<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.24.10</id>
	<title>HU/SB 3.24.10 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.24.10"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.24.10&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T00:27:59Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.24.10&amp;diff=439022&amp;oldid=prev</id>
		<title>TattvaDarsana at 12:05, 11 April 2019</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.24.10&amp;diff=439022&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-04-11T12:05:35Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 12:05, 11 April 2019&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l24&quot;&gt;Line 24:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 24:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&#039;&#039;bhagavantam&#039;&#039;—az Úr; &#039;&#039;param&#039;&#039;—legfelsőbb; &#039;&#039;brahma&#039;&#039;—Brahman; &#039;&#039;sattvena&#039;&#039;—akinek léte szennyezetlen; &#039;&#039;aṁśena&#039;&#039;—egy teljes rész által; &#039;&#039;śatru-han&#039;&#039;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;—óh&lt;/del&gt;, ellenség elpusztítója, Vidura; &#039;&#039;tattva-saṅkhyāna&#039;&#039;—a huszonnégy anyagi elem filozófiája; &#039;&#039;vijñaptyai&#039;&#039;—hogy elmagyarázza; &#039;&#039;jātam&#039;&#039;—megjelent; &#039;&#039;vidvān&#039;&#039;—ismerve; &#039;&#039;ajaḥ&#039;&#039;—a születetlen (az Úr Brahmā); &#039;&#039;sva-rāṭ&#039;&#039;—független.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&#039;&#039;bhagavantam&#039;&#039;—az Úr; &#039;&#039;param&#039;&#039;—legfelsőbb; &#039;&#039;brahma&#039;&#039;—Brahman; &#039;&#039;sattvena&#039;&#039;—akinek léte szennyezetlen; &#039;&#039;aṁśena&#039;&#039;—egy teljes rész által; &#039;&#039;śatru-han&#039;&#039;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;—ó&lt;/ins&gt;, ellenség elpusztítója, Vidura; &#039;&#039;tattva-saṅkhyāna&#039;&#039;—a huszonnégy anyagi elem filozófiája; &#039;&#039;vijñaptyai&#039;&#039;—hogy elmagyarázza; &#039;&#039;jātam&#039;&#039;—megjelent; &#039;&#039;vidvān&#039;&#039;—ismerve; &#039;&#039;ajaḥ&#039;&#039;—a születetlen (az Úr Brahmā); &#039;&#039;sva-rāṭ&#039;&#039;—független.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l31&quot;&gt;Line 31:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 31:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Maitreya folytatta: &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Óh&lt;/del&gt;, ellenség elpusztítója! A megszületetlen Úr Brahmā, aki szinte függetlenül tesz szert a tudásra, megértette, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének egy része tiszta létének minőségében megjelent Devahūti méhében, hogy elmagyarázza a sāṅkhya-yogának nevezett tudomány teljes rendszerét.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Maitreya folytatta: &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Ó&lt;/ins&gt;, ellenség elpusztítója! A megszületetlen Úr Brahmā, aki szinte függetlenül tesz szert a tudásra, megértette, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének egy része&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, &lt;/ins&gt;tiszta létének minőségében&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, &lt;/ins&gt;megjelent Devahūti méhében, hogy elmagyarázza a sāṅkhya-yogának nevezett tudomány teljes rendszerét.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l38&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A Bhagavad-gītā tizenötödik fejezetében arról olvashatunk, hogy a Vedānta-sūtra szerkesztője Maga az Úr, s Ő a Vedānta-sūtra tökéletes ismerője. A sāṅkhya filozófiát szintén az Istenség Legfelsőbb Személyisége hozta létre, amikor Kapilaként megjelent. Van egy ál-Kapila, aki létrehozott egy sāṅkhya filozófiai rendszert, de Isten Kapila inkarnációja nem ez a Kapila. Kapila, Kardama Muni fia az Ő sāṅkhya filozófiarendszerében nagyon érthetően megmagyarázza nemcsak az anyagi, de a lelki világot is. Brahmā megértette ezt, mert ő svarāṭ, azaz majdnem független a tudásszerzésben. Azért nevezik így, mert nem járt semmilyen iskolába vagy egyetemre, hogy tanuljon, hanem mindent belülről sajátított el. Brahmā az első élő teremtmény az univerzumban, ezért nem volt senki, aki tanítsa&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;: &lt;/del&gt;tanítója Maga az Istenség Legfelsőbb Személyisége volt, aki minden élő teremtmény szívében ott lakozik. Közvetlenül a szívében lakozó Legfelsőbb Úrtól tett szert tudásra, ezért néha svarāṭnak és ajának is nevezik.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A Bhagavad-gītā tizenötödik fejezetében arról olvashatunk, hogy a Vedānta-sūtra szerkesztője Maga az Úr, s Ő a Vedānta-sūtra tökéletes ismerője. A sāṅkhya filozófiát szintén az Istenség Legfelsőbb Személyisége hozta létre, amikor Kapilaként megjelent. Van egy ál-Kapila, aki létrehozott egy sāṅkhya filozófiai rendszert, de Isten Kapila inkarnációja nem ez a Kapila. Kapila, Kardama Muni fia az Ő sāṅkhya filozófiarendszerében nagyon érthetően megmagyarázza nemcsak az anyagi, de a lelki világot is. Brahmā megértette ezt, mert ő svarāṭ, azaz majdnem független a tudásszerzésben. Azért nevezik így, mert nem járt semmilyen iskolába vagy egyetemre, hogy tanuljon, hanem mindent belülről sajátított el. Brahmā az első élő teremtmény az univerzumban, ezért nem volt senki, aki tanítsa&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;; &lt;/ins&gt;tanítója Maga az Istenség Legfelsőbb Személyisége volt, aki minden élő teremtmény szívében ott lakozik. Közvetlenül a szívében lakozó Legfelsőbb Úrtól tett szert tudásra, ezért néha svarāṭnak és ajának is nevezik.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Egy másik fontos gondolatot is feltár ez a vers. Sattvenāṁśena: amikor az Istenség Legfelsőbb Személyisége megjelenik, Magával hozza mindazt, ami Vaikuṇṭhán körülveszi, ezért neve, formája, természete, környezete és kísérete mind a transzcendentális világhoz tartoznak. A valódi jóság a transzcendentális világban létezik; itt az anyagi világban a jóság minősége nem tiszta. Létezhet, de a szenvedély és a tudatlanság mindig beárnyékolja. A lelki világban a jóság tiszta &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;minőségében &lt;/del&gt;uralkodik, amelyet śuddha-sattvának, tiszta jóságnak neveznek. A śuddha-sattva másik neve vasudeva, mert Isten Vasudevától születik. Ennek egyik jelentése az, hogy amikor az ember tisztán a jóság minőségében állapodik meg, megértheti az Istenség Legfelsőbb Személyiségének formáját, nevét, természetét, környezetét és kíséretét. Az aṁśena szó azt jelzi, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa Kapiladevaként jelent meg, mint részének a része. Isten vagy kalāként, vagy aṁśaként terjed ki. Aṁśa közvetlen kiterjedést jelent, kalā pedig a kiterjedés kiterjedése. Nincsen különbség a kiterjedés, a kiterjedés kiterjedése és Maga az Istenség Legfelsőbb Személyisége között, ahogy nincsen különbség két gyertya között sem, mégis azt a gyertyát tekintik az eredetinek, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;amelyről &lt;/del&gt;a többit meggyújtották. Kṛṣṇát ezért Parabrahmannak, az eredeti Istenségnek és minden ok okának nevezik.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Egy másik fontos gondolatot is feltár ez a vers. Sattvenāṁśena: amikor az Istenség Legfelsőbb Személyisége megjelenik, Magával hozza mindazt, ami Vaikuṇṭhán körülveszi, ezért neve, formája, természete, környezete és kísérete mind a transzcendentális világhoz tartoznak. A valódi jóság a transzcendentális világban létezik; itt az anyagi világban a jóság minősége nem tiszta. Létezhet, de a szenvedély és a tudatlanság mindig beárnyékolja. A lelki világban a jóság tiszta &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;minősége &lt;/ins&gt;uralkodik, amelyet śuddha-sattvának, tiszta jóságnak neveznek. A śuddha-sattva másik neve vasudeva, mert Isten Vasudevától születik. Ennek egyik jelentése az, hogy amikor az ember tisztán a jóság minőségében állapodik meg, megértheti az Istenség Legfelsőbb Személyiségének formáját, nevét, természetét, környezetét és kíséretét. Az aṁśena szó azt jelzi, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, &lt;/ins&gt;Kapiladevaként jelent meg, mint részének a része. Isten vagy kalāként, vagy aṁśaként terjed ki. Aṁśa közvetlen kiterjedést jelent, kalā pedig a kiterjedés kiterjedése. Nincsen különbség a kiterjedés, a kiterjedés kiterjedése és Maga az Istenség Legfelsőbb Személyisége között, ahogy nincsen különbség két gyertya között sem, mégis azt a gyertyát tekintik az eredetinek, &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;amellyel &lt;/ins&gt;a többit meggyújtották. Kṛṣṇát ezért Parabrahmannak, az eredeti Istenségnek és minden ok okának nevezik.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-431548:rev-439022:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>TattvaDarsana</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.24.10&amp;diff=431548&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.24.10&amp;diff=431548&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-03-06T09:38:03Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 24. fejezet|H10]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.24: Kardama Muni lemondása| HUSZONNEGYEDIK FEJEZET: Kardama Muni lemondása]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.24.9| SB 3.24.9]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.24.9|SB 3.24.9]] - [[HU/SB 3.24.11|SB 3.24.11]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.24.11| SB 3.24.11]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 3.24.10|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 10. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:bhagavantaṁ paraṁ brahma&lt;br /&gt;
:sattvenāṁśena śatru-han&lt;br /&gt;
:tattva-saṅkhyāna-vijñaptyai&lt;br /&gt;
:jātaṁ vidvān ajaḥ svarāṭ&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;bhagavantam&amp;#039;&amp;#039;—az Úr; &amp;#039;&amp;#039;param&amp;#039;&amp;#039;—legfelsőbb; &amp;#039;&amp;#039;brahma&amp;#039;&amp;#039;—Brahman; &amp;#039;&amp;#039;sattvena&amp;#039;&amp;#039;—akinek léte szennyezetlen; &amp;#039;&amp;#039;aṁśena&amp;#039;&amp;#039;—egy teljes rész által; &amp;#039;&amp;#039;śatru-han&amp;#039;&amp;#039;—óh, ellenség elpusztítója, Vidura; &amp;#039;&amp;#039;tattva-saṅkhyāna&amp;#039;&amp;#039;—a huszonnégy anyagi elem filozófiája; &amp;#039;&amp;#039;vijñaptyai&amp;#039;&amp;#039;—hogy elmagyarázza; &amp;#039;&amp;#039;jātam&amp;#039;&amp;#039;—megjelent; &amp;#039;&amp;#039;vidvān&amp;#039;&amp;#039;—ismerve; &amp;#039;&amp;#039;ajaḥ&amp;#039;&amp;#039;—a születetlen (az Úr Brahmā); &amp;#039;&amp;#039;sva-rāṭ&amp;#039;&amp;#039;—független.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Maitreya folytatta: Óh, ellenség elpusztítója! A megszületetlen Úr Brahmā, aki szinte függetlenül tesz szert a tudásra, megértette, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének egy része tiszta létének minőségében megjelent Devahūti méhében, hogy elmagyarázza a sāṅkhya-yogának nevezett tudomány teljes rendszerét.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A Bhagavad-gītā tizenötödik fejezetében arról olvashatunk, hogy a Vedānta-sūtra szerkesztője Maga az Úr, s Ő a Vedānta-sūtra tökéletes ismerője. A sāṅkhya filozófiát szintén az Istenség Legfelsőbb Személyisége hozta létre, amikor Kapilaként megjelent. Van egy ál-Kapila, aki létrehozott egy sāṅkhya filozófiai rendszert, de Isten Kapila inkarnációja nem ez a Kapila. Kapila, Kardama Muni fia az Ő sāṅkhya filozófiarendszerében nagyon érthetően megmagyarázza nemcsak az anyagi, de a lelki világot is. Brahmā megértette ezt, mert ő svarāṭ, azaz majdnem független a tudásszerzésben. Azért nevezik így, mert nem járt semmilyen iskolába vagy egyetemre, hogy tanuljon, hanem mindent belülről sajátított el. Brahmā az első élő teremtmény az univerzumban, ezért nem volt senki, aki tanítsa: tanítója Maga az Istenség Legfelsőbb Személyisége volt, aki minden élő teremtmény szívében ott lakozik. Közvetlenül a szívében lakozó Legfelsőbb Úrtól tett szert tudásra, ezért néha svarāṭnak és ajának is nevezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy másik fontos gondolatot is feltár ez a vers. Sattvenāṁśena: amikor az Istenség Legfelsőbb Személyisége megjelenik, Magával hozza mindazt, ami Vaikuṇṭhán körülveszi, ezért neve, formája, természete, környezete és kísérete mind a transzcendentális világhoz tartoznak. A valódi jóság a transzcendentális világban létezik; itt az anyagi világban a jóság minősége nem tiszta. Létezhet, de a szenvedély és a tudatlanság mindig beárnyékolja. A lelki világban a jóság tiszta minőségében uralkodik, amelyet śuddha-sattvának, tiszta jóságnak neveznek. A śuddha-sattva másik neve vasudeva, mert Isten Vasudevától születik. Ennek egyik jelentése az, hogy amikor az ember tisztán a jóság minőségében állapodik meg, megértheti az Istenség Legfelsőbb Személyiségének formáját, nevét, természetét, környezetét és kíséretét. Az aṁśena szó azt jelzi, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa Kapiladevaként jelent meg, mint részének a része. Isten vagy kalāként, vagy aṁśaként terjed ki. Aṁśa közvetlen kiterjedést jelent, kalā pedig a kiterjedés kiterjedése. Nincsen különbség a kiterjedés, a kiterjedés kiterjedése és Maga az Istenség Legfelsőbb Személyisége között, ahogy nincsen különbség két gyertya között sem, mégis azt a gyertyát tekintik az eredetinek, amelyről a többit meggyújtották. Kṛṣṇát ezért Parabrahmannak, az eredeti Istenségnek és minden ok okának nevezik.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.24.9| SB 3.24.9]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.24.9|SB 3.24.9]] - [[HU/SB 3.24.11|SB 3.24.11]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.24.11| SB 3.24.11]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>