<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.24.31</id>
	<title>HU/SB 3.24.31 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.24.31"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.24.31&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-15T23:59:55Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.24.31&amp;diff=439353&amp;oldid=prev</id>
		<title>TattvaDarsana at 11:13, 13 April 2019</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.24.31&amp;diff=439353&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-04-13T11:13:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 11:13, 13 April 2019&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l24&quot;&gt;Line 24:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 24:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&#039;&#039;tāni&#039;&#039;—azok; &#039;&#039;eva&#039;&#039;—valóban; &#039;&#039;te&#039;&#039;—Tiéd; &#039;&#039;abhirūpāṇi&#039;&#039;—alkalmas; &#039;&#039;rūpāṇi&#039;&#039;—formák; &#039;&#039;bhagavan&#039;&#039;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;—óh&lt;/del&gt;, Uram; &#039;&#039;tava&#039;&#039;—Tiéd; &#039;&#039;yāni yāni&#039;&#039;—bármelyik; &#039;&#039;ca&#039;&#039;—és; &#039;&#039;rocante&#039;&#039;—kellemesek; &#039;&#039;sva-janānām&#039;&#039;—saját bhaktáidnak; &#039;&#039;arūpiṇaḥ&#039;&#039;—annak, akinek nincsen anyagi formája.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&#039;&#039;tāni&#039;&#039;—azok; &#039;&#039;eva&#039;&#039;—valóban; &#039;&#039;te&#039;&#039;—Tiéd; &#039;&#039;abhirūpāṇi&#039;&#039;—alkalmas; &#039;&#039;rūpāṇi&#039;&#039;—formák; &#039;&#039;bhagavan&#039;&#039;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;—ó&lt;/ins&gt;, Uram; &#039;&#039;tava&#039;&#039;—Tiéd; &#039;&#039;yāni yāni&#039;&#039;—bármelyik; &#039;&#039;ca&#039;&#039;—és; &#039;&#039;rocante&#039;&#039;—kellemesek; &#039;&#039;sva-janānām&#039;&#039;—saját bhaktáidnak; &#039;&#039;arūpiṇaḥ&#039;&#039;—annak, akinek nincsen anyagi formája.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l38&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A Brahma-saṁhitāban az áll, hogy az Úr az egyetlen Abszolút, mégis ananta, azaz számtalan formája van. &#039;&#039;Advaitam acyutam anādim ananta-rūpam&#039;&#039;. Az Úr az eredeti forma, mégis számtalan formával rendelkezik. Ezt a sokféle formát transzcendentálisan nyilvánítja meg, különféle bhaktái tetszése szerint. Egyszer Hanumān, az Úr Rāmacandra hűséges bhaktája kijelentette: tudja, hogy Nārāyaṇa, Lakṣmī férje és Rāma, Sītā férje egy és ugyanaz, s hogy nincsen különbség Lakṣmī és Sītā között, ami azonban őt illeti, ő az Úr Rāmát szereti. Éppen így vannak bhakták, akik Kṛṣṇa eredeti formáját imádják. Amikor azt mondjuk&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;: &lt;/del&gt;„Kṛṣṇa”, akkor az Úr valamennyi formájára utalunk    —    nemcsak Kṛṣṇára, de Rāmára, Nṛṣiṁhára, Varāhára, Nārāyaṇára és így tovább. A változatos transzcendentális formák egyidejűleg léteznek. Erről szintén beszél a Brahma-saṁhitā: &#039;&#039;rāmādi &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;mūrtiṣu&#039;&#039;  &lt;/del&gt;.  .  . &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039;&lt;/del&gt;nānāvatāram&#039;&#039;. Számtalan formában létezik, de egyik formája sem anyagi. Śrīdhara Svāmī megjegyzi, hogy arūpiṇaḥ    —    „forma nélküli”    —    azt jelenti, hogy nincsen anyagi formája. Az Úr rendelkezik formával; másképp nem állhatna a versben, hogy &#039;&#039;tāny eva te ’bhirūpāṇi rūpāṇi bhagavaṁs tava&#039;&#039;: „Rendelkezel formákkal, de azok nem anyagiak. Nincsen anyagi formád, de számtalan lelki, transzcendentális formád van.” A māyāvādī filozófusok nem értik meg az Úr transzcendentális formáit, s így kiábrándultan azt mondják, hogy a Legfelsőbb Úr személytelen. Ez azonban nem így van. Ha van forma, akkor mindig van egy személy. Sok védikus írás az Urat puruṣaként említi meg, ami azt jelenti, hogy „az eredeti forma, az eredeti élvező”. A végkövetkeztetés az, hogy az Úr nem rendelkezik anyagi formával, ám a különböző bhakták vágya szerint egyidejűleg sok formában létezik, például Rāmaként, Nṛṣiṁhaként, Varāhaként, Nārāyaṇaként és Mukundaként. Ezer és ezer formája van, de azok mindegyike viṣṇu-tattva, Kṛṣṇa.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A Brahma-saṁhitāban az áll, hogy az Úr az egyetlen Abszolút, mégis ananta, azaz számtalan formája van. &#039;&#039;Advaitam acyutam anādim ananta-rūpam&#039;&#039;. Az Úr az eredeti forma, mégis számtalan formával rendelkezik. Ezt a sokféle formát transzcendentálisan nyilvánítja meg, különféle bhaktái tetszése szerint. Egyszer Hanumān, az Úr Rāmacandra hűséges bhaktája kijelentette: tudja, hogy Nārāyaṇa, Lakṣmī férje és Rāma, Sītā férje egy és ugyanaz, s hogy nincsen különbség Lakṣmī és Sītā között, ami azonban őt illeti, ő az Úr Rāmát szereti. Éppen így vannak bhakták, akik Kṛṣṇa eredeti formáját imádják. Amikor azt mondjuk „Kṛṣṇa”, akkor az Úr valamennyi formájára utalunk    —    nemcsak Kṛṣṇára, de Rāmára, Nṛṣiṁhára, Varāhára, Nārāyaṇára és így tovább. A változatos transzcendentális formák egyidejűleg léteznek. Erről szintén beszél a Brahma-saṁhitā: &#039;&#039;rāmādi &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;mūrtiṣu  &lt;/ins&gt;.  .  . nānāvatāram&#039;&#039;. Számtalan formában létezik, de egyik formája sem anyagi. Śrīdhara Svāmī megjegyzi, hogy arūpiṇaḥ    —    „forma nélküli”    —    azt jelenti, hogy nincsen anyagi formája. Az Úr rendelkezik formával; másképp nem állhatna a versben, hogy &#039;&#039;tāny eva te ’bhirūpāṇi rūpāṇi bhagavaṁs tava&#039;&#039;: „Rendelkezel formákkal, de azok nem anyagiak. Nincsen anyagi formád, de számtalan lelki, transzcendentális formád van.” A māyāvādī filozófusok nem értik meg az Úr transzcendentális formáit, s így kiábrándultan azt mondják, hogy a Legfelsőbb Úr személytelen. Ez azonban nem így van. Ha van forma, akkor mindig van egy személy. Sok védikus írás az Urat puruṣaként említi meg, ami azt jelenti, hogy „az eredeti forma, az eredeti élvező”. A végkövetkeztetés az, hogy az Úr nem rendelkezik anyagi formával, ám a különböző bhakták vágya szerint egyidejűleg sok formában létezik, például Rāmaként, Nṛṣiṁhaként, Varāhaként, Nārāyaṇaként és Mukundaként. Ezer és ezer formája van, de azok mindegyike viṣṇu-tattva, Kṛṣṇa.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-431832:rev-439353:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>TattvaDarsana</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.24.31&amp;diff=431832&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.24.31&amp;diff=431832&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-03-07T08:36:36Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 24. fejezet|H31]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.24: Kardama Muni lemondása| HUSZONNEGYEDIK FEJEZET: Kardama Muni lemondása]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.24.30| SB 3.24.30]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.24.30|SB 3.24.30]] - [[HU/SB 3.24.32|SB 3.24.32]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.24.32| SB 3.24.32]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 3.24.31|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 31. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:tāny eva te ’bhirūpāṇi&lt;br /&gt;
