HU/SB 3.20.25 - Revision history

TattvaDarsana at 10:27, 6 April 2019

2019-04-06T10:27:16Z

← Older revision		Revision as of 10:27, 6 April 2019
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	A versben a bhaktānām anurūpātma-darśanam szavak azt jelentik, hogy az Istenség Személyisége a bhakták vágyai szerint nyilvánítja ki számtalan formáját. Hanumānjī (Vajrāṅgajī) az Urat az Istenség Személyiségeként, az Úr Rāmacandraként akarta látni, míg más vaiṣṇavák Rādhā-Kṛṣṇa formájában, megint mások pedig Lakṣmī-Nārāyaṇa formájában akarják látni Őt. A māyāvādī filozófusok azt gondolják, hogy noha mindezeket a formákat az Úr aszerint veszi fel, ahogyan a bhakták látni kívánják Őt, valójában az Úr személytelen. A Brahma-saṁhitāból azonban megérthetjük, hogy ez nem így van, mert az Úrnak számtalan formája van. Advaitam ~~acyutam — mondja~~ a Brahma-saṁhitā. Hogy az Úr megjelenik a bhakta előtt, az nem a bhakta képzelődésének köszönhető. A Brahma-saṁhitā azt is elmagyarázza, hogy az Úr számtalan formával rendelkezik: rāmādi-mūrtiṣu kalā-niyamena tiṣṭhan. Sok millió formában létezik. ~~8 400 000~~ faj van, a Legfelsőbb Úr inkarnációi azonban megszámlálhatatlanok. A Bhāgavatam kijelenti, hogy amint a tenger hullámait nem lehet megszámolni, de folytonosan megjelennek és eltűnnek, ugyanígy megszámlálhatatlanok az Úr inkarnációi és formái is. Egy bhakta ragaszkodik egy bizonyos formához, s azt a formát imádja. Korábban írtunk a vadkan első megjelenéséről az univerzumban. Számtalan univerzum van, s a vadkan forma valahol jelen pillanatban is létezik. Az Úr valamennyi formája örök. A bhakta vonzalma szerint imád egy bizonyos formát, és azt a formát szolgálja odaadó szolgálatában. A Rāmāyaṇa egyik versében Hanumān, Rāma hű bhaktája így szól: „Tudom, hogy nincsen különbség az Istenség Legfelsőbb Személyisége Sītā-Rāma és Lakṣmī-Nārāyaṇa formái között, mégis a Rāma és Sītā formák iránt ébredt bennem ragaszkodás és szeretet. Így aztán Rāma és Sītā alakjában szeretném látni az Urat.” A gauḍīya vaiṣṇavák ugyanígy Rādhā és Kṛṣṇa formáját szeretik, illetve Kṛṣṇa és Rukmiṇī formáját Dvārakāban. A bhaktānām anurūpātma-darśanam szavak azt jelentik, hogy az Úr mindig örömmel adja kegyét a bhaktának abban a bizonyos formában, melyben a bhakta imádni vagy szolgálni akarja Őt. Ebben a versben az áll, hogy Brahmā Harihoz, az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez fordult. Az Úrnak ez a formája Kṣīrodakaśāyī Viṣṇu. Ha valami nehézség adódik, s Brahmānak az Úrhoz kell fordulnia, Kṣīrodakaśāyī Viṣṇuhoz fordulhat, s bármikor megy Hozzá az univerzumban támadt gondok miatt, az Úr kegyesen számtalan módon enyhíti gondjait.		A versben a ''bhaktānām anurūpātma-darśanam'' szavak azt jelentik, hogy az Istenség Személyisége a bhakták vágyai szerint nyilvánítja ki számtalan formáját. Hanumānjī (Vajrāṅgajī) az Urat az Istenség Személyiségeként, az Úr Rāmacandraként akarta látni, míg más vaiṣṇavák Rādhā-Kṛṣṇa formájában, megint mások pedig Lakṣmī-Nārāyaṇa formájában akarják látni Őt. A māyāvādī filozófusok azt gondolják, hogy noha mindezeket a formákat az Úr aszerint veszi fel, ahogyan a bhakták látni kívánják Őt, valójában az Úr személytelen. A Brahma-saṁhitāból azonban megérthetjük, hogy ez nem így van, mert az Úrnak számtalan formája van. ''Advaitam acyutam'' — mondja a Brahma-saṁhitā. Hogy az Úr megjelenik a bhakta előtt, az nem a bhakta képzelődésének köszönhető. A Brahma-saṁhitā azt is elmagyarázza, hogy az Úr számtalan formával rendelkezik: ''rāmādi-mūrtiṣu kalā-niyamena tiṣṭhan''. Sok millió formában létezik. 8 400 000 faj van, a Legfelsőbb Úr inkarnációi azonban megszámlálhatatlanok. A Bhāgavatam kijelenti, hogy amint a tenger hullámait nem lehet megszámolni, de folytonosan megjelennek és eltűnnek, ugyanígy megszámlálhatatlanok az Úr inkarnációi és formái is. Egy bhakta ragaszkodik egy bizonyos formához, s azt a formát imádja. Korábban írtunk a vadkan első megjelenéséről az univerzumban. Számtalan univerzum van, s a vadkan forma valahol jelen pillanatban is létezik. Az Úr valamennyi formája örök. A bhakta vonzalma szerint imád egy bizonyos formát, és azt a formát szolgálja odaadó szolgálatában. A Rāmāyaṇa egyik versében Hanumān, Rāma hű bhaktája így szól: „Tudom, hogy nincsen különbség az Istenség Legfelsőbb Személyisége Sītā-Rāma és Lakṣmī-Nārāyaṇa formái között, mégis a Rāma és Sītā formák iránt ébredt bennem ragaszkodás és szeretet. Így aztán Rāma és Sītā alakjában szeretném látni az Urat.” A gauḍīya vaiṣṇavák ugyanígy Rādhā és Kṛṣṇa formáját szeretik, illetve Kṛṣṇa és Rukmiṇī formáját Dvārakāban. A ''bhaktānām anurūpātma-darśanam'' szavak azt jelentik, hogy az Úr mindig örömmel adja kegyét a bhaktának abban a bizonyos formában, melyben a bhakta imádni vagy szolgálni akarja Őt. Ebben a versben az áll, hogy Brahmā Harihoz, az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez fordult. Az Úrnak ez a formája Kṣīrodakaśāyī Viṣṇu. Ha valami nehézség adódik, s Brahmānak az Úrhoz kell fordulnia, Kṣīrodakaśāyī Viṣṇuhoz fordulhat, s bármikor megy Hozzá az univerzumban támadt gondok miatt, az Úr kegyesen számtalan módon enyhíti gondjait.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-03-01T08:49:11Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 20. fejezet|H25]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.20: Maitreya és Vidura beszélgetése| HUSZADIK FEJEZET: Maitreya és Vidura beszélgetése]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.20.24| SB 3.20.24]] '''[[HU/SB 3.20.24|SB 3.20.24]] - [[HU/SB 3.20.26|SB 3.20.26]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.20.26| SB 3.20.26]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.20.25|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 25. VERS ====

<div class="verse">
:sa upavrajya varadaṁ
:prapannārti-haraṁ harim
:anugrahāya bhaktānām
:anurūpātma-darśanam
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''saḥ''—az Úr Brahmā; ''upavrajya''—megközelítve; ''vara-dam''—minden áldás adományozója; ''prapanna''—azoknak, akik lótuszlábánál keresnek menedéket; ''ārti''—szenvedés; ''haram''—aki eloszlatja; ''harim''—az Úr Śrī Hari; ''anugrahāya''—hogy kegyét adja; ''bhaktānām''—bhaktáinak; ''anurūpa''—alkalmas formákban; ''ātma-darśanam''—aki Maga megnyilvánul.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Az Istenség Személyiségéhez fordult, minden áldás adományozójához, aki eloszlatja bhaktái s mindazok aggodalmát, akik menedéket keresnek lótuszlábánál. Hogy kedvében járjon bhaktáinak, az Úr számtalan transzcendentális formájában nyilvánul meg.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A versben a bhaktānām anurūpātma-darśanam szavak azt jelentik, hogy az Istenség Személyisége a bhakták vágyai szerint nyilvánítja ki számtalan formáját. Hanumānjī (Vajrāṅgajī) az Urat az Istenség Személyiségeként, az Úr Rāmacandraként akarta látni, míg más vaiṣṇavák Rādhā-Kṛṣṇa formájában, megint mások pedig Lakṣmī-Nārāyaṇa formájában akarják látni Őt. A māyāvādī filozófusok azt gondolják, hogy noha mindezeket a formákat az Úr aszerint veszi fel, ahogyan a bhakták látni kívánják Őt, valójában az Úr személytelen. A Brahma-saṁhitāból azonban megérthetjük, hogy ez nem így van, mert az Úrnak számtalan formája van. Advaitam acyutam — mondja a Brahma-saṁhitā. Hogy az Úr megjelenik a bhakta előtt, az nem a bhakta képzelődésének köszönhető. A Brahma-saṁhitā azt is elmagyarázza, hogy az Úr számtalan formával rendelkezik: rāmādi-mūrtiṣu kalā-niyamena tiṣṭhan. Sok millió formában létezik. 8 400 000 faj van, a Legfelsőbb Úr inkarnációi azonban megszámlálhatatlanok. A Bhāgavatam kijelenti, hogy amint a tenger hullámait nem lehet megszámolni, de folytonosan megjelennek és eltűnnek, ugyanígy megszámlálhatatlanok az Úr inkarnációi és formái is. Egy bhakta ragaszkodik egy bizonyos formához, s azt a formát imádja. Korábban írtunk a vadkan első megjelenéséről az univerzumban. Számtalan univerzum van, s a vadkan forma valahol jelen pillanatban is létezik. Az Úr valamennyi formája örök. A bhakta vonzalma szerint imád egy bizonyos formát, és azt a formát szolgálja odaadó szolgálatában. A Rāmāyaṇa egyik versében Hanumān, Rāma hű bhaktája így szól: „Tudom, hogy nincsen különbség az Istenség Legfelsőbb Személyisége Sītā-Rāma és Lakṣmī-Nārāyaṇa formái között, mégis a Rāma és Sītā formák iránt ébredt bennem ragaszkodás és szeretet. Így aztán Rāma és Sītā alakjában szeretném látni az Urat.” A gauḍīya vaiṣṇavák ugyanígy Rādhā és Kṛṣṇa formáját szeretik, illetve Kṛṣṇa és Rukmiṇī formáját Dvārakāban. A bhaktānām anurūpātma-darśanam szavak azt jelentik, hogy az Úr mindig örömmel adja kegyét a bhaktának abban a bizonyos formában, melyben a bhakta imádni vagy szolgálni akarja Őt. Ebben a versben az áll, hogy Brahmā Harihoz, az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez fordult. Az Úrnak ez a formája Kṣīrodakaśāyī Viṣṇu. Ha valami nehézség adódik, s Brahmānak az Úrhoz kell fordulnia, Kṣīrodakaśāyī Viṣṇuhoz fordulhat, s bármikor megy Hozzá az univerzumban támadt gondok miatt, az Úr kegyesen számtalan módon enyhíti gondjait.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.20.24| SB 3.20.24]] '''[[HU/SB 3.20.24|SB 3.20.24]] - [[HU/SB 3.20.26|SB 3.20.26]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.20.26| SB 3.20.26]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__