<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.20.12</id>
	<title>HU/SB 3.20.12 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.20.12"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.20.12&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-15T23:41:28Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.20.12&amp;diff=445175&amp;oldid=prev</id>
		<title>TattvaDarsana at 13:38, 25 June 2019</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.20.12&amp;diff=445175&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-06-25T13:38:16Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 13:38, 25 June 2019&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l25&quot;&gt;Line 25:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 25:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&#039;&#039;maitreyaḥ uvāca&#039;&#039;—Maitreya mondta; &#039;&#039;daivena&#039;&#039;—a sorsként ismert felsőbbrendű irányítás; &#039;&#039;durvitarkyeṇa&#039;&#039;—az empirikus spekuláción túl; &#039;&#039;pareṇa&#039;&#039;—Mahā-Viṣṇu által; &#039;&#039;animiṣeṇa&#039;&#039;—az örök idő &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;energiája &lt;/del&gt;által; &#039;&#039;ca&#039;&#039;—és; &#039;&#039;jāta-kṣobhāt&#039;&#039;—megzavarta az egyensúlyát; &#039;&#039;bhagavataḥ&#039;&#039;—az Istenség Személyiségének; &#039;&#039;mahān&#039;&#039;—az anyagi elemek összessége (a mahat-tattva); &#039;&#039;āsīt&#039;&#039;—létrejött; &#039;&#039;guṇa-trayāt&#039;&#039;—a természet három kötőerejéből.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&#039;&#039;maitreyaḥ uvāca&#039;&#039;—Maitreya mondta; &#039;&#039;daivena&#039;&#039;—a sorsként ismert felsőbbrendű irányítás; &#039;&#039;durvitarkyeṇa&#039;&#039;—az empirikus spekuláción túl; &#039;&#039;pareṇa&#039;&#039;—Mahā-Viṣṇu által; &#039;&#039;animiṣeṇa&#039;&#039;—az örök idő &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;ereje &lt;/ins&gt;által; &#039;&#039;ca&#039;&#039;—és; &#039;&#039;jāta-kṣobhāt&#039;&#039;—megzavarta az egyensúlyát; &#039;&#039;bhagavataḥ&#039;&#039;—az Istenség Személyiségének; &#039;&#039;mahān&#039;&#039;—az anyagi elemek összessége (a mahat-tattva); &#039;&#039;āsīt&#039;&#039;—létrejött; &#039;&#039;guṇa-trayāt&#039;&#039;—a természet három kötőerejéből.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l32&quot;&gt;Line 32:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 32:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Maitreya így szólt: Amikor a természet három kötőereje kombinációjának egyensúlyát az élőlény láthatatlan &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;cselekedete&lt;/del&gt;, Mahā-Viṣṇu és az idő ereje &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;megzavarta&lt;/del&gt;, létrejött az anyagi elemek összessége.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Maitreya így szólt: Amikor a természet három kötőereje kombinációjának egyensúlyát az élőlény láthatatlan &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;tevékenysége megzavarta&lt;/ins&gt;, Mahā-Viṣṇu és az idő ereje &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;által&lt;/ins&gt;, létrejött az anyagi elemek összessége.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l39&quot;&gt;Line 39:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 39:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ez a vers az anyagi teremtés okát tárja elénk nagyon érthetően. Az első ok daiva, a feltételekhez kötött lélek sorsa. Az anyagi teremtés a feltételekhez kötött lélek számára jött létre, aki az érzéki élvezet érdekében jogtalan uralomra vágyott. Nem lehetséges utánajárni, mikor történt meg először, hogy a feltételekhez kötött lélek uralkodni akart az anyagi természeten, de a védikus írásokban mindenhol azt találjuk, hogy az anyagi teremtés a feltételekhez kötött lélek érzéki élvezetét szolgálja. Van egy szép vers, amely elmondja, hogy a feltételekhez kötött lélek érzéki élvezetének lényege az, hogy amint megfeledkezik elsődleges kötelességéről, az Úr szolgálatáról, azonnal létrehozza az érzéki élvezet atmoszféráját, &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;melyet &lt;/del&gt;māyānak neveznek. Ez az anyagi teremtés oka.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ez a vers az anyagi teremtés okát tárja elénk nagyon érthetően. Az első ok daiva, a feltételekhez kötött lélek sorsa. Az anyagi teremtés a feltételekhez kötött lélek számára jött létre, aki az érzéki élvezet érdekében jogtalan uralomra vágyott. Nem lehetséges utánajárni, mikor történt meg először, hogy a feltételekhez kötött lélek uralkodni akart az anyagi természeten, de a védikus írásokban mindenhol azt találjuk, hogy az anyagi teremtés a feltételekhez kötött lélek érzéki élvezetét szolgálja. Van egy szép vers, amely elmondja, hogy a feltételekhez kötött lélek érzéki élvezetének lényege az, hogy amint &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;az élőlény &lt;/ins&gt;megfeledkezik elsődleges kötelességéről, az Úr szolgálatáról, azonnal létrehozza az érzéki élvezet atmoszféráját, &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;amit &lt;/ins&gt;māyānak neveznek. Ez az anyagi teremtés oka.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Egy másik szó, melyet itt olvashatunk, a durvitarkyeṇa. Senki sem vitatkozhat arról, mikor és hol kezdett el a feltételekhez kötött lélek az érzéki élvezetre vágyni, az oka azonban ott van. Az anyagi természet, melyet az Istenség Személyisége hozott létre, olyan atmoszféra, amely egyedül arra szolgál, hogy a feltételekhez kötött lélek az érzékein keresztül élvezetet meríthessen belőle. Ez a vers megemlíti, hogy a teremtés kezdetén az Istenség Személyisége, Viṣṇu működésre késztette az anyagi természetet, a prakṛtit. Három Viṣṇu van: az egyik Mahā-Viṣṇu, a másik Garbhodakaśāyī Viṣṇu, a harmadik pedig Kṣīrodakaśāyī Viṣṇu. A Śrīmad-Bhāgavatam Első Éneke mindhárom Viṣṇuról ír, s ez a vers is megerősíti, hogy Viṣṇu a teremtés oka. A Bhagavad-gītāból azt is megtudhatjuk, hogy a prakṛti Viṣṇu, vagyis Kṛṣṇa irányító pillantása hatására kezd el működni és működik most is, de az Istenség Legfelsőbb Személyisége változatlan. Az embernek nem szabad helytelenül azt gondolnia, hogy mivel a teremtés az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől származik, Neki kell átalakulnia a kozmikus anyagi megnyilvánulássá. Ő mindig létezik személyes formájában, de a kozmikus megnyilvánulás az Ő felfoghatatlan energiája által jön létre. Ennek az energiának a működését nehéz megérteni, ám a védikus írásokból megtudhatjuk, hogy saját sorsát a feltételekhez kötött lélek hozza létre, s a természet törvényei ajánlanak fel neki egy bizonyos testet az Istenség Legfelsőbb Személyiségének irányításával, aki Paramātmāként mindig vele van.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Egy másik szó, melyet itt olvashatunk, a durvitarkyeṇa. Senki sem vitatkozhat arról, mikor és hol kezdett el a feltételekhez kötött lélek az érzéki élvezetre vágyni, az oka azonban ott van. Az anyagi természet, melyet az Istenség Személyisége hozott létre, olyan atmoszféra, amely egyedül arra szolgál, hogy a feltételekhez kötött lélek az érzékein keresztül élvezetet meríthessen belőle. Ez a vers megemlíti, hogy a teremtés kezdetén az Istenség Személyisége, Viṣṇu működésre késztette az anyagi természetet, a prakṛtit. Három Viṣṇu van: az egyik Mahā-Viṣṇu, a másik Garbhodakaśāyī Viṣṇu, a harmadik pedig Kṣīrodakaśāyī Viṣṇu. A Śrīmad-Bhāgavatam Első Éneke mindhárom Viṣṇuról ír, s ez a vers is megerősíti, hogy Viṣṇu a teremtés oka. A Bhagavad-gītāból azt is megtudhatjuk, hogy a prakṛti&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, &lt;/ins&gt;Viṣṇu, vagyis Kṛṣṇa irányító pillantása hatására kezd el működni és működik most is, de az Istenség Legfelsőbb Személyisége változatlan. Az embernek nem szabad helytelenül azt gondolnia, hogy mivel a teremtés az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől származik, Neki kell átalakulnia a kozmikus anyagi megnyilvánulássá. Ő mindig létezik személyes formájában, de a kozmikus megnyilvánulás az Ő felfoghatatlan energiája által jön létre. Ennek az energiának a működését nehéz megérteni, ám a védikus írásokból megtudhatjuk, hogy saját sorsát a feltételekhez kötött lélek hozza létre, s a természet törvényei ajánlanak fel neki egy bizonyos testet az Istenség Legfelsőbb Személyiségének irányításával, aki Paramātmāként mindig vele van.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-429771:rev-445175:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>TattvaDarsana</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.20.12&amp;diff=429771&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.20.12&amp;diff=429771&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-03-01T08:10:49Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 20. fejezet|H12]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.20: Maitreya és Vidura beszélgetése| HUSZADIK FEJEZET: Maitreya és Vidura beszélgetése]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.20.11| SB 3.20.11]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.20.11|SB 3.20.11]] - [[HU/SB 3.20.13|SB 3.20.13]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.20.13| SB 3.20.13]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 3.20.12|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 12. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:maitreya uvāca&lt;br /&gt;
:daivena durvitarkyeṇa&lt;br /&gt;
:pareṇānimiṣeṇa ca&lt;br /&gt;
:jāta-kṣobhād bhagavato&lt;br /&gt;
:mahān āsīd guṇa-trayāt&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;maitreyaḥ uvāca&amp;#039;&amp;#039;—Maitreya mondta; &amp;#039;&amp;#039;daivena&amp;#039;&amp;#039;—a sorsként ismert felsőbbrendű irányítás; &amp;#039;&amp;#039;durvitarkyeṇa&amp;#039;&amp;#039;—az empirikus spekuláción túl; &amp;#039;&amp;#039;pareṇa&amp;#039;&amp;#039;—Mahā-Viṣṇu által; &amp;#039;&amp;#039;animiṣeṇa&amp;#039;&amp;#039;—az örök idő energiája által; &amp;#039;&amp;#039;ca&amp;#039;&amp;#039;—és; &amp;#039;&amp;#039;jāta-kṣobhāt&amp;#039;&amp;#039;—megzavarta az egyensúlyát; &amp;#039;&amp;#039;bhagavataḥ&amp;#039;&amp;#039;—az Istenség Személyiségének; &amp;#039;&amp;#039;mahān&amp;#039;&amp;#039;—az anyagi elemek összessége (a mahat-tattva); &amp;#039;&amp;#039;āsīt&amp;#039;&amp;#039;—létrejött; &amp;#039;&amp;#039;guṇa-trayāt&amp;#039;&amp;#039;—a természet három kötőerejéből.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Maitreya így szólt: Amikor a természet három kötőereje kombinációjának egyensúlyát az élőlény láthatatlan cselekedete, Mahā-Viṣṇu és az idő ereje megzavarta, létrejött az anyagi elemek összessége.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ez a vers az anyagi teremtés okát tárja elénk nagyon érthetően. Az első ok daiva, a feltételekhez kötött lélek sorsa. Az anyagi teremtés a feltételekhez kötött lélek számára jött létre, aki az érzéki élvezet érdekében jogtalan uralomra vágyott. Nem lehetséges utánajárni, mikor történt meg először, hogy a feltételekhez kötött lélek uralkodni akart az anyagi természeten, de a védikus írásokban mindenhol azt találjuk, hogy az anyagi teremtés a feltételekhez kötött lélek érzéki élvezetét szolgálja. Van egy szép vers, amely elmondja, hogy a feltételekhez kötött lélek érzéki élvezetének lényege az, hogy amint megfeledkezik elsődleges kötelességéről, az Úr szolgálatáról, azonnal létrehozza az érzéki élvezet atmoszféráját, melyet māyānak neveznek. Ez az anyagi teremtés oka.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy másik szó, melyet itt olvashatunk, a durvitarkyeṇa. Senki sem vitatkozhat arról, mikor és hol kezdett el a feltételekhez kötött lélek az érzéki élvezetre vágyni, az oka azonban ott van. Az anyagi természet, melyet az Istenség Személyisége hozott létre, olyan atmoszféra, amely egyedül arra szolgál, hogy a feltételekhez kötött lélek az érzékein keresztül élvezetet meríthessen belőle. Ez a vers megemlíti, hogy a teremtés kezdetén az Istenség Személyisége, Viṣṇu működésre késztette az anyagi természetet, a prakṛtit. Három Viṣṇu van: az egyik Mahā-Viṣṇu, a másik Garbhodakaśāyī Viṣṇu, a harmadik pedig Kṣīrodakaśāyī Viṣṇu. A Śrīmad-Bhāgavatam Első Éneke mindhárom Viṣṇuról ír, s ez a vers is megerősíti, hogy Viṣṇu a teremtés oka. A Bhagavad-gītāból azt is megtudhatjuk, hogy a prakṛti Viṣṇu, vagyis Kṛṣṇa irányító pillantása hatására kezd el működni és működik most is, de az Istenség Legfelsőbb Személyisége változatlan. Az embernek nem szabad helytelenül azt gondolnia, hogy mivel a teremtés az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől származik, Neki kell átalakulnia a kozmikus anyagi megnyilvánulássá. Ő mindig létezik személyes formájában, de a kozmikus megnyilvánulás az Ő felfoghatatlan energiája által jön létre. Ennek az energiának a működését nehéz megérteni, ám a védikus írásokból megtudhatjuk, hogy saját sorsát a feltételekhez kötött lélek hozza létre, s a természet törvényei ajánlanak fel neki egy bizonyos testet az Istenség Legfelsőbb Személyiségének irányításával, aki Paramātmāként mindig vele van.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.20.11| SB 3.20.11]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.20.11|SB 3.20.11]] - [[HU/SB 3.20.13|SB 3.20.13]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.20.13| SB 3.20.13]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>