HU/SB 3.25.24 - Revision history

TattvaDarsana at 11:49, 16 April 2019

2019-04-16T11:49:50Z

← Older revision		Revision as of 11:49, 16 April 2019
Line 31:		Line 31:

	<div class="translation">		<div class="translation">
	Óh, anyám, óh, erényes hölgy! Ezekkel a tulajdonságokkal rendelkeznek a nagy bhakták, akik mentesek minden ragaszkodástól. Próbálj ragaszkodni az ilyen szent emberekhez, mert ez semlegesíti az anyagi ragaszkodás végzetes hatását!		Ó, anyám, ó, erényes hölgy! Ezekkel a tulajdonságokkal rendelkeznek a nagy bhakták, akik mentesek minden ragaszkodástól. Próbálj ragaszkodni az ilyen szent emberekhez, mert ez semlegesíti az anyagi ragaszkodás végzetes hatását!
	</div>		</div>

Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Kapila Muni itt azt tanácsolja anyjának, Devahūtinak, hogy ha meg akar szabadulni az anyagi vonzódástól, erősítse ragaszkodását a sādhuk, a bhakták iránt, akik teljesen mentesek minden anyagi ragaszkodástól. A Bhagavad-gītā tizenötödik fejezetének ötödik verse elmondja, ki az, aki méltó arra, hogy bejusson Isten birodalmába. ''Nirmāna-mohā jita-saṅga-doṣāḥ''. Ez arra vonatkozik, aki teljesen mentes az anyagi birtoklásvágy felfuvalkodottságától. Lehet valaki anyagi szempontból nagyon gazdag, vagyonos vagy tiszteletre méltó, de ha el akar jutni a lelki világba, haza, vissza Istenhez, akkor meg kell szabadulnia attól a büszkeségtől, amit az anyagi birtoklás jelent, mert ez az állapot nem a valódi helyzete.		Kapila Muni itt azt tanácsolja anyjának, Devahūtinak, hogy ha meg akar szabadulni az anyagi vonzódástól, erősítse ragaszkodását a sādhuk, a bhakták iránt, akik teljesen mentesek minden anyagi ragaszkodástól. A Bhagavad-gītā [[HU/BG 15.5\|tizenötödik fejezetének ötödik verse]] elmondja, ki az, aki méltó arra, hogy bejusson Isten birodalmába. ''Nirmāna-mohā jita-saṅga-doṣāḥ''. Ez arra vonatkozik, aki teljesen mentes az anyagi birtoklásvágy felfuvalkodottságától. Lehet valaki anyagi szempontból nagyon gazdag, vagyonos vagy tiszteletre méltó, de ha el akar jutni a lelki világba, haza, vissza Istenhez, akkor meg kell szabadulnia attól a büszkeségtől, amit az anyagi birtoklás jelent, mert ez az állapot nem a valódi helyzete.

	A ~~moha~~ szó arra a téves megértésre utal, amely szerint az ember gazdag vagy szegény. Ebben az anyagi világban az a felfogás, hogy az ember nagyon gazdag vagy nagyon szegény — és minden más hasonló tudat, ami az anyagi léttel kapcsolatos — hamis, hiszen maga ez a test is hamis, azaz ideiglenes. Egy tiszta léleknek, aki kész arra, hogy megszabaduljon az anyagi kötelékektől, először azt a kapcsolatot kell megszüntetnie, amely a természet három kötőerejéhez fűzi őt. Jelen pillanatban tudatunk szennyezett, mert a természet három kötőerejével van kapcsolata. A Bhagavad-gītā ugyanezt az elvet mondja ki. Azt tanácsolja, hogy ''jita-saṅga-doṣāḥ'': szabaduljunk meg attól a szennyező kapcsolattól, amelyet az anyagi természet három kötőerejével tartunk fenn. A Śrīmad-Bhāgavatam szintén megerősíti itt: egy tiszta bhakta, aki arra készül, hogy a lelki világba menjen, szintén mentes az anyagi természet három kötőerejével való kapcsolattól. Keresnünk kell az ilyen bhakták társaságát. Ezzel a szándékkal hoztuk létre a Kṛṣṇa-tudat Nemzetközi Szervezetét. Megannyi kereskedelmi, tudományos és egyéb társaság alakult az emberi társadalomban, hogy egy bizonyos fajta műveltség vagy tudat kialakulását elősegítse, olyan közösség azonban nincs, amely abban segítene az embernek, hogy megszabaduljon minden anyagi kapcsolattól. Ha valaki eljutott arra a szintre, hogy ~~meg kell szabadulnia~~ ettől az anyagi szennyeződéstől, akkor a bhakták társaságát kell keresnie, ahol egyedül a Kṛṣṇa-tudatot gyakorolják, s ezzel véget vethet minden anyagi kapcsolatnak.		A mohā szó arra a téves megértésre utal, amely szerint az ember gazdag vagy szegény. Ebben az anyagi világban az a felfogás, hogy az ember nagyon gazdag vagy nagyon szegény — és minden más hasonló tudat, ami az anyagi léttel kapcsolatos — hamis, hiszen maga ez a test is hamis, azaz ideiglenes. Egy tiszta léleknek, aki kész arra, hogy megszabaduljon az anyagi kötelékektől, először azt a kapcsolatot kell megszüntetnie, amely a természet három kötőerejéhez fűzi őt. Jelen pillanatban tudatunk szennyezett, mert a természet három kötőerejével van kapcsolata. A Bhagavad-gītā ugyanezt az elvet mondja ki. Azt tanácsolja, hogy ''jita-saṅga-doṣāḥ'' ([[HU/BG 15.5\|BG 15.5]]): szabaduljunk meg attól a szennyező kapcsolattól, amelyet az anyagi természet három kötőerejével tartunk fenn. A Śrīmad-Bhāgavatam szintén megerősíti itt: egy tiszta bhakta, aki arra készül, hogy a lelki világba menjen, szintén mentes az anyagi természet három kötőerejével való kapcsolattól. Keresnünk kell az ilyen bhakták társaságát. Ezzel a szándékkal hoztuk létre a Kṛṣṇa-tudat Nemzetközi Szervezetét. Megannyi kereskedelmi, tudományos és egyéb társaság alakult az emberi társadalomban, hogy egy bizonyos fajta műveltség vagy tudat kialakulását elősegítse, olyan közösség azonban nincs, amely abban segítene az embernek, hogy megszabaduljon minden anyagi kapcsolattól. Ha valaki eljutott arra a szintre, hogy muszáj megszabadulnia ettől az anyagi szennyeződéstől, akkor a bhakták társaságát kell keresnie, ahol egyedül a Kṛṣṇa-tudatot gyakorolják, s ezzel véget vethet minden anyagi kapcsolatnak.

	Mivel egy bhakta mentes minden szennyező anyagi kapcsolattól, az anyagi lét gyötrelmei nincsenek rá hatással. Noha látszólag az anyagi világban él, annak gyötrelmei nem hatnak rá. Hogyan lehetséges ez? Jó példa erre a macska viselkedése. A macska a szájában hordozza a kölykeit, s amikor megöl egy patkányt, a zsákmányt szintén a szájában viszi. ~~Mind a kettő~~ a szájában van, ám helyzetük különböző. A kiscica nagyon jól érzi magát anyja fogai között, ám a patkány ~~ugyanezt~~ a halál ~~végső csapásának érzi~~. ~~Akik~~ bhakták (sādhavaḥ), akik az Úr transzcendentális szolgálatában gyakorolják a Kṛṣṇa-tudatot, ~~ehhez hasonlóan~~ nem érzik az anyagi gyötrelmek szennyező hatását, míg akik nem Kṛṣṇa-~~tudatos~~ bhakták, azok valóban tapasztalják az anyagi lét gyötrelmeit. Le kell ~~tehát mondanunk~~ a materialisták társaságáról. A Kṛṣṇa-tudatot gyakorló ~~emberek~~ társaságát kell ~~keresnünk~~, s e kapcsolat révén lelki fejlődést ~~érhetünk~~ el. Szavaik és utasításaik nyomán ~~képesek leszünk~~ arra, hogy ~~elvágjuk~~ az anyagi léthez való ragaszkodás kötelékét.		Mivel egy bhakta mentes minden szennyező anyagi kapcsolattól, az anyagi lét gyötrelmei nincsenek rá hatással. Noha látszólag az anyagi világban él, annak gyötrelmei nem hatnak rá. Hogyan lehetséges ez? Jó példa erre a macska viselkedése. A macska a szájában hordozza a kölykeit, s amikor megöl egy patkányt, a zsákmányt szintén a szájában viszi. Mindkettő a szájában van, ám helyzetük különböző. A kiscica nagyon jól érzi magát anyja fogai között, ám a patkány számára ugyanez a halál szelének szorongató érzése. Ehhez hasonlóan a bhakták (sādhavaḥ), akik az Úr transzcendentális szolgálatában gyakorolják a Kṛṣṇa-tudatot, nem érzik az anyagi gyötrelmek szennyező hatását, míg, akik nem Kṛṣṇa-tudatú bhakták, azok valóban tapasztalják az anyagi lét gyötrelmeit. Ezért az embernek le kell mondania a materialisták társaságáról és A Kṛṣṇa-tudatot gyakorló személyek társaságát kell keresnie, s e kapcsolat révén lelki fejlődést érhet el. Szavaik és utasításaik nyomán az ember képes lesz arra, hogy elvágja az anyagi léthez való ragaszkodás kötelékét.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-03-08T08:37:26Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 25. fejezet|H24]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.25: Az odaadó szolgálat dicsősége| HUSZONÖTÖDIK FEJEZET: Az odaadó szolgálat dicsősége]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.25.23| SB 3.25.23]] '''[[HU/SB 3.25.23|SB 3.25.23]] - [[HU/SB 3.25.25|SB 3.25.25]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.25.25| SB 3.25.25]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.25.24|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 24. VERS ====

<div class="verse">
:ta ete sādhavaḥ sādhvi
:sarva-saṅga-vivarjitāḥ
:saṅgas teṣv atha te prārthyaḥ
:saṅga-doṣa-harā hi te
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''te ete''—azok; ''sādhavaḥ''—bhakták; ''sādhvi''—erényes hölgy; ''sarva''—mind; ''saṅga''—ragaszkodások; ''vivarjitāḥ''—mentesen; ''saṅgaḥ''—ragaszkodás; ''teṣu''—nekik; ''atha''—így; ''te''—általad; ''prārthyaḥ''—keresni kell; ''saṅga-doṣa''—az anyagi ragaszkodás pusztító hatása; ''harāḥ''—a semlegesítői; ''hi''—bizonyára; ''te''—ők.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Óh, anyám, óh, erényes hölgy! Ezekkel a tulajdonságokkal rendelkeznek a nagy bhakták, akik mentesek minden ragaszkodástól. Próbálj ragaszkodni az ilyen szent emberekhez, mert ez semlegesíti az anyagi ragaszkodás végzetes hatását!
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Kapila Muni itt azt tanácsolja anyjának, Devahūtinak, hogy ha meg akar szabadulni az anyagi vonzódástól, erősítse ragaszkodását a sādhuk, a bhakták iránt, akik teljesen mentesek minden anyagi ragaszkodástól. A Bhagavad-gītā tizenötödik fejezetének ötödik verse elmondja, ki az, aki méltó arra, hogy bejusson Isten birodalmába. ''Nirmāna-mohā jita-saṅga-doṣāḥ''. Ez arra vonatkozik, aki teljesen mentes az anyagi birtoklásvágy felfuvalkodottságától. Lehet valaki anyagi szempontból nagyon gazdag, vagyonos vagy tiszteletre méltó, de ha el akar jutni a lelki világba, haza, vissza Istenhez, akkor meg kell szabadulnia attól a büszkeségtől, amit az anyagi birtoklás jelent, mert ez az állapot nem a valódi helyzete.

A moha szó arra a téves megértésre utal, amely szerint az ember gazdag vagy szegény. Ebben az anyagi világban az a felfogás, hogy az ember nagyon gazdag vagy nagyon szegény — és minden más hasonló tudat, ami az anyagi léttel kapcsolatos — hamis, hiszen maga ez a test is hamis, azaz ideiglenes. Egy tiszta léleknek, aki kész arra, hogy megszabaduljon az anyagi kötelékektől, először azt a kapcsolatot kell megszüntetnie, amely a természet három kötőerejéhez fűzi őt. Jelen pillanatban tudatunk szennyezett, mert a természet három kötőerejével van kapcsolata. A Bhagavad-gītā ugyanezt az elvet mondja ki. Azt tanácsolja, hogy ''jita-saṅga-doṣāḥ'': szabaduljunk meg attól a szennyező kapcsolattól, amelyet az anyagi természet három kötőerejével tartunk fenn. A Śrīmad-Bhāgavatam szintén megerősíti itt: egy tiszta bhakta, aki arra készül, hogy a lelki világba menjen, szintén mentes az anyagi természet három kötőerejével való kapcsolattól. Keresnünk kell az ilyen bhakták társaságát. Ezzel a szándékkal hoztuk létre a Kṛṣṇa-tudat Nemzetközi Szervezetét. Megannyi kereskedelmi, tudományos és egyéb társaság alakult az emberi társadalomban, hogy egy bizonyos fajta műveltség vagy tudat kialakulását elősegítse, olyan közösség azonban nincs, amely abban segítene az embernek, hogy megszabaduljon minden anyagi kapcsolattól. Ha valaki eljutott arra a szintre, hogy meg kell szabadulnia ettől az anyagi szennyeződéstől, akkor a bhakták társaságát kell keresnie, ahol egyedül a Kṛṣṇa-tudatot gyakorolják, s ezzel véget vethet minden anyagi kapcsolatnak.

Mivel egy bhakta mentes minden szennyező anyagi kapcsolattól, az anyagi lét gyötrelmei nincsenek rá hatással. Noha látszólag az anyagi világban él, annak gyötrelmei nem hatnak rá. Hogyan lehetséges ez? Jó példa erre a macska viselkedése. A macska a szájában hordozza a kölykeit, s amikor megöl egy patkányt, a zsákmányt szintén a szájában viszi. Mind a kettő a szájában van, ám helyzetük különböző. A kiscica nagyon jól érzi magát anyja fogai között, ám a patkány ugyanezt a halál végső csapásának érzi. Akik bhakták (sādhavaḥ), akik az Úr transzcendentális szolgálatában gyakorolják a Kṛṣṇa-tudatot, ehhez hasonlóan nem érzik az anyagi gyötrelmek szennyező hatását, míg akik nem Kṛṣṇa-tudatos bhakták, azok valóban tapasztalják az anyagi lét gyötrelmeit. Le kell tehát mondanunk a materialisták társaságáról. A Kṛṣṇa-tudatot gyakorló emberek társaságát kell keresnünk, s e kapcsolat révén lelki fejlődést érhetünk el. Szavaik és utasításaik nyomán képesek leszünk arra, hogy elvágjuk az anyagi léthez való ragaszkodás kötelékét.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.25.23| SB 3.25.23]] '''[[HU/SB 3.25.23|SB 3.25.23]] - [[HU/SB 3.25.25|SB 3.25.25]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.25.25| SB 3.25.25]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__