Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-06T14:21:34Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 14:21, 6 September 2020
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Az ember elérheti a transzcendentális élet tökéletességét pusztán azzal, hogy megérinti egy szent ember lótuszlábának szent porát. A Bhāgavatamban olvashatjuk: ''mahat-pāda-rajo-’bhiṣekam''. Ez azt jelenti, hogy „aki egy mahat, egy nagy bhakta lótuszlábának szent pora áldásában részesül”. A Bhagavad-gītāban az ~~áll — mahātmānas tu —~~, hogy a nagy lelkek a lelki energia hatása alatt állnak, s jellemzőjük az, hogy teljesen elmerülnek a Kṛṣṇa-tudatban, az Úr szolgálatában. Emiatt nevezik őket mahatnak. Ha valaki nem olyan szerencsés, hogy fejére szórhatná egy mahātmā lótuszlábának porát, nincsen lehetősége a tökéletesség elérésére a lelki életben.		Az ember elérheti a transzcendentális élet tökéletességét pusztán azzal, hogy megérinti egy szent ember lótuszlábának szent porát. A Bhāgavatamban ([[HU/SB 5.12.12\|SB 5.12.12]]) olvashatjuk: ''mahat-pāda-rajo-’bhiṣekam''. Ez azt jelenti, hogy „aki egy mahat, egy nagy bhakta lótuszlábának szent pora áldásában részesül”. A Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 9.13\|BG 9.13]]) az áll — ''mahātmānas tu'' —, hogy a nagy lelkek a lelki energia hatása alatt állnak, s jellemzőjük az, hogy teljesen elmerülnek a Kṛṣṇa-tudatban, az Úr szolgálatában. Emiatt nevezik őket mahatnak. Ha valaki nem olyan szerencsés, hogy fejére szórhatná egy mahātmā lótuszlábának porát, nincsen lehetősége a tökéletesség elérésére a lelki életben.

	A tanítványi láncolat, a paramparā rendszere nagyon fontos a lelki siker eléréséhez. Az ember mahat lelki tanítómestere kegyéből válik mahattá. Ha valaki egy nagy lélek lótuszlábánál keres menedéket, minden esélye megvan arra, hogy ő is nagy lélekké váljon. Amikor Rahūgaṇa Mahārāja Jaḍa Bharatát kérdezte csodálatos lelki sikeréről, azt a választ kapta, hogy lelki sikert nem lehet elérni csupán azáltal, hogy az ember elvégzi a vallásos szertartásokat, sannyāsī lesz, vagy áldozatokat mutat be, ahogyan azt a szentírások előírják. Ezek a folyamatok kétségtelenül segítik a lelki megvalósítást, de a valódi eredményt a mahātmā kegye biztosítja. Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura a lelki tanítómesternek szóló nyolc versszakos imájában érthetően kijelenti, hogy az ember szert tehet a legnagyobb sikerre az életben, ha elégedetté teszi lelki tanítómesterét, ha pedig nem tudja elégedetté tenni őt, akkor bármilyen rituális szertartást elvégezhet, nem érheti el a lelki tökéletességet. Nagyon fontos ebben a versben az akṛtātmanām szó. Az ātmā jelentése „test”, „lélek” vagy „elme”, az akṛtātmā szó pedig a közönséges emberre utal, aki nem tud uralkodni érzékein vagy az elméjén. Mivel a közönséges ember képtelen arra, hogy uralkodjon az érzékein és az elméjén, kötelessége, hogy menedéket keressen egy nagy léleknél, az Úr egy nagy bhaktájánál, s megpróbáljon a kedvében járni. Ez tökéletessé teszi majd az életét. Egy hétköznapi ember nem tud a lelki tökéletesség legmagasabb szintjére emelkedni pusztán azáltal, hogy elvégzi a szertartásokat és betartja a vallásos elveket. Egy hiteles lelki tanítómesternél kell menedéket keresnie, s az ő irányítását követve kell cselekednie, hűségesen és őszintén. Ekkor kétségtelenül tökéletessé válik.		A tanítványi láncolat, a paramparā rendszere nagyon fontos a lelki siker eléréséhez. Az ember mahat lelki tanítómestere kegyéből válik mahattá. Ha valaki egy nagy lélek lótuszlábánál keres menedéket, minden esélye megvan arra, hogy ő is nagy lélekké váljon. Amikor Rahūgaṇa Mahārāja, Jaḍa Bharatát kérdezte csodálatos lelki sikeréről, azt a választ kapta, hogy lelki sikert nem lehet elérni csupán azáltal, hogy az ember elvégzi a vallásos szertartásokat, sannyāsī lesz, vagy áldozatokat mutat be, ahogyan azt a szentírások előírják. Ezek a folyamatok kétségtelenül segítik a lelki megvalósítást, de a valódi eredményt a mahātmā kegye biztosítja. Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura a lelki tanítómesternek szóló nyolc versszakos imájában érthetően kijelenti, hogy az ember szert tehet a legnagyobb sikerre az életben, ha elégedetté teszi lelki tanítómesterét, ha pedig nem tudja elégedetté tenni őt, akkor bármilyen rituális szertartást elvégezhet, nem érheti el a lelki tökéletességet. Nagyon fontos ebben a versben az akṛtātmanām szó. Az ātmā jelentése „test”, „lélek” vagy „elme”, az akṛtātmā szó pedig a közönséges emberre utal, aki nem tud uralkodni érzékein vagy az elméjén. Mivel a közönséges ember képtelen arra, hogy uralkodjon az érzékein és az elméjén, kötelessége, hogy menedéket keressen egy nagy léleknél, az Úr egy nagy bhaktájánál, s megpróbáljon a kedvében járni. Ez tökéletessé teszi majd az életét. Egy hétköznapi ember nem tud a lelki tökéletesség legmagasabb szintjére emelkedni pusztán azáltal, hogy elvégzi a szertartásokat és betartja a vallásos elveket. Egy hiteles lelki tanítómesternél kell menedéket keresnie, s az ő irányítását követve kell cselekednie, hűségesen és őszintén. Ekkor kétségtelenül tökéletessé válik.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-04-05T06:54:51Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 22. fejezet|H06]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.22: Kardama Muni és Devahuti házassága| HUSZONKETTEDIK FEJEZET: Kardama Muni és Devahūti házassága]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.22.5| SB 3.22.5]] '''[[HU/SB 3.22.5|SB 3.22.5]] - [[HU/SB 3.22.7|SB 3.22.7]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.22.7| SB 3.22.7]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.22.6|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 6. VERS ====

<div class="verse">
:diṣṭyā me bhagavān dṛṣṭo
:durdarśo yo ’kṛtātmanām
:diṣṭyā pāda-rajaḥ spṛṣṭaṁ
:śīrṣṇā me bhagavataḥ śivam
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''diṣṭyā''—szerencsére; ''me''—enyém; ''bhagavān''—mindenható; ''dṛṣṭaḥ''—látható; ''durdarśaḥ''—nem könnyű látni; ''yaḥ''—aki; ''akṛta-ātmanām''—azoknak, akik nem uralkodtak az elmén és az érzékeken; ''diṣṭyā''—szerencsémre; ''pāda-rajaḥ''—a lábak pora; ''spṛṣṭam''—megérintett; ''śīrṣṇā''—a fejével; ''me''—enyém; ''bhavataḥ''—tiéd; ''śivam''—teljes áldást hozva.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Nagy szerencsém, hogy láthattalak, hiszen akik nem győzik le elméjüket, és nem uralkodnak érzékeiken, nem pillanthatnak meg könnyűszerrel téged, s a legszerencsésebb vagyok, hogy fejemmel megérintettem lábaid áldott porát.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az ember elérheti a transzcendentális élet tökéletességét pusztán azzal, hogy megérinti egy szent ember lótuszlábának szent porát. A Bhāgavatamban olvashatjuk: ''mahat-pāda-rajo-’bhiṣekam''. Ez azt jelenti, hogy „aki egy mahat, egy nagy bhakta lótuszlábának szent pora áldásában részesül”. A Bhagavad-gītāban az áll — mahātmānas tu —, hogy a nagy lelkek a lelki energia hatása alatt állnak, s jellemzőjük az, hogy teljesen elmerülnek a Kṛṣṇa-tudatban, az Úr szolgálatában. Emiatt nevezik őket mahatnak. Ha valaki nem olyan szerencsés, hogy fejére szórhatná egy mahātmā lótuszlábának porát, nincsen lehetősége a tökéletesség elérésére a lelki életben.

A tanítványi láncolat, a paramparā rendszere nagyon fontos a lelki siker eléréséhez. Az ember mahat lelki tanítómestere kegyéből válik mahattá. Ha valaki egy nagy lélek lótuszlábánál keres menedéket, minden esélye megvan arra, hogy ő is nagy lélekké váljon. Amikor Rahūgaṇa Mahārāja Jaḍa Bharatát kérdezte csodálatos lelki sikeréről, azt a választ kapta, hogy lelki sikert nem lehet elérni csupán azáltal, hogy az ember elvégzi a vallásos szertartásokat, sannyāsī lesz, vagy áldozatokat mutat be, ahogyan azt a szentírások előírják. Ezek a folyamatok kétségtelenül segítik a lelki megvalósítást, de a valódi eredményt a mahātmā kegye biztosítja. Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura a lelki tanítómesternek szóló nyolc versszakos imájában érthetően kijelenti, hogy az ember szert tehet a legnagyobb sikerre az életben, ha elégedetté teszi lelki tanítómesterét, ha pedig nem tudja elégedetté tenni őt, akkor bármilyen rituális szertartást elvégezhet, nem érheti el a lelki tökéletességet. Nagyon fontos ebben a versben az akṛtātmanām szó. Az ātmā jelentése „test”, „lélek” vagy „elme”, az akṛtātmā szó pedig a közönséges emberre utal, aki nem tud uralkodni érzékein vagy az elméjén. Mivel a közönséges ember képtelen arra, hogy uralkodjon az érzékein és az elméjén, kötelessége, hogy menedéket keressen egy nagy léleknél, az Úr egy nagy bhaktájánál, s megpróbáljon a kedvében járni. Ez tökéletessé teszi majd az életét. Egy hétköznapi ember nem tud a lelki tökéletesség legmagasabb szintjére emelkedni pusztán azáltal, hogy elvégzi a szertartásokat és betartja a vallásos elveket. Egy hiteles lelki tanítómesternél kell menedéket keresnie, s az ő irányítását követve kell cselekednie, hűségesen és őszintén. Ekkor kétségtelenül tökéletessé válik.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.22.5| SB 3.22.5]] '''[[HU/SB 3.22.5|SB 3.22.5]] - [[HU/SB 3.22.7|SB 3.22.7]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.22.7| SB 3.22.7]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.22.6 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit