TattvaDarsana at 12:39, 13 April 2019

2019-04-13T12:39:12Z

← Older revision		Revision as of 12:39, 13 April 2019
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Fontos szó ebben a versben a durāśayāt. ~~Dur~~ azt jelenti, nehézség vagy duḥkha, gyötrelmek. Az āśayāt jelentése: „a menedékből”. Mi, feltételekhez kötött lelkek a megpróbáltatásoknak és gyötrelmeknek kitett anyagi testnél kerestünk menedéket. Az ostoba emberek nem értik meg ezt a helyzetet, s ez nem más, mint tudatlanság, illúzió, māyā varázsa. Az emberi társadalomnak meg kellene értenie, s nagyon komolyan kellene vennie, hogy ~~maga~~ a test ~~a forrása~~ a gyötrelemmel teli ~~életnek~~. Az anyagi civilizációra azt mondják, hogy fejlődik a tudományos ismeretek terén, de mik ezek a tudományos ismeretek? Csupán a test kényelmét alapul vevő tudomány, amely nem tud arról, hogy bárhogyan gondoskodunk a test kényelméről, az akkor is pusztulásra ítéltetett. Ahogy az a Bhagavad-gītāban áll, ''antavanta ime dehāḥ'': e testek pusztulásra ítéltettek. A nityasyoktāḥ śarīriṇaḥ szavak az élő lélekre, a testben lakozó lélekszikrára vonatkoznak. Ez a lélek örök, a test azonban nem. Cselekedeteinkhez szükségünk van egy testre; test nélkül, érzékszervek nélkül nincsen cselekedet. Az emberek azonban nem kérdezik meg, hogy lehet-e örök életű testük. Valójában egy örök életű testre vágynak, mert bár érzéki élvezetbe merülnek, ez az érzéki élvezet nem örök. Hiányzik nekik valami, amit örökké tudnak élvezni, de nem értik meg, hogyan lehet elérni ezt a tökéletességet. A sāṅkhya filozófia ezért, ahogy Kapiladeva mondja e versben~~, ''tattvānām''~~. A sāṅkhya filozófiai rendszer azért jött létre, hogy segítse megérteni a valódi igazságot. Mi ez a valódi igazság? A valódi igazság nem más, mint tudni azt, hogyan kell kiszabadulni az anyagi testből, ami minden gond eredete. Az Úr Kapila inkarnációjának, alászállásának főként ez a célja, s ezt a vers világosan elénk tárja.		Fontos szó ebben a versben a durāśayāt. „Dur” azt jelenti, nehézség vagy duḥkha, gyötrelmek. Az āśayāt jelentése: „a menedékből”. Mi, feltételekhez kötött lelkek a megpróbáltatásoknak és gyötrelmeknek kitett anyagi testnél kerestünk menedéket. Az ostoba emberek nem értik meg ezt a helyzetet, s ez nem más, mint tudatlanság, illúzió, māyā varázsa. Az emberi társadalomnak meg kellene értenie, s nagyon komolyan kellene vennie, hogy a test maga a gyötrelemmel teli élet forrása. Az anyagi civilizációra azt mondják, hogy fejlődik a tudományos ismeretek terén, de mik ezek a tudományos ismeretek? Csupán a test kényelmét alapul vevő tudomány, amely nem tud arról, hogy bárhogyan gondoskodunk a test kényelméről, az akkor is pusztulásra ítéltetett. Ahogy az a Bhagavad-gītāban áll, ''antavanta ime dehāḥ'' ([[HU/BG 2.18\|BG 2.18]]): e testek pusztulásra ítéltettek. A ''nityasyoktāḥ śarīriṇaḥ'' szavak az élő lélekre, a testben lakozó lélekszikrára vonatkoznak. Ez a lélek örök, a test azonban nem. Cselekedeteinkhez szükségünk van egy testre; test nélkül, érzékszervek nélkül nincsen cselekedet. Az emberek azonban nem kérdezik meg, hogy lehet-e örök életű testük. Valójában egy örök életű testre vágynak, mert bár érzéki élvezetbe merülnek, ez az érzéki élvezet nem örök. Hiányzik nekik valami, amit örökké tudnak élvezni, de nem értik meg, hogyan lehet elérni ezt a tökéletességet. A sāṅkhya filozófia ezért ''tattvānām'', ahogy Kapiladeva mondja e versben. A sāṅkhya filozófiai rendszer azért jött létre, hogy segítse megérteni a valódi igazságot. Mi ez a valódi igazság? A valódi igazság nem más, mint tudni azt, hogyan kell kiszabadulni az anyagi testből, ami minden gond eredete. Az Úr Kapila inkarnációjának, alászállásának főként ez a célja, s ezt a vers világosan elénk tárja.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-03-07T08:53:10Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 24. fejezet|H36]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.24: Kardama Muni lemondása| HUSZONNEGYEDIK FEJEZET: Kardama Muni lemondása]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.24.35| SB 3.24.35]] '''[[HU/SB 3.24.35|SB 3.24.35]] - [[HU/SB 3.24.37|SB 3.24.37]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.24.37| SB 3.24.37]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.24.36|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 36. VERS ====

<div class="verse">
:etan me janma loke ’smin
:mumukṣūṇāṁ durāśayāt
:prasaṅkhyānāya tattvānāṁ
:sammatāyātma-darśane
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''etat''—ez; ''me''—Enyém; ''janma''—születés; ''loke''—a világon; ''asmin''—ebben; ''mumukṣūṇām''—azok által a nagy bölcsek által, akik a felszabadulást keresik; ''durāśayāt''—a szükségtelen anyagi vágyaktól; ''prasaṅkhyānāya''—hogy elmagyarázzam; ''tattvānām''—az igazságoknak; ''sammatāya''—amit nagyra becsülnek; ''ātma-darśane''—az önmegvalósításban.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Azért jelentem meg ebben a világban, hogy elmagyarázzam a sāṅkhya filozófiát, melyet az önmegvalósítás szemszögéből oly nagyra becsülnek mindazok, akik meg akarnak szabadulni a szükségtelen anyagi vágyak kötelékeitől.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Fontos szó ebben a versben a durāśayāt. Dur azt jelenti, nehézség vagy duḥkha, gyötrelmek. Az āśayāt jelentése: „a menedékből”. Mi, feltételekhez kötött lelkek a megpróbáltatásoknak és gyötrelmeknek kitett anyagi testnél kerestünk menedéket. Az ostoba emberek nem értik meg ezt a helyzetet, s ez nem más, mint tudatlanság, illúzió, māyā varázsa. Az emberi társadalomnak meg kellene értenie, s nagyon komolyan kellene vennie, hogy maga a test a forrása a gyötrelemmel teli életnek. Az anyagi civilizációra azt mondják, hogy fejlődik a tudományos ismeretek terén, de mik ezek a tudományos ismeretek? Csupán a test kényelmét alapul vevő tudomány, amely nem tud arról, hogy bárhogyan gondoskodunk a test kényelméről, az akkor is pusztulásra ítéltetett. Ahogy az a Bhagavad-gītāban áll, ''antavanta ime dehāḥ'': e testek pusztulásra ítéltettek. A nityasyoktāḥ śarīriṇaḥ szavak az élő lélekre, a testben lakozó lélekszikrára vonatkoznak. Ez a lélek örök, a test azonban nem. Cselekedeteinkhez szükségünk van egy testre; test nélkül, érzékszervek nélkül nincsen cselekedet. Az emberek azonban nem kérdezik meg, hogy lehet-e örök életű testük. Valójában egy örök életű testre vágynak, mert bár érzéki élvezetbe merülnek, ez az érzéki élvezet nem örök. Hiányzik nekik valami, amit örökké tudnak élvezni, de nem értik meg, hogyan lehet elérni ezt a tökéletességet. A sāṅkhya filozófia ezért, ahogy Kapiladeva mondja e versben, ''tattvānām''. A sāṅkhya filozófiai rendszer azért jött létre, hogy segítse megérteni a valódi igazságot. Mi ez a valódi igazság? A valódi igazság nem más, mint tudni azt, hogyan kell kiszabadulni az anyagi testből, ami minden gond eredete. Az Úr Kapila inkarnációjának, alászállásának főként ez a célja, s ezt a vers világosan elénk tárja.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.24.35| SB 3.24.35]] '''[[HU/SB 3.24.35|SB 3.24.35]] - [[HU/SB 3.24.37|SB 3.24.37]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.24.37| SB 3.24.37]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.24.36 - Revision history

TattvaDarsana at 12:39, 13 April 2019

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit