TattvaDarsana at 11:31, 6 April 2019

2019-04-06T11:31:17Z

← Older revision		Revision as of 11:31, 6 April 2019
Line 24:		Line 24:

	<div class="synonyms">		<div class="synonyms">
	''yā''—akárki; ''vā''—vagy; ''kācit''—bárki; ''tvam''—te; ''abale''~~—óh~~, gyönyörű leány; ''diṣṭyā''—szerencsésen; ''sandarśanam''—láttán; ''tava''—neked; ''utsunoṣi''—felkavarod; ''īkṣamāṇānām''—a szemlélőknek; ''kanduka''—egy labdával; ''krīḍayā''—játszva; ''manaḥ''—az elme.		''yā''—akárki; ''vā''—vagy; ''kācit''—bárki; ''tvam''—te; ''abale''—ó, gyönyörű leány; ''diṣṭyā''—szerencsésen; ''sandarśanam''—láttán; ''tava''—neked; ''utsunoṣi''—felkavarod; ''īkṣamāṇānām''—a szemlélőknek; ''kanduka''—egy labdával; ''krīḍayā''—játszva; ''manaḥ''—az elme.
	</div>		</div>

Line 31:		Line 31:

	<div class="translation">		<div class="translation">
	Bárki is vagy, óh, gyönyörű leány, szerencsések vagyunk, hogy láthatunk téged! Egy labdával játszadozva felkavartad mindazok elméjét, akik csak megpillantottak.		Bárki is vagy, ó, gyönyörű leány, szerencsések vagyunk, hogy láthatunk téged! Egy labdával játszadozva felkavartad mindazok elméjét, akik csak megpillantottak.
	</div>		</div>

Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	A démonok mindent megtesznek annak érdekében, hogy láthassák egy gyönyörű nő ragyogó szépségét. A vers elmondja, hogy a leányt ezek a démonok labdázás közben látták. A démonikus emberek gyakran rendeznek sportversenyeket, például teniszmérkőzést az ellenkező nemmel. Az efféle sport célja az, hogy lássák a gyönyörű leány testének formáját, s az elme finom szintjén szexuális élvezetben legyen részük. Az anyagi élvezet szexualitásra irányuló démonikus mentalitását azok az állítólagos yogīk is támogatják, akik arra biztatják az embereket, hogy a legkülönfélébb módokon élvezzék a szexuális életet, ugyanakkor pedig azt hirdetik, hogy ha valaki egy kitalált mantrán meditál, hat hónap alatt Istenné válhat. Az emberek azt akarják, hogy becsapják őket, s Kṛṣṇa megteremti ezeket a csalókat, akik elferdítik az igazságot, és félrevezetnek mindenkit. Az ilyen ál-yogīk csupán a világot élvezik, yogīknak öltözve. A Bhagavad-gītāban azonban az áll, hogy ha valaki élvezni akarja az életet, azt nem ezekkel a durva érzékekkel kell tennie. A tapasztalt orvos azt tanácsolja a betegnek, hogy betegsége ideje alatt tartózkodjon a közönséges élvezettől. A beteg ember semmit sem élvezhet: tartózkodnia kell minden élvezettől, hogy kigyógyuljon betegségéből. Anyagi létünk hasonló módon beteges helyzet. Ha valaki valódi érzéki élvezetre vágyik, meg kell szabadulnia az anyagi lét kötelékeitől. A lelki életben vég nélküli érzéki örömöt élvezhetünk. Az anyagi és a lelki élvezet között az a különbség, hogy az anyagi élvezet véges. Még az anyagi szexuális életet sem élvezheti valaki sokáig; ám ha lemond a szexuális élvezetről, elkezdheti a lelki életet, amely sohasem ér véget. A Bhāgavatam ([[HU/BG 5.5.1\|BG 5.5.1]]) kijelenti, hogy a brahma-saukhya, a lelki boldogság ananta, vagyis végtelen. Az ostoba teremtményeket elbűvöli az anyag szépsége, és azt gondolják, hogy amit nyújt, az valódi élvezet, noha valójában nem az.		A démonok mindent megtesznek annak érdekében, hogy láthassák egy gyönyörű nő ragyogó szépségét. A vers elmondja, hogy a leányt ezek a démonok labdázás közben látták. A démonikus emberek gyakran rendeznek sportversenyeket, például teniszmérkőzést az ellenkező nemmel. Az efféle sport célja az, hogy lássák a gyönyörű leány testének formáját, s az elme finom szintjén szexuális élvezetben legyen részük. Az anyagi élvezet szexualitásra irányuló démonikus mentalitását azok az állítólagos yogīk is támogatják, akik arra biztatják az embereket, hogy a legkülönfélébb módokon élvezzék a szexuális életet, ugyanakkor pedig azt hirdetik, hogy ha valaki egy kitalált ''mantrán'' meditál, hat hónap alatt Istenné válhat. Az emberek azt akarják, hogy becsapják őket, s Kṛṣṇa megteremti ezeket a csalókat, akik elferdítik az igazságot, és félrevezetnek mindenkit. Az ilyen ál-yogīk csupán a világot élvezik, yogīknak öltözve. A Bhagavad-gītāban azonban az áll, hogy ha valaki élvezni akarja az életet, azt nem ezekkel a durva érzékekkel kell tennie. A tapasztalt orvos azt tanácsolja a betegnek, hogy betegsége ideje alatt tartózkodjon a közönséges élvezettől. A beteg ember semmit sem élvezhet; tartózkodnia kell minden élvezettől, hogy kigyógyuljon betegségéből. Anyagi létünk hasonló módon beteges helyzet. Ha valaki valódi érzéki élvezetre vágyik, meg kell szabadulnia az anyagi lét kötelékeitől. A lelki életben vég nélküli érzéki örömöt élvezhetünk. Az anyagi és a lelki élvezet között az a különbség, hogy az anyagi élvezet véges. Még az anyagi szexuális életet sem élvezheti valaki sokáig; ám ha lemond a szexuális élvezetről, elkezdheti a lelki életet, amely sohasem ér véget. A Bhāgavatam ([[HU/SB 5.5.1\|SB 5.5.1]]) kijelenti, hogy a brahma-saukhya, a lelki boldogság ananta, vagyis végtelen. Az ostoba teremtményeket elbűvöli az anyag szépsége, és azt gondolják, hogy amit nyújt, az valódi élvezet, noha valójában nem az.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-03-01T09:06:27Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 20. fejezet|H35]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.20: Maitreya és Vidura beszélgetése| HUSZADIK FEJEZET: Maitreya és Vidura beszélgetése]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.20.34| SB 3.20.34]] '''[[HU/SB 3.20.34|SB 3.20.34]] - [[HU/SB 3.20.36|SB 3.20.36]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.20.36| SB 3.20.36]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.20.35|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 35. VERS ====

<div class="verse">
:yā vā kācit tvam abale
:diṣṭyā sandarśanaṁ tava
:utsunoṣīkṣamāṇānāṁ
:kanduka-krīḍayā manaḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''yā''—akárki; ''vā''—vagy; ''kācit''—bárki; ''tvam''—te; ''abale''—óh, gyönyörű leány; ''diṣṭyā''—szerencsésen; ''sandarśanam''—láttán; ''tava''—neked; ''utsunoṣi''—felkavarod; ''īkṣamāṇānām''—a szemlélőknek; ''kanduka''—egy labdával; ''krīḍayā''—játszva; ''manaḥ''—az elme.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Bárki is vagy, óh, gyönyörű leány, szerencsések vagyunk, hogy láthatunk téged! Egy labdával játszadozva felkavartad mindazok elméjét, akik csak megpillantottak.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A démonok mindent megtesznek annak érdekében, hogy láthassák egy gyönyörű nő ragyogó szépségét. A vers elmondja, hogy a leányt ezek a démonok labdázás közben látták. A démonikus emberek gyakran rendeznek sportversenyeket, például teniszmérkőzést az ellenkező nemmel. Az efféle sport célja az, hogy lássák a gyönyörű leány testének formáját, s az elme finom szintjén szexuális élvezetben legyen részük. Az anyagi élvezet szexualitásra irányuló démonikus mentalitását azok az állítólagos yogīk is támogatják, akik arra biztatják az embereket, hogy a legkülönfélébb módokon élvezzék a szexuális életet, ugyanakkor pedig azt hirdetik, hogy ha valaki egy kitalált mantrán meditál, hat hónap alatt Istenné válhat. Az emberek azt akarják, hogy becsapják őket, s Kṛṣṇa megteremti ezeket a csalókat, akik elferdítik az igazságot, és félrevezetnek mindenkit. Az ilyen ál-yogīk csupán a világot élvezik, yogīknak öltözve. A Bhagavad-gītāban azonban az áll, hogy ha valaki élvezni akarja az életet, azt nem ezekkel a durva érzékekkel kell tennie. A tapasztalt orvos azt tanácsolja a betegnek, hogy betegsége ideje alatt tartózkodjon a közönséges élvezettől. A beteg ember semmit sem élvezhet: tartózkodnia kell minden élvezettől, hogy kigyógyuljon betegségéből. Anyagi létünk hasonló módon beteges helyzet. Ha valaki valódi érzéki élvezetre vágyik, meg kell szabadulnia az anyagi lét kötelékeitől. A lelki életben vég nélküli érzéki örömöt élvezhetünk. Az anyagi és a lelki élvezet között az a különbség, hogy az anyagi élvezet véges. Még az anyagi szexuális életet sem élvezheti valaki sokáig; ám ha lemond a szexuális élvezetről, elkezdheti a lelki életet, amely sohasem ér véget. A Bhāgavatam ([[HU/BG 5.5.1|BG 5.5.1]]) kijelenti, hogy a brahma-saukhya, a lelki boldogság ananta, vagyis végtelen. Az ostoba teremtményeket elbűvöli az anyag szépsége, és azt gondolják, hogy amit nyújt, az valódi élvezet, noha valójában nem az.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.20.34| SB 3.20.34]] '''[[HU/SB 3.20.34|SB 3.20.34]] - [[HU/SB 3.20.36|SB 3.20.36]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.20.36| SB 3.20.36]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.20.35 - Revision history

TattvaDarsana at 11:31, 6 April 2019

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit