TattvaDarsana at 13:53, 13 April 2019

2019-04-13T13:53:21Z

← Older revision		Revision as of 13:53, 13 April 2019
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Amikor az ember elméje teljesen Kṛṣṇa-tudatos, ő maga pedig teljesen elmerül az Úr odaadó szolgálatában, akkor olyanná válik, mint az óceán, melyet nem zavarnak meg a hullámok. Ezt a példát a Bhagavad-gītā is megemlíti: az embernek olyanná kell válnia, mint az óceán. Ezer és ezer folyó ömlik az óceánba, millió és millió tonna víz párolog el belőle s alakul felhőkké, mégis ugyanaz a háborítatlan óceán marad. A természet törvényei működhetnek, ám ha az ember szilárdan végzi odaadó szolgálatát az Úr lótuszlábánál, akkor nem zavarják meg őt, mert befelé tekint. Nem kifelé, az anyagi természetre figyel, hanem létének lelki természetét figyeli; éber elmével pusztán az Úr szolgálatát végzi. Így megérti saját önvalóját, s nem azonosítja magát ~~többé~~ tévesen az anyaggal, valamint nem ragaszkodik többé az anyagi javakhoz sem. Egy ilyen nagy bhaktának sohasem támad nézeteltérése másokkal, mert mindenkit a lelki megértés síkjáról szemlél, s a helyes szemszögből látja önmagát éppúgy, mint mindenki mást.		Amikor az ember elméje teljesen Kṛṣṇa-tudatos, ő maga pedig teljesen elmerül az Úr odaadó szolgálatában, akkor olyanná válik, mint az óceán, melyet nem zavarnak meg a hullámok. Ezt a példát a Bhagavad-gītā is megemlíti: az embernek olyanná kell válnia, mint az óceán. Ezer és ezer folyó ömlik az óceánba, millió és millió tonna víz párolog el belőle s alakul felhőkké, mégis ugyanaz a háborítatlan óceán marad. A természet törvényei működhetnek, ám ha az ember szilárdan végzi odaadó szolgálatát az Úr lótuszlábánál, akkor nem zavarják meg őt, mert befelé tekint. Nem kifelé, az anyagi természetre figyel, hanem létének lelki természetét figyeli; éber elmével pusztán az Úr szolgálatát végzi. Így megérti saját önvalóját, s többé nem azonosítja magát tévesen az anyaggal, valamint nem ragaszkodik többé az anyagi javakhoz sem. Egy ilyen nagy bhaktának sohasem támad nézeteltérése másokkal, mert mindenkit a lelki megértés síkjáról szemlél, s a helyes szemszögből látja önmagát éppúgy, mint mindenki mást.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-03-07T09:16:36Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 24. fejezet|H44]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.24: Kardama Muni lemondása| HUSZONNEGYEDIK FEJEZET: Kardama Muni lemondása]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.24.43| SB 3.24.43]] '''[[HU/SB 3.24.43|SB 3.24.43]] - [[HU/SB 3.24.45|SB 3.24.45]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.24.45| SB 3.24.45]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.24.44|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 44. VERS ====

<div class="verse">
:nirahaṅkṛtir nirmamaś ca
:nirdvandvaḥ sama-dṛk sva-dṛk
:pratyak-praśānta-dhīr dhīraḥ
:praśāntormir ivodadhiḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''nirahaṅkṛtiḥ''—hamis ego nélkül; ''nirmamaḥ''—anyagi ragaszkodás nélkül; ''ca''—és; ''nirdvandvaḥ''—kettősség nélkül; ''sama-dṛk''—egyenlőséget látva; ''sva-dṛk''—saját magát látva; ''pratyak''—befelé fordult; ''praśānta''—tökéletesen nyugodt; ''dhīḥ''—elme; ''dhīraḥ''—józan, nem zavart; ''praśānta''—nyugodt; ''ūrmiḥ''—aminek hullámai; ''iva''—mint; ''udadhiḥ''—az óceán.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Lassanként megszabadult az anyagi azonosítás hamis egójának hatásától és az anyagi ragaszkodástól. Háborítatlanul, mindenkit egyformán szemlélve, kettősségektől mentesen magát is meglátta. Elméje befelé fordult és tökéletesen megnyugodott, akár egy óceán, amelyet nem kavarnak fel a hullámok.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Amikor az ember elméje teljesen Kṛṣṇa-tudatos, ő maga pedig teljesen elmerül az Úr odaadó szolgálatában, akkor olyanná válik, mint az óceán, melyet nem zavarnak meg a hullámok. Ezt a példát a Bhagavad-gītā is megemlíti: az embernek olyanná kell válnia, mint az óceán. Ezer és ezer folyó ömlik az óceánba, millió és millió tonna víz párolog el belőle s alakul felhőkké, mégis ugyanaz a háborítatlan óceán marad. A természet törvényei működhetnek, ám ha az ember szilárdan végzi odaadó szolgálatát az Úr lótuszlábánál, akkor nem zavarják meg őt, mert befelé tekint. Nem kifelé, az anyagi természetre figyel, hanem létének lelki természetét figyeli; éber elmével pusztán az Úr szolgálatát végzi. Így megérti saját önvalóját, s nem azonosítja magát többé tévesen az anyaggal, valamint nem ragaszkodik többé az anyagi javakhoz sem. Egy ilyen nagy bhaktának sohasem támad nézeteltérése másokkal, mert mindenkit a lelki megértés síkjáról szemlél, s a helyes szemszögből látja önmagát éppúgy, mint mindenki mást.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.24.43| SB 3.24.43]] '''[[HU/SB 3.24.43|SB 3.24.43]] - [[HU/SB 3.24.45|SB 3.24.45]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.24.45| SB 3.24.45]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.24.44 - Revision history

TattvaDarsana at 13:53, 13 April 2019

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit