Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-06T14:25:34Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 14:25, 6 September 2020
Line 24:		Line 24:

	<div class="synonyms">		<div class="synonyms">
	''viśrambheṇa''—bizalmasan; ''ātma-śaucena''—tiszta elmével és testtel; ''gauraveṇa''—nagy tisztelettel; ''damena''—az érzékeket szabályozva; ''ca''—és; ''śuśrūṣayā''—szolgálattal; ''sauhṛdena''—szeretettel; ''vācā''—szavakkal; ''madhurayā''—édes; ''ca''—és; ''bhoḥ''~~—óh~~, Vidura.		''viśrambheṇa''—bizalmasan; ''ātma-śaucena''—tiszta elmével és testtel; ''gauraveṇa''—nagy tisztelettel; ''damena''—az érzékeket szabályozva; ''ca''—és; ''śuśrūṣayā''—szolgálattal; ''sauhṛdena''—szeretettel; ''vācā''—szavakkal; ''madhurayā''—édes; ''ca''—és; ''bhoḥ''—ó, Vidura.
	</div>		</div>

Line 31:		Line 31:

	<div class="translation">		<div class="translation">
	Óh, Vidura! Devahūti bensőségesen, nagy tisztelettel, szabályozott érzékekkel, szeretettel, kedves szavakkal szolgálta férjét.		Ó, Vidura! Devahūti bensőségesen, nagy tisztelettel, szabályozott érzékekkel, szeretettel, kedves szavakkal szolgálta férjét.
	</div>		</div>

Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Két szónak ~~különösen~~ jelentősége van ebben a versben. Devahūti kétféleképpen szolgálta férjét, s erre a viśrambheṇa és gauraveṇa szavak utalnak. ~~Mindkét módszer~~ nagyon fontos a férj, illetve az Istenség Legfelsőbb Személyisége szolgálatában. A viśrambheṇa jelentése: „bensőségesen”, gauraveṇa pedig azt jelenti: „nagy tisztelettel”. A férj nagyon bensőséges barát, ezért a feleségnek úgy kell szolgálnia őt, mint egy bensőséges barátnak, ugyanakkor pedig meg kell értenie, hogy a férj fölötte áll, s így minden tiszteletet meg kell adnia neki. A férfi és a nő természete különbözik egymástól. A test alapvetően meghatározza, hogy a férfi mindig felsőbbrendű akar lenni, mint felesége, s egy nő testi felépítésénél fogva mindig az alárendeltje. Természetes ösztön tehát, hogy a férj a feleség fölött akar állni, s ennek így kell lennie. Még ha a férj hibát követ el, a feleségnek akkor is türelmesnek kell lennie, s így nem lesz nézeteltérés férj és feleség között. Viśrambheṇa azt jelenti, hogy „bensőségesen”, de ennek nem szabad olyan bizalmasságnak lennie, ami tiszteletlenséget szül. A védikus kultúra szokásai szerint egy feleség nem szólíthatja nevén a férjét. Napjaink társadalmában a feleség nevén szólítja a férjét, de a hindu civilizációban ez nem így van. Ezzel ismerik el az alá- és fölérendeltségi viszonyt. Damena ca: a feleségnek meg kell tanulnia, hogy uralkodjon magán még akkor is, ha nem ért egyet valamivel. Sauhṛdena vācā madhurayā azt jelenti, hogy mindig jót akar a férjének, és kedvesen szól hozzá. Oly sok anyagi megrázkódtatás éri az embert kint a világban; ezért otthon a feleségnek kedvesen kell bánnia férjével.		Két szónak nagy jelentősége van ebben a versben. Devahūti kétféleképpen szolgálta férjét, s erre a ''viśrambheṇa'' és ''gauraveṇa'' szavak utalnak. Ez a két viszonyulási mód nagyon fontos a férj, illetve az Istenség Legfelsőbb Személyisége szolgálatában. A ''viśrambheṇa'' jelentése: „bensőségesen”, ''gauraveṇa'' pedig azt jelenti: „nagy tisztelettel”. A férj nagyon bensőséges barát, ezért a feleségnek úgy kell szolgálnia őt, mint egy bensőséges barátnak, ugyanakkor pedig meg kell értenie, hogy a férj fölötte áll, s így minden tiszteletet meg kell adnia neki. A férfi és a nő természete különbözik egymástól. A test alapvetően meghatározza, hogy a férfi mindig felsőbbrendű akar lenni, mint felesége, s egy nő testi felépítésénél fogva mindig az alárendeltje. Természetes ösztön tehát, hogy a férj a feleség fölött akar állni, s ennek így kell lennie. Még ha a férj hibát követ el, a feleségnek akkor is türelmesnek kell lennie, s így nem lesz nézeteltérés férj és feleség között. ''Viśrambheṇa'' azt jelenti, hogy „bensőségesen”, de ennek nem szabad olyan bizalmasságnak lennie, ami tiszteletlenséget szül. A védikus kultúra szokásai szerint egy feleség nem szólíthatja nevén a férjét. Napjaink társadalmában a feleség nevén szólítja a férjét, de a hindu civilizációban ez nem így van. Ezzel ismerik el az alá- és fölérendeltségi viszonyt. ''Damena ca'': a feleségnek meg kell tanulnia, hogy uralkodjon magán még akkor is, ha nem ért egyet valamivel. ''Sauhṛdena vācā madhurayā'' azt jelenti, hogy mindig jót akar a férjének, és kedvesen szól hozzá. Oly sok anyagi megrázkódtatás éri az embert kint a világban; ezért otthon a feleségnek kedvesen kell bánnia férjével.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-03-05T09:38:11Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 23. fejezet|H02]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.23: Devahuti bánata| HUSZONHARMADIK FEJEZET: Devahūti bánata]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.23.1| SB 3.23.1]] '''[[HU/SB 3.23.1|SB 3.23.1]] - [[HU/SB 3.23.3|SB 3.23.3]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.23.3| SB 3.23.3]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.23.2|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 2. VERS ====

