TattvaDarsana at 08:15, 16 April 2019

2019-04-16T08:15:12Z

← Older revision		Revision as of 08:15, 16 April 2019
Line 31:		Line 31:

	<div class="translation">		<div class="translation">
	Az önmegvalósításnak ebben az állapotában a tudást és a lemondást odaadó szolgálatban gyakorolva az ember mindent a megfelelő szemszögből lát. Közömbössé válik az anyagi léttel szemben, s az anyag csekélyebb hatással lesz rá.		Az önmegvalósításnak ebben az állapotában, a tudást és a lemondást odaadó szolgálatban gyakorolva, az ember mindent a megfelelő szemszögből lát. Közömbössé válik az anyagi léttel szemben, s az anyag csekélyebb hatással lesz rá.
	</div>		</div>

Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Ahogy egy bizonyos betegség kórokozói a ~~gyenge~~ embert ~~fertőzik meg~~, az anyagi természet, vagyis az illuzórikus energia hasonló módon a gyengébb, vagyis a feltételekhez kötött lélekre hat, míg a felszabadult lélekre nem. Az önmegvalósítás felszabadult állapotot jelent. Az ember a tudás és a vairāgya, a lemondás segítségével megérti eredeti helyzetét. Tudás nélkül az ember nem juthat el a megvalósításig. Megvalósítva azt, hogy ő a Legfelsőbb Lélek parányi szerves része, az ember eltávolodik az anyagi, feltételekhez kötött élettől. Ez az odaadó szolgálat kezdete. Ha nem szabadul meg az anyagi szennyeződéstől, senki sem tudja az Úr odaadó szolgálatát végezni. Ez a vers éppen ezért kijelenti: ''jñāna-vairāgya-yuktena'' — amikor az ember tökéletesen ismeri eredeti helyzetét, s minden anyagi ragaszkodástól megválva az élet lemondott rendjében él, akkor a tiszta odaadó szolgálat, a bhakti-yuktena révén az Úr szerető szolgájaként cselekedhet. Paripaśyati azt jelenti, hogy mindent a megfelelő szemszögből lát. Ekkor az anyagi természet befolyása szinte teljesen megszűnik. Ezt a Bhagavad-gītā is megerősíti~~. Brahma~~-bhūtaḥ prasannātmā~~: amikor~~ az ember ~~önmegvalósítottá válik~~, akkor boldog lesz, az anyagi természet többé nem lesz rá hatással, s ezzel egy időben megszabadul a sajnálkozástól és a vágyakozástól is. Az Úr ezt a helyzetet mad-bhaktiṁ labhate parāmnak nevezi, annak az állapotnak, amikor az odaadó szolgálat valóban elkezdődik. A Nārada-pañcarātra hasonló módon megerősíti, hogy amikor az érzékek megtisztulnak, az Úr odaadó szolgálatát végezhetik. ~~Az, aki~~ ragaszkodik az anyagi szennyeződéshez, nem lehet bhakta.		Ahogy egy bizonyos betegség kórokozói képesek a gyengébb embert megfertőzni, az anyagi természet, vagyis az illuzórikus energia hasonló módon a gyengébb, vagyis a feltételekhez kötött lélekre hat, míg a felszabadult lélekre nem. Az önmegvalósítás felszabadult állapotot jelent. Az ember a tudás és a vairāgya, a lemondás segítségével megérti eredeti helyzetét. Tudás nélkül az ember nem juthat el a megvalósításig. Megvalósítva azt, hogy ő a Legfelsőbb Lélek parányi szerves része, az ember eltávolodik az anyagi, feltételekhez kötött élettől. Ez az odaadó szolgálat kezdete. Ha nem szabadul meg az anyagi szennyeződéstől, senki sem tudja az Úr odaadó szolgálatát végezni. Ez a vers éppen ezért kijelenti: ''jñāna-vairāgya-yuktena'' — amikor az ember tökéletesen ismeri eredeti helyzetét, s minden anyagi ragaszkodástól megválva az élet lemondott rendjében él, akkor a tiszta odaadó szolgálat, a bhakti-yuktena révén az Úr szerető szolgájaként cselekedhet. Paripaśyati azt jelenti, hogy mindent a megfelelő szemszögből lát. Ekkor az anyagi természet befolyása szinte teljesen megszűnik. Ezt a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 18.54\|BG 18.54]]) is megerősíti: ''brahma-bhūtaḥ prasannātmā'' — amikor az ember eléri az önmegvalósítás szintjén, akkor boldog lesz, az anyagi természet többé nem lesz rá hatással, s ezzel egy időben megszabadul a sajnálkozástól és a vágyakozástól is. Az Úr ezt a helyzetet ''mad-bhaktiṁ labhate parāmnak'' nevezi, annak az állapotnak, amikor az odaadó szolgálat valóban elkezdődik. A Nārada-pañcarātra hasonló módon megerősíti, hogy amikor az érzékek megtisztulnak, az Úr odaadó szolgálatát végezhetik. Aki ragaszkodik az anyagi szennyeződéshez, az nem lehet bhakta.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-03-08T08:18:42Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 25. fejezet|H18]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.25: Az odaadó szolgálat dicsősége| HUSZONÖTÖDIK FEJEZET: Az odaadó szolgálat dicsősége]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.25.17| SB 3.25.17]] '''[[HU/SB 3.25.17|SB 3.25.17]] - [[HU/SB 3.25.19|SB 3.25.19]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.25.19| SB 3.25.19]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.25.18|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 18. VERS ====

<div class="verse">
:jñāna-vairāgya-yuktena
:bhakti-yuktena cātmanā
:paripaśyaty udāsīnaṁ
:prakṛtiṁ ca hataujasam
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''jñāna''—tudás; ''vairāgya''—lemondás; ''yuktena''—rendelkezve vele; ''bhakti''—odaadó szolgálat; ''yuktena''—rendelkezve vele; ''ca''—és; ''ātmanā''—az elmével; ''paripaśyati''—az ember látja; ''udāsīnam''—semleges; ''prakṛtim''—anyagi lét; ''ca''—és; ''hata-ojasam''—csökken az ereje.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Az önmegvalósításnak ebben az állapotában a tudást és a lemondást odaadó szolgálatban gyakorolva az ember mindent a megfelelő szemszögből lát. Közömbössé válik az anyagi léttel szemben, s az anyag csekélyebb hatással lesz rá.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Ahogy egy bizonyos betegség kórokozói a gyenge embert fertőzik meg, az anyagi természet, vagyis az illuzórikus energia hasonló módon a gyengébb, vagyis a feltételekhez kötött lélekre hat, míg a felszabadult lélekre nem. Az önmegvalósítás felszabadult állapotot jelent. Az ember a tudás és a vairāgya, a lemondás segítségével megérti eredeti helyzetét. Tudás nélkül az ember nem juthat el a megvalósításig. Megvalósítva azt, hogy ő a Legfelsőbb Lélek parányi szerves része, az ember eltávolodik az anyagi, feltételekhez kötött élettől. Ez az odaadó szolgálat kezdete. Ha nem szabadul meg az anyagi szennyeződéstől, senki sem tudja az Úr odaadó szolgálatát végezni. Ez a vers éppen ezért kijelenti: ''jñāna-vairāgya-yuktena'' — amikor az ember tökéletesen ismeri eredeti helyzetét, s minden anyagi ragaszkodástól megválva az élet lemondott rendjében él, akkor a tiszta odaadó szolgálat, a bhakti-yuktena révén az Úr szerető szolgájaként cselekedhet. Paripaśyati azt jelenti, hogy mindent a megfelelő szemszögből lát. Ekkor az anyagi természet befolyása szinte teljesen megszűnik. Ezt a Bhagavad-gītā is megerősíti. Brahma-bhūtaḥ prasannātmā: amikor az ember önmegvalósítottá válik, akkor boldog lesz, az anyagi természet többé nem lesz rá hatással, s ezzel egy időben megszabadul a sajnálkozástól és a vágyakozástól is. Az Úr ezt a helyzetet mad-bhaktiṁ labhate parāmnak nevezi, annak az állapotnak, amikor az odaadó szolgálat valóban elkezdődik. A Nārada-pañcarātra hasonló módon megerősíti, hogy amikor az érzékek megtisztulnak, az Úr odaadó szolgálatát végezhetik. Az, aki ragaszkodik az anyagi szennyeződéshez, nem lehet bhakta.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.25.17| SB 3.25.17]] '''[[HU/SB 3.25.17|SB 3.25.17]] - [[HU/SB 3.25.19|SB 3.25.19]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.25.19| SB 3.25.19]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.25.18 - Revision history

TattvaDarsana at 08:15, 16 April 2019

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit