<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.22.16</id>
	<title>HU/SB 3.22.16 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.22.16"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.22.16&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-15T23:59:04Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.22.16&amp;diff=501920&amp;oldid=prev</id>
		<title>Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.22.16&amp;diff=501920&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2020-09-06T14:13:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 14:13, 6 September 2020&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l24&quot;&gt;Line 24:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 24:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&#039;&#039;kāmaḥ&#039;&#039;—vágy; &#039;&#039;saḥ&#039;&#039;—az; &#039;&#039;bhūyāt&#039;&#039;—hadd teljesüljön; &#039;&#039;nara-deva&#039;&#039;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;—óh&lt;/del&gt;, király; &#039;&#039;te&#039;&#039;—tiéd; &#039;&#039;asyāḥ&#039;&#039;—ez; &#039;&#039;putryāḥ&#039;&#039;—a leánynak; &#039;&#039;samāmnāya-vidhau&#039;&#039;—a védikus szentírások leírta folyamatokban; &#039;&#039;pratītaḥ&#039;&#039;—elismert; &#039;&#039;kaḥ&#039;&#039;—ki; &#039;&#039;eva&#039;&#039;—igazán; &#039;&#039;te&#039;&#039;—tiéd; &#039;&#039;tanayām&#039;&#039;—leány; &#039;&#039;na ādriyeta&#039;&#039;—nem csodálna; &#039;&#039;svayā&#039;&#039;—sajátja által; &#039;&#039;eva&#039;&#039;—egyedül; &#039;&#039;kāntyā&#039;&#039;—testének ragyogása; &#039;&#039;kṣipatīm&#039;&#039;—felülmúlva; &#039;&#039;iva&#039;&#039;—mintha; &#039;&#039;śriyam&#039;&#039;—ékszerek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&#039;&#039;kāmaḥ&#039;&#039;—vágy; &#039;&#039;saḥ&#039;&#039;—az; &#039;&#039;bhūyāt&#039;&#039;—hadd teljesüljön; &#039;&#039;nara-deva&#039;&#039;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;—ó&lt;/ins&gt;, király; &#039;&#039;te&#039;&#039;—tiéd; &#039;&#039;asyāḥ&#039;&#039;—ez; &#039;&#039;putryāḥ&#039;&#039;—a leánynak; &#039;&#039;samāmnāya-vidhau&#039;&#039;—a védikus szentírások leírta folyamatokban; &#039;&#039;pratītaḥ&#039;&#039;—elismert; &#039;&#039;kaḥ&#039;&#039;—ki; &#039;&#039;eva&#039;&#039;—igazán; &#039;&#039;te&#039;&#039;—tiéd; &#039;&#039;tanayām&#039;&#039;—leány; &#039;&#039;na ādriyeta&#039;&#039;—nem csodálna; &#039;&#039;svayā&#039;&#039;—sajátja által; &#039;&#039;eva&#039;&#039;—egyedül; &#039;&#039;kāntyā&#039;&#039;—testének ragyogása; &#039;&#039;kṣipatīm&#039;&#039;—felülmúlva; &#039;&#039;iva&#039;&#039;—mintha; &#039;&#039;śriyam&#039;&#039;—ékszerek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l38&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Kardama Muni úgy akarta elvenni Devahūtit, ahogyan azt a szentírások előírják. A védikus szentírások kijelentik, hogy a házasságkötés legmagasabb rendű formája az, amikor a vőlegényt meghívják a menyasszony otthonába, s jövendőbelijét a szükséges ékszerekből, aranyból, bútorokból álló hozománnyal és a családos élethez nélkülözhetetlen sok más ajándékkal együtt átadják neki. Ez a fajta házasság még ma is szokás a rangosabb hinduk között&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;. A &lt;/del&gt;śāstrák kimondják, hogy ez a menyasszony apjának nagy érdemet jelent a vallás területén. A családos ember vallásos tevékenységeihez hozzátartozik az is, hogy leányát egy alkalmas vőlegénynek adja. A Manu-smṛti szentírás nyolcféle házasságról tesz említést, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;ma már &lt;/del&gt;azonban csak &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;egyikük él a szokásokban&lt;/del&gt;, a brāhma vagy rājasika házasság. A házasság más formái    —    a szerelemből, a virágfüzér cseréjével vagy a menyasszony elrablásával kötött házasságok    —    e Kali-korszakban tilosak. Régebben a kṣatriyák, ha úgy tartotta kedvük, elraboltak egy-egy hercegnőt egy másik királyi házból, s megküzdöttek a lány családjával. Ha a leányrabló került ki győztesen, elnyerte a leány kezét. Így vette el Kṛṣṇa is Rukmiṇīt, s néhány fia és unokája szintén leányrablással házasodott meg. Kṛṣṇa unokái elrabolták Duryodhana leányát, s emiatt harc tört ki a Kuru és Yadu család között. Később a Kuru család idősebb tagjainak közreműködésével a viszály elült. Ilyen házassági szokások uralkodtak az elmúlt korszakokban, manapság azonban ezeket lehetetlen betartani, mert a kṣatriya élet szigorú szabályait gyakorlatilag már sehol sem követik. India idegen országoktól vált függővé, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;így &lt;/del&gt;egyes társadalmi rendjei befolyásának nyoma sincs már; most a szentírások szerint mindenki śūdra. Az úgynevezett brāhmaṇák, kṣatriyák, vaiśyák mindannyian elfelejtették hagyományos tevékenységüket, s ezek hiányában śūdráknak nevezik őket. Az írások azt mondják: &#039;&#039;kalau śūdra-sambhavaḥ&#039;&#039;. A Kali-korszakban mindenki olyan lesz, mint a śūdrák. Ebben a korban nem követik a hagyományos társadalmi szokásokat, amelyeket korábban szigorúan betartottak.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Kardama Muni úgy akarta elvenni Devahūtit, ahogyan azt a szentírások előírják. A védikus szentírások kijelentik, hogy a házasságkötés legmagasabb rendű formája az, amikor a vőlegényt meghívják a menyasszony otthonába, s jövendőbelijét a szükséges ékszerekből, aranyból, bútorokból álló hozománnyal és a családos élethez nélkülözhetetlen sok más ajándékkal együtt átadják neki. Ez a fajta házasság még ma is szokás a rangosabb hinduk között&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, és a &lt;/ins&gt;śāstrák kimondják, hogy ez a menyasszony apjának nagy érdemet jelent a vallás területén. A családos ember vallásos tevékenységeihez hozzátartozik az is, hogy leányát egy alkalmas vőlegénynek adja. A Manu-smṛti szentírás nyolcféle házasságról tesz említést, &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;mára &lt;/ins&gt;azonban csak &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;egy maradt fenn közülük&lt;/ins&gt;, a brāhma vagy rājasika házasság. A házasság más formái    —    a szerelemből &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;kötött&lt;/ins&gt;, a virágfüzér cseréjével &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;kötött &lt;/ins&gt;vagy a menyasszony elrablásával kötött házasságok    —    e Kali-korszakban tilosak. Régebben a kṣatriyák, ha úgy tartotta kedvük, elraboltak egy-egy hercegnőt egy másik királyi házból, s megküzdöttek a lány családjával. Ha a leányrabló került ki győztesen, elnyerte a leány kezét. Így vette el Kṛṣṇa is Rukmiṇīt, s néhány fia és unokája szintén leányrablással házasodott meg. Kṛṣṇa unokái elrabolták Duryodhana leányát, s emiatt harc tört ki a Kuru és Yadu család között. Később a Kuru család idősebb tagjainak közreműködésével a viszály elült. Ilyen házassági szokások uralkodtak az elmúlt korszakokban, manapság azonban ezeket lehetetlen betartani, mert a kṣatriya élet szigorú szabályait gyakorlatilag már sehol sem követik. &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Mivel &lt;/ins&gt;India idegen országoktól vált függővé, &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;az &lt;/ins&gt;egyes társadalmi rendjei befolyásának nyoma sincs már; most a szentírások szerint mindenki śūdra. Az úgynevezett brāhmaṇák, kṣatriyák, vaiśyák mindannyian elfelejtették hagyományos tevékenységüket, s ezek hiányában śūdráknak nevezik őket. Az írások azt mondják: &#039;&#039;kalau śūdra-sambhavaḥ&#039;&#039;. A Kali-korszakban mindenki olyan lesz, mint a śūdrák. Ebben a korban nem követik a hagyományos társadalmi szokásokat, amelyeket korábban szigorúan betartottak.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-437605:rev-501920:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Vanibot</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.22.16&amp;diff=437605&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.22.16&amp;diff=437605&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-04-05T07:12:08Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 22. fejezet|H16]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.22: Kardama Muni és Devahuti házassága| HUSZONKETTEDIK FEJEZET: Kardama Muni és Devahūti házassága]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.22.15| SB 3.22.15]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.22.15|SB 3.22.15]] - [[HU/SB 3.22.17|SB 3.22.17]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.22.17| SB 3.22.17]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 3.22.16|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 16. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:kāmaḥ sa bhūyān naradeva te ’syāḥ&lt;br /&gt;
:putryāḥ samāmnāya-vidhau pratītaḥ&lt;br /&gt;
:ka eva te tanayāṁ nādriyeta&lt;br /&gt;
:svayaiva kāntyā kṣipatīm iva śriyam&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;kāmaḥ&amp;#039;&amp;#039;—vágy; &amp;#039;&amp;#039;saḥ&amp;#039;&amp;#039;—az; &amp;#039;&amp;#039;bhūyāt&amp;#039;&amp;#039;—hadd teljesüljön; &amp;#039;&amp;#039;nara-deva&amp;#039;&amp;#039;—óh, király; &amp;#039;&amp;#039;te&amp;#039;&amp;#039;—tiéd; &amp;#039;&amp;#039;asyāḥ&amp;#039;&amp;#039;—ez; &amp;#039;&amp;#039;putryāḥ&amp;#039;&amp;#039;—a leánynak; &amp;#039;&amp;#039;samāmnāya-vidhau&amp;#039;&amp;#039;—a védikus szentírások leírta folyamatokban; &amp;#039;&amp;#039;pratītaḥ&amp;#039;&amp;#039;—elismert; &amp;#039;&amp;#039;kaḥ&amp;#039;&amp;#039;—ki; &amp;#039;&amp;#039;eva&amp;#039;&amp;#039;—igazán; &amp;#039;&amp;#039;te&amp;#039;&amp;#039;—tiéd; &amp;#039;&amp;#039;tanayām&amp;#039;&amp;#039;—leány; &amp;#039;&amp;#039;na ādriyeta&amp;#039;&amp;#039;—nem csodálna; &amp;#039;&amp;#039;svayā&amp;#039;&amp;#039;—sajátja által; &amp;#039;&amp;#039;eva&amp;#039;&amp;#039;—egyedül; &amp;#039;&amp;#039;kāntyā&amp;#039;&amp;#039;—testének ragyogása; &amp;#039;&amp;#039;kṣipatīm&amp;#039;&amp;#039;—felülmúlva; &amp;#039;&amp;#039;iva&amp;#039;&amp;#039;—mintha; &amp;#039;&amp;#039;śriyam&amp;#039;&amp;#039;—ékszerek.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Teljesüljön hát leányod vágya a házasságra, melyet a védikus szentírás jóváhagy! Ki ne fogadná el kezét? Oly gyönyörű, hogy testének ragyogása önmagában felülmúlja ékszereinek szépségét.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Kardama Muni úgy akarta elvenni Devahūtit, ahogyan azt a szentírások előírják. A védikus szentírások kijelentik, hogy a házasságkötés legmagasabb rendű formája az, amikor a vőlegényt meghívják a menyasszony otthonába, s jövendőbelijét a szükséges ékszerekből, aranyból, bútorokból álló hozománnyal és a családos élethez nélkülözhetetlen sok más ajándékkal együtt átadják neki. Ez a fajta házasság még ma is szokás a rangosabb hinduk között. A śāstrák kimondják, hogy ez a menyasszony apjának nagy érdemet jelent a vallás területén. A családos ember vallásos tevékenységeihez hozzátartozik az is, hogy leányát egy alkalmas vőlegénynek adja. A Manu-smṛti szentírás nyolcféle házasságról tesz említést, ma már azonban csak egyikük él a szokásokban, a brāhma vagy rājasika házasság. A házasság más formái    —    a szerelemből, a virágfüzér cseréjével vagy a menyasszony elrablásával kötött házasságok    —    e Kali-korszakban tilosak. Régebben a kṣatriyák, ha úgy tartotta kedvük, elraboltak egy-egy hercegnőt egy másik királyi házból, s megküzdöttek a lány családjával. Ha a leányrabló került ki győztesen, elnyerte a leány kezét. Így vette el Kṛṣṇa is Rukmiṇīt, s néhány fia és unokája szintén leányrablással házasodott meg. Kṛṣṇa unokái elrabolták Duryodhana leányát, s emiatt harc tört ki a Kuru és Yadu család között. Később a Kuru család idősebb tagjainak közreműködésével a viszály elült. Ilyen házassági szokások uralkodtak az elmúlt korszakokban, manapság azonban ezeket lehetetlen betartani, mert a kṣatriya élet szigorú szabályait gyakorlatilag már sehol sem követik. India idegen országoktól vált függővé, így egyes társadalmi rendjei befolyásának nyoma sincs már; most a szentírások szerint mindenki śūdra. Az úgynevezett brāhmaṇák, kṣatriyák, vaiśyák mindannyian elfelejtették hagyományos tevékenységüket, s ezek hiányában śūdráknak nevezik őket. Az írások azt mondják: &amp;#039;&amp;#039;kalau śūdra-sambhavaḥ&amp;#039;&amp;#039;. A Kali-korszakban mindenki olyan lesz, mint a śūdrák. Ebben a korban nem követik a hagyományos társadalmi szokásokat, amelyeket korábban szigorúan betartottak.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.22.15| SB 3.22.15]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.22.15|SB 3.22.15]] - [[HU/SB 3.22.17|SB 3.22.17]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.22.17| SB 3.22.17]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>