<div class="verse">
:viśrambheṇātma-śaucena
:gauraveṇa damena ca
:śuśrūṣayā sauhṛdena
:vācā madhurayā ca bhoḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''viśrambheṇa''—bizalmasan; ''ātma-śaucena''—tiszta elmével és testtel; ''gauraveṇa''—nagy tisztelettel; ''damena''—az érzékeket szabályozva; ''ca''—és; ''śuśrūṣayā''—szolgálattal; ''sauhṛdena''—szeretettel; ''vācā''—szavakkal; ''madhurayā''—édes; ''ca''—és; ''bhoḥ''—óh, Vidura.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Óh, Vidura! Devahūti bensőségesen, nagy tisztelettel, szabályozott érzékekkel, szeretettel, kedves szavakkal szolgálta férjét.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Két szónak különösen jelentősége van ebben a versben. Devahūti kétféleképpen szolgálta férjét, s erre a viśrambheṇa és gauraveṇa szavak utalnak. Mindkét módszer nagyon fontos a férj, illetve az Istenség Legfelsőbb Személyisége szolgálatában. A viśrambheṇa jelentése: „bensőségesen”, gauraveṇa pedig azt jelenti: „nagy tisztelettel”. A férj nagyon bensőséges barát, ezért a feleségnek úgy kell szolgálnia őt, mint egy bensőséges barátnak, ugyanakkor pedig meg kell értenie, hogy a férj fölötte áll, s így minden tiszteletet meg kell adnia neki. A férfi és a nő természete különbözik egymástól. A test alapvetően meghatározza, hogy a férfi mindig felsőbbrendű akar lenni, mint felesége, s egy nő testi felépítésénél fogva mindig az alárendeltje. Természetes ösztön tehát, hogy a férj a feleség fölött akar állni, s ennek így kell lennie. Még ha a férj hibát követ el, a feleségnek akkor is türelmesnek kell lennie, s így nem lesz nézeteltérés férj és feleség között. Viśrambheṇa azt jelenti, hogy „bensőségesen”, de ennek nem szabad olyan bizalmasságnak lennie, ami tiszteletlenséget szül. A védikus kultúra szokásai szerint egy feleség nem szólíthatja nevén a férjét. Napjaink társadalmában a feleség nevén szólítja a férjét, de a hindu civilizációban ez nem így van. Ezzel ismerik el az alá- és fölérendeltségi viszonyt. Damena ca: a feleségnek meg kell tanulnia, hogy uralkodjon magán még akkor is, ha nem ért egyet valamivel. Sauhṛdena vācā madhurayā azt jelenti, hogy mindig jót akar a férjének, és kedvesen szól hozzá. Oly sok anyagi megrázkódtatás éri az embert kint a világban; ezért otthon a feleségnek kedvesen kell bánnia férjével.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.23.1| SB 3.23.1]] '''[[HU/SB 3.23.1|SB 3.23.1]] - [[HU/SB 3.23.3|SB 3.23.3]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.23.3| SB 3.23.3]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.23.2 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit