<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.25.11</id>
	<title>HU/SB 3.25.11 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.25.11"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.25.11&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T01:18:29Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.25.11&amp;diff=439715&amp;oldid=prev</id>
		<title>TattvaDarsana at 07:31, 16 April 2019</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.25.11&amp;diff=439715&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-04-16T07:31:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 07:31, 16 April 2019&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l38&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Köztudott, hogy a sāṅkhya filozófia a prakṛtival és a puruṣával foglalkozik. A puruṣa az Istenség Legfelsőbb Személyisége, vagy bárki, aki az Istenség Legfelsőbb Személyiségét utánozza élvezőként, a prakṛti jelentése pedig „természet”. Ebben az anyagi világban a puruṣák, az élőlények &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;kihasználják &lt;/del&gt;az anyagi természetet. A prakṛti és a puruṣa, vagyis az élvezet tárgya és az élvező kapcsolatának útvesztőjét az anyagi világban saṁsārának, anyagi kötöttségnek nevezik. Devahūti ki akarta vágni az anyagi kötöttség fáját, és Kapila Muni személyében megtalálta az erre alkalmas eszközt. A Bhagavad-gītā tizenötödik fejezete az anyagi lét fáját aśvattha fának írja le, amelynek a gyökerei felfelé, ágai pedig lefelé nőnek, s azt ajánlja, vágjuk ki az anyagi lét fájának gyökerét &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;az elkülönülés &lt;/del&gt;fejszéjével. Mi a ragaszkodás? A ragaszkodás magában foglalja a prakṛtit és a puruṣát. Az élőlények uralkodni próbálnak az anyagi természeten. Mivel a feltételekhez kötött lélek az anyagi természetet az élvezete tárgyának tekinti, s az élvező helyzetét foglalja el, puruṣának hívják.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Köztudott, hogy a sāṅkhya filozófia a prakṛtival és a puruṣával foglalkozik. A puruṣa az Istenség Legfelsőbb Személyisége, vagy bárki, aki az Istenség Legfelsőbb Személyiségét utánozza élvezőként, a prakṛti jelentése pedig „természet”. Ebben az anyagi világban a puruṣák, &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;vagyis &lt;/ins&gt;az élőlények &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;kizsákmányolják &lt;/ins&gt;az anyagi természetet. A prakṛti és a puruṣa, vagyis az élvezet tárgya és az élvező kapcsolatának útvesztőjét az anyagi világban saṁsārának, anyagi kötöttségnek nevezik. Devahūti ki akarta vágni az anyagi kötöttség fáját, és Kapila Muni személyében megtalálta az erre alkalmas eszközt. A Bhagavad-gītā tizenötödik fejezete &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;([[HU/BG 15|BG 15.1-4]]) &lt;/ins&gt;az anyagi lét fáját aśvattha fának írja le, amelynek a gyökerei felfelé, ágai pedig lefelé nőnek, s azt ajánlja, vágjuk ki az anyagi lét fájának gyökerét &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;a közömbösség &lt;/ins&gt;fejszéjével. Mi a ragaszkodás? A ragaszkodás magában foglalja a prakṛtit és a puruṣát. Az élőlények uralkodni próbálnak az anyagi természeten. Mivel a feltételekhez kötött lélek az anyagi természetet az élvezete tárgyának tekinti, s az élvező helyzetét foglalja el, puruṣának hívják.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Devahūti Kapila Munit kérdezte, mert tudta, hogy egyedül Ő képes elvágni &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;ragaszkodását &lt;/del&gt;ehhez a világhoz. Az élőlények férfi és női jelmezekben próbálják élvezni az anyagi energiát&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, &lt;/del&gt;ezért bizonyos értelemben mindenki puruṣa, mert puruṣa az élvezőt jelenti, prakṛti pedig az élvezet tárgyát. Ebben az anyagi világban a férfinak és nőnek nevezett élőlények egyaránt az igazi puruṣát utánozzák. Transzcendentális értelemben valójában az Istenség Legfelsőbb Személyisége az élvező, míg mindenki más prakṛti. Az élőlényeket prakṛtinek tekintik. A Bhagavad-gītā &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;elemzése &lt;/del&gt;az anyagot aparāként, vagyis alacsonyabb rendű természetként határozza meg, míg túl ezen az anyagi természeten van egy másik, felsőbbrendű természet is&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;: &lt;/del&gt;az élőlények. Az élőlények szintén prakṛtik, vagyis az élvezet tárgyai, de māyā bűvöletében helytelenül az élvezők helyzetét próbálják elfoglalni. Ez a saṁsāra-bandha, a feltételekhez kötött élet oka. Devahūti ki akart szabadulni ebből a feltételekhez kötött életből, s teljesen meg akart hódolni. Az Úr śaraṇya, ami azt jelenti, hogy „az egyetlen, aki arra érdemes, hogy az ember teljesen meghódoljon Neki”, mert Ő minden fenséggel teljes. Ha valaki valóban &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;könnyebbségre &lt;/del&gt;vágyik, a legjobb, ha meghódol az Istenség Legfelsőbb Személyiségének. Az Urat sad-dharma-vidāṁ variṣṭhamként is jellemzi ez a vers, ami arra utal, hogy minden transzcendentális tevékenység közül a legjobb az Istenség Legfelsőbb Személyiségének örök, szerető szolgálata. A dharma szót néha „vallás” értelemben fordítjuk, de ez nem a pontos jelentése. Dharma valójában azt jelenti, „amit az ember nem &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;tud elhagyni”&lt;/del&gt;, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;„amit nem lehet tőle elválasztani”&lt;/del&gt;. A tűz heve elválaszthatatlan a tűztől, ezért a hőt a tűz dharmájának, természetének nevezik. A sad-dharma hasonlóképpen „örök &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;elfoglaltság”-ot &lt;/del&gt;jelent. Ez az örök elfoglaltság az Úr transzcendentális szerető szolgálata. Kapiladeva sāṅkhya filozófiájának célja az, hogy a tiszta, szennyeződéstől mentes odaadó szolgálatot hirdesse, ezért Devahūti itt úgy szólítja Őt, mint a legfontosabb személyiség azok közül, akik ismerik az élőlény transzcendentális elfoglaltságát.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Devahūti Kapila Munit kérdezte, mert tudta, hogy egyedül Ő képes elvágni &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;az &lt;/ins&gt;ehhez a világhoz &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;való ragaszkodását&lt;/ins&gt;. Az élőlények férfi és női jelmezekben próbálják élvezni az anyagi energiát&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;; &lt;/ins&gt;ezért bizonyos értelemben mindenki puruṣa, mert puruṣa az élvezőt jelenti, prakṛti pedig az élvezet tárgyát. Ebben az anyagi világban a férfinak és nőnek nevezett élőlények egyaránt az igazi puruṣát utánozzák. Transzcendentális értelemben valójában az Istenség Legfelsőbb Személyisége az élvező, míg mindenki más prakṛti. Az élőlényeket prakṛtinek tekintik. A Bhagavad-gītā az anyagot aparāként &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;analizálja&lt;/ins&gt;, vagyis alacsonyabb&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;-&lt;/ins&gt;rendű természetként határozza meg, míg túl ezen az anyagi természeten van egy másik, felsőbbrendű természet is &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;– &lt;/ins&gt;az élőlények. Az élőlények szintén prakṛtik, vagyis az élvezet tárgyai, de māyā bűvöletében helytelenül az élvezők helyzetét próbálják elfoglalni. Ez a saṁsāra-bandha, a feltételekhez kötött élet oka. Devahūti ki akart szabadulni ebből a feltételekhez kötött életből, s teljesen meg akart hódolni. Az Úr śaraṇya, ami azt jelenti, hogy „az egyetlen, aki arra érdemes, hogy az ember teljesen meghódoljon Neki”, mert Ő minden fenséggel teljes. Ha valaki valóban &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;megkönnyebbülésre &lt;/ins&gt;vágyik, a legjobb, ha meghódol az Istenség Legfelsőbb Személyiségének. Az Urat &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039;&lt;/ins&gt;sad-dharma-vidāṁ variṣṭhamként&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039; &lt;/ins&gt;is jellemzi ez a vers, ami arra utal, hogy minden transzcendentális tevékenység közül a legjobb az Istenség Legfelsőbb Személyiségének örök, szerető szolgálata. A dharma szót néha „vallás” értelemben fordítjuk, de ez nem a pontos jelentése. Dharma valójában azt jelenti, „amit az ember nem &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;hagyhat el”&lt;/ins&gt;, &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;„ami elválaszthatatlan tőle”&lt;/ins&gt;. A tűz heve elválaszthatatlan a tűztől, ezért a hőt a tűz dharmájának, természetének nevezik. A sad-dharma hasonlóképpen „örök &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;elfoglaltságot” &lt;/ins&gt;jelent. Ez az örök elfoglaltság az Úr transzcendentális szerető szolgálata. Kapiladeva sāṅkhya filozófiájának célja az, hogy a tiszta, szennyeződéstől mentes odaadó szolgálatot hirdesse, ezért Devahūti itt úgy szólítja Őt, mint a legfontosabb személyiség azok közül, akik ismerik az élőlény transzcendentális elfoglaltságát.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-432003:rev-439715:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>TattvaDarsana</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.25.11&amp;diff=432003&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.25.11&amp;diff=432003&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-03-08T08:03:35Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 25. fejezet|H11]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.25: Az odaadó szolgálat dicsősége| HUSZONÖTÖDIK FEJEZET: Az odaadó szolgálat dicsősége]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.25.10| SB 3.25.10]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.25.10|SB 3.25.10]] - [[HU/SB 3.25.12|SB 3.25.12]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.25.12| SB 3.25.12]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 3.25.11|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 11. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:taṁ tvā gatāhaṁ śaraṇaṁ śaraṇyaṁ&lt;br /&gt;
:sva-bhṛtya-saṁsāra-taroḥ kuṭhāram&lt;br /&gt;
:jijñāsayāhaṁ prakṛteḥ pūruṣasya&lt;br /&gt;
:namāmi sad-dharma-vidāṁ variṣṭham&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;tam&amp;#039;&amp;#039;—az a személy; &amp;#039;&amp;#039;tvā&amp;#039;&amp;#039;—Neked; &amp;#039;&amp;#039;gatā&amp;#039;&amp;#039;—elment; &amp;#039;&amp;#039;aham&amp;#039;&amp;#039;—én; &amp;#039;&amp;#039;śaraṇam&amp;#039;&amp;#039;—menedék; &amp;#039;&amp;#039;śaraṇyam&amp;#039;&amp;#039;—érdemes arra, hogy menedéket vegyenek nála; &amp;#039;&amp;#039;sva-bhṛtya&amp;#039;&amp;#039;—azoknak, akik Tőled függnek; &amp;#039;&amp;#039;saṁsāra&amp;#039;&amp;#039;—az anyagi létnek; &amp;#039;&amp;#039;taroḥ&amp;#039;&amp;#039;—a fának; &amp;#039;&amp;#039;kuṭhāram&amp;#039;&amp;#039;—a fejsze; &amp;#039;&amp;#039;jijñāsayā&amp;#039;&amp;#039;—megismerésre vágyva; &amp;#039;&amp;#039;aham&amp;#039;&amp;#039;—én; &amp;#039;&amp;#039;prakṛteḥ&amp;#039;&amp;#039;—az anyagnak (a nőnek); &amp;#039;&amp;#039;pūruṣasya&amp;#039;&amp;#039;—a szellemnek (a férfinak); &amp;#039;&amp;#039;namāmi&amp;#039;&amp;#039;—hódolatomat ajánlom; &amp;#039;&amp;#039;sat-dharma&amp;#039;&amp;#039;—az örök elfoglaltság; &amp;#039;&amp;#039;vidām&amp;#039;&amp;#039;—az ismerőknek; &amp;#039;&amp;#039;variṣṭham&amp;#039;&amp;#039;—a legnagyobbnak.