadó szolgálat dicsősége| HUSZONÖTÖDIK FEJEZET: Az odaadó szolgálat dicsősége]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.25.28| SB 3.25.28]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.25.28|SB 3.25.28]] - [[HU/SB 3.25.30|SB 3.25.30]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.25.30| SB 3.25.30]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 3.25.29|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 29. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:yo yogo bhagavad-bāṇo&lt;br /&gt;
:nirvāṇātmaṁs tvayoditaḥ&lt;br /&gt;
:kīdṛśaḥ kati cāṅgāni&lt;br /&gt;
:yatas tattvāvabodhanam&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;yaḥ&amp;#039;&amp;#039;—ami; &amp;#039;&amp;#039;yogaḥ&amp;#039;&amp;#039;—a misztikus yoga folyamata; &amp;#039;&amp;#039;bhagavat-bāṇaḥ&amp;#039;&amp;#039;—az Istenség Legfelsőbb Személyiségére irányul; &amp;#039;&amp;#039;nirvāṇa-ātman&amp;#039;&amp;#039;—óh, nirvāṇa megtestesülése; &amp;#039;&amp;#039;tvayā&amp;#039;&amp;#039;—Általad; &amp;#039;&amp;#039;uditaḥ&amp;#039;&amp;#039;—elmagyarázott; &amp;#039;&amp;#039;kīdṛśaḥ&amp;#039;&amp;#039;—milyen természetnek; &amp;#039;&amp;#039;kati&amp;#039;&amp;#039;—mennyi; &amp;#039;&amp;#039;ca&amp;#039;&amp;#039;—és; &amp;#039;&amp;#039;aṅgāni&amp;#039;&amp;#039;—ágak; &amp;#039;&amp;#039;yataḥ&amp;#039;&amp;#039;—ami által; &amp;#039;&amp;#039;tattva&amp;#039;&amp;#039;—az igazságnak; &amp;#039;&amp;#039;avabodhanam&amp;#039;&amp;#039;—megértés.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Elmagyaráztad, hogy a misztikus yoga-rendszer az Istenség Legfelsőbb Személyiségét helyezi a középpontba, s célja az, hogy gyakorlója teljesen véget vessen az anyagi létezésnek. Kérlek, ismertesd meg velem ennek a yoga-rendszernek a természetét! Hány út van, amelyen haladva az ember valóban megértheti ezt a fenséges yogát?&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Számos misztikus yoga-rendszer létezik, melyek az Abszolút Igazság különféle aspektusaira irányulnak. A jñāna-yoga középpontjában a személytelen Brahman-ragyogás áll, a haṭha-yoga rendszerének célja a helyhez kötött személyes aspektus, az Abszolút Igazság Paramātmā arculata, míg a bhakti-yoga, vagyis az odaadó szolgálat, amelynek végzésére kilenc módszer van    —    a legfontosabb közülük a hallás és az éneklés    —,    a Legfelsőbb Úr teljes megvalósítására irányul. Az önmegvalósításnak különféle folyamatai vannak, Devahūti azonban itt főként a bhakti-yoga rendszerére utal, amelynek alapjait az Úr már elmagyarázta. A bhakti-yoga folyamatának alkotóelemei a hallás, az éneklés, az emlékezés, az imák felajánlása, az Úr templomi imádata, a Neki végzett szolgálat, utasításainak teljesítése, a barátkozás Vele s végül az, hogy mindent feláldozunk a szolgálata érdekében. A nirvāṇātman szó nagyon fontos ebben a versben. Ha az ember nem kezdi el az odaadó szolgálat folyamatát, nem vethet véget az anyagi lét örökös körforgásának. A jñānīkat a jñāna-yoga érdekli, ám az embernek még akkor is megvan az esélye arra, hogy újra az anyagi világba zuhanjon, ha nagy lemondások végzésével a Brahman-ragyogásig emelkedett. A jñāna-yoga tehát valójában nem vet véget az anyagi létnek. Hasonló a helyzet a haṭha-yogával is, amely az Úr helyhez kötött aspektusát, a Paramātmāt helyezi a középpontba: a tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon sok yogī elbukott már, többek között Viśvāmitra is. Ám ha a bhakti-yogīk egyszer eljutnak az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, sohasem térnek vissza ebbe az anyagi világba, ahogyan azt a Bhagavad-gītā is megerősíti. &amp;#039;&amp;#039;Yad gatvā na nivartante&amp;#039;&amp;#039;: ha valaki eljut a lelki világba, sohasem tér többé vissza. &amp;#039;&amp;#039;Tyaktvā dehaṁ punar janma naiti&amp;#039;&amp;#039;: jelen teste elhagyása után nem tér vissza újra, hogy elfogadjon egy anyagi testet. A nirvāṇa nem vet véget a lélek létének. A lélek örökké létezik, ezért nirvāṇa azt jelenti, hogy az anyagi lét ér véget, az anyagi lét vége pedig azt jelenti, hogy az ember hazatér, vissza Istenhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyakran felmerül a kérdés, hogyan esik le az élőlény a lelki világból az anyagi világba. Íme a válasz: ha az ember nem emelkedik fel a Vaikuṇṭha bolygókra, és nem kerül közvetlen kapcsolatba az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, akkor minden esélye megvan arra, hogy visszaessen, még a személytelen Brahman-megvalósítás vagy a meditáció eksztatikus transzának szintjéről is. Egy másik szó, a bhagavad-bāṇaḥ szintén nagyon jelentős ebben a versben. Bāṇaḥ nyilat jelent. A bhakti-yoga folyamata olyan, mint egy nyíl, amely az Istenség Legfelsőbb Személyiségét veszi célba: sohasem tereli az embert a személytelen Brahman ragyogás vagy a Paramātmā megvalósítás célpontja felé. Ez a bāṇaḥ, nyílvessző olyan hegyes és gyors, hogy egyenesen az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez megy, áthatolva a személytelen Brahman és a helyhez kötött Paramātmā régióin.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.25.28| SB 3.25.28]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.25.28|SB 3.25.28]] - [[HU/SB 3.25.30|SB 3.25.30]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.25.30| SB 3.25.30]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>