:rūpāṇi bhagavaṁs tava&lt;br /&gt;
:yāni yāni ca rocante&lt;br /&gt;
:sva-janānām arūpiṇaḥ&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;tāni&amp;#039;&amp;#039;—azok; &amp;#039;&amp;#039;eva&amp;#039;&amp;#039;—valóban; &amp;#039;&amp;#039;te&amp;#039;&amp;#039;—Tiéd; &amp;#039;&amp;#039;abhirūpāṇi&amp;#039;&amp;#039;—alkalmas; &amp;#039;&amp;#039;rūpāṇi&amp;#039;&amp;#039;—formák; &amp;#039;&amp;#039;bhagavan&amp;#039;&amp;#039;—óh, Uram; &amp;#039;&amp;#039;tava&amp;#039;&amp;#039;—Tiéd; &amp;#039;&amp;#039;yāni yāni&amp;#039;&amp;#039;—bármelyik; &amp;#039;&amp;#039;ca&amp;#039;&amp;#039;—és; &amp;#039;&amp;#039;rocante&amp;#039;&amp;#039;—kellemesek; &amp;#039;&amp;#039;sva-janānām&amp;#039;&amp;#039;—saját bhaktáidnak; &amp;#039;&amp;#039;arūpiṇaḥ&amp;#039;&amp;#039;—annak, akinek nincsen anyagi formája.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Drága Uram! Noha nem rendelkezel anyagi formával, számtalan formád van. Ezek valóban a Te transzcendentális formáid, melyek örömet okoznak bhaktáidnak.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A Brahma-saṁhitāban az áll, hogy az Úr az egyetlen Abszolút, mégis ananta, azaz számtalan formája van. &amp;#039;&amp;#039;Advaitam acyutam anādim ananta-rūpam&amp;#039;&amp;#039;. Az Úr az eredeti forma, mégis számtalan formával rendelkezik. Ezt a sokféle formát transzcendentálisan nyilvánítja meg, különféle bhaktái tetszése szerint. Egyszer Hanumān, az Úr Rāmacandra hűséges bhaktája kijelentette: tudja, hogy Nārāyaṇa, Lakṣmī férje és Rāma, Sītā férje egy és ugyanaz, s hogy nincsen különbség Lakṣmī és Sītā között, ami azonban őt illeti, ő az Úr Rāmát szereti. Éppen így vannak bhakták, akik Kṛṣṇa eredeti formáját imádják. Amikor azt mondjuk: „Kṛṣṇa”, akkor az Úr valamennyi formájára utalunk    —    nemcsak Kṛṣṇára, de Rāmára, Nṛṣiṁhára, Varāhára, Nārāyaṇára és így tovább. A változatos transzcendentális formák egyidejűleg léteznek. Erről szintén beszél a Brahma-saṁhitā: &amp;#039;&amp;#039;rāmādi mūrtiṣu&amp;#039;&amp;#039;  .  .  . &amp;#039;&amp;#039;nānāvatāram&amp;#039;&amp;#039;. Számtalan formában létezik, de egyik formája sem anyagi. Śrīdhara Svāmī megjegyzi, hogy arūpiṇaḥ    —    „forma nélküli”    —    azt jelenti, hogy nincsen anyagi formája. Az Úr rendelkezik formával; másképp nem állhatna a versben, hogy &amp;#039;&amp;#039;tāny eva te ’bhirūpāṇi rūpāṇi bhagavaṁs tava&amp;#039;&amp;#039;: „Rendelkezel formákkal, de azok nem anyagiak. Nincsen anyagi formád, de számtalan lelki, transzcendentális formád van.” A māyāvādī filozófusok nem értik meg az Úr transzcendentális formáit, s így kiábrándultan azt mondják, hogy a Legfelsőbb Úr személytelen. Ez azonban nem így van. Ha van forma, akkor mindig van egy személy. Sok védikus írás az Urat puruṣaként említi meg, ami azt jelenti, hogy „az eredeti forma, az eredeti élvező”. A végkövetkeztetés az, hogy az Úr nem rendelkezik anyagi formával, ám a különböző bhakták vágya szerint egyidejűleg sok formában létezik, például Rāmaként, Nṛṣiṁhaként, Varāhaként, Nārāyaṇaként és Mukundaként. Ezer és ezer formája van, de azok mindegyike viṣṇu-tattva, Kṛṣṇa.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.24.30| SB 3.24.30]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.24.30|SB 3.24.30]] - [[HU/SB 3.24.32|SB 3.24.32]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.24.32| SB 3.24.32]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>