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Devahūti folytatta: A Te lótuszlábadnál kerestem menedéket, mert Te vagy az egyetlen, akinél menedékre lelhetünk. Te vagy az a fejsze, amely kivágja az anyagi létezés fáját, ezért hódolatomat ajánlom Neked, aki a legkiválóbb vagy valamennyi transzcendentalista közül. Most arról kérdezlek, mi a kapcsolat férfi és nő, szellem és anyag között.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Köztudott, hogy a sāṅkhya filozófia a prakṛtival és a puruṣával foglalkozik. A puruṣa az Istenség Legfelsőbb Személyisége, vagy bárki, aki az Istenség Legfelsőbb Személyiségét utánozza élvezőként, a prakṛti jelentése pedig „természet”. Ebben az anyagi világban a puruṣák, az élőlények kihasználják az anyagi természetet. A prakṛti és a puruṣa, vagyis az élvezet tárgya és az élvező kapcsolatának útvesztőjét az anyagi világban saṁsārának, anyagi kötöttségnek nevezik. Devahūti ki akarta vágni az anyagi kötöttség fáját, és Kapila Muni személyében megtalálta az erre alkalmas eszközt. A Bhagavad-gītā tizenötödik fejezete az anyagi lét fáját aśvattha fának írja le, amelynek a gyökerei felfelé, ágai pedig lefelé nőnek, s azt ajánlja, vágjuk ki az anyagi lét fájának gyökerét az elkülönülés fejszéjével. Mi a ragaszkodás? A ragaszkodás magában foglalja a prakṛtit és a puruṣát. Az élőlények uralkodni próbálnak az anyagi természeten. Mivel a feltételekhez kötött lélek az anyagi természetet az élvezete tárgyának tekinti, s az élvező helyzetét foglalja el, puruṣának hívják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Devahūti Kapila Munit kérdezte, mert tudta, hogy egyedül Ő képes elvágni ragaszkodását ehhez a világhoz. Az élőlények férfi és női jelmezekben próbálják élvezni az anyagi energiát, ezért bizonyos értelemben mindenki puruṣa, mert puruṣa az élvezőt jelenti, prakṛti pedig az élvezet tárgyát. Ebben az anyagi világban a férfinak és nőnek nevezett élőlények egyaránt az igazi puruṣát utánozzák. Transzcendentális értelemben valójában az Istenség Legfelsőbb Személyisége az élvező, míg mindenki más prakṛti. Az élőlényeket prakṛtinek tekintik. A Bhagavad-gītā elemzése az anyagot aparāként, vagyis alacsonyabb rendű természetként határozza meg, míg túl ezen az anyagi természeten van egy másik, felsőbbrendű természet is: az élőlények. Az élőlények szintén prakṛtik, vagyis az élvezet tárgyai, de māyā bűvöletében helytelenül az élvezők helyzetét próbálják elfoglalni. Ez a saṁsāra-bandha, a feltételekhez kötött élet oka. Devahūti ki akart szabadulni ebből a feltételekhez kötött életből, s teljesen meg akart hódolni. Az Úr śaraṇya, ami azt jelenti, hogy „az egyetlen, aki arra érdemes, hogy az ember teljesen meghódoljon Neki”, mert Ő minden fenséggel teljes. Ha valaki valóban könnyebbségre vágyik, a legjobb, ha meghódol az Istenség Legfelsőbb Személyiségének. Az Urat sad-dharma-vidāṁ variṣṭhamként is jellemzi ez a vers, ami arra utal, hogy minden transzcendentális tevékenység közül a legjobb az Istenség Legfelsőbb Személyiségének örök, szerető szolgálata. A dharma szót néha „vallás” értelemben fordítjuk, de ez nem a pontos jelentése. Dharma valójában azt jelenti, „amit az ember nem tud elhagyni”, „amit nem lehet tőle elválasztani”. A tűz heve elválaszthatatlan a tűztől, ezért a hőt a tűz dharmájának, természetének nevezik. A sad-dharma hasonlóképpen „örök elfoglaltság”-ot jelent. Ez az örök elfoglaltság az Úr transzcendentális szerető szolgálata. Kapiladeva sāṅkhya filozófiájának célja az, hogy a tiszta, szennyeződéstől mentes odaadó szolgálatot hirdesse, ezért Devahūti itt úgy szólítja Őt, mint a legfontosabb személyiség azok közül, akik ismerik az élőlény transzcendentális elfoglaltságát.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.25.10| SB 3.25.10]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.25.10|SB 3.25.10]] - [[HU/SB 3.25.12|SB 3.25.12]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.25.12| SB 3.25.12]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>