HU/SB 3.2.15 - Revision history

TattvaDarsana at 08:00, 12 March 2019

2019-03-12T08:00:59Z

← Older revision		Revision as of 08:00, 12 March 2019
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Az Úr bhaktáinak természete békés, mert nincsenek anyagi vágyaik. Egy felszabadult lélek nem vágyakozik, ezért nem is bánkódik. Aki birtokolni akar, az bánkódik is, amikor elveszti tulajdonát. A bhakták nem vágynak anyagi javakra, s nem vágynak lelki felszabadulásra sem. Az Úr transzcendentális szerető szolgálatát végzik kötelességként, és nem törődnek vele, hol vannak vagy hogyan kellene cselekedniük. A karmīk, a jñānīk és a yogīk mind vágynak valamilyen anyagi vagy lelki dologra. A karmīk anyagi, a jñānīk és a yogīk lelki javakat akarnak, ezzel szemben a bhakták nem vágynak sem anyagi, sem lelki haszonra. Ők csak szolgálni akarják az Urat, legyenek bárhol az anyagi vagy a lelki világban, az Úr akarata szerint. Az Úr mindig különösen együttérző ilyen bhaktáival.		Az Úr bhaktáinak természete békés, mert nincsenek anyagi vágyaik. Egy felszabadult lélek nem vágyakozik, ezért nem is bánkódik. Aki birtokolni akar, az bánkódik is, amikor elveszti tulajdonát. A bhakták nem vágynak anyagi javakra, s nem vágynak lelki felszabadulásra sem. Az Úr transzcendentális szerető szolgálatát végzik kötelességként, és nem törődnek vele, hol vannak, vagy hogyan kellene cselekedniük. A karmīk, a jñānīk és a yogīk mind vágynak valamilyen anyagi vagy lelki dologra. A karmīk anyagi, a jñānīk és a yogīk lelki javakat akarnak, ezzel szemben a bhakták nem vágynak sem anyagi, sem lelki haszonra. Ők csak szolgálni akarják az Urat, legyenek bárhol az anyagi vagy a lelki világban, az Úr akarata szerint. Az Úr mindig különösen együttérző az ilyen bhaktáival.

	A karmīk, a jñānīk és a yogīk ~~adott gondolkozásmódja~~ a természet kötőerőinek hatása alatt áll, ezért őket itaráknak vagy abhaktáknak nevezik. Ezek az itarák – még a yogīk is – néha háborgatják az Úr bhaktáit. Durvāsā Muni, a nagy yogī zaklatta Ambarīṣa Mahārāját, mert az az Úr kiváló bhaktája volt~~, a~~ hatalmas karmī és jñānī, Hiraṇyakaśipu pedig még saját vaiṣṇava fiát, Prahlāda Mahārāját is bántotta. Számtalan olyan esetre találunk példát, amikor az itarák bántották az Úr békés bhaktáit. Amikor ilyen súrlódás keletkezik, tiszta bhaktái iránti végtelen könyörületességéből az Úr személyesen megjelenik, a mahat-tattvát irányító teljes részeivel együtt.		A karmīk, a jñānīk és a yogīk gondolkodásmódja a természet kötőerőinek hatása alatt áll, ezért őket itaráknak vagy abhaktáknak nevezik. Ezek az itarák – még a yogīk is – néha háborgatják az Úr bhaktáit. Durvāsā Muni, a nagy yogī zaklatta Ambarīṣa Mahārāját, mert ő az Úr kiváló bhaktája volt. A hatalmas karmī és jñānī, Hiraṇyakaśipu pedig még saját vaiṣṇava fiát, Prahlāda Mahārāját is bántotta. Számtalan olyan esetre találunk példát, amikor az itarák bántották az Úr békés bhaktáit. Amikor ilyen súrlódás keletkezik, tiszta bhaktái iránti végtelen könyörületességéből az Úr személyesen megjelenik, a mahat-tattvát irányító teljes részeivel együtt.

	Az Úr az anyagi és a lelki tartományokban egyaránt mindenhol jelen van, s bhaktái kedvéért jelenik meg, amikor súrlódás támad köztük és az abhakták között. Ahogyan az anyag súrlódása következtében – bármikor és bárhol történjék is – elektromosság fejlődik, úgy jelenik meg az Úr is – lévén mindent átható – a bhakták és az abhakták között keletkezett súrlódás eredményeképpen. Amikor az Úr Kṛṣṇa, hogy teljesítse misszióját, megjelenik, minden teljes kiterjedése elkíséri. Amikor Vasudeva fiaként jelent meg, inkarnációját illetően megoszlottak a vélemények. Néhányan azt mondták, hogy Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége, mások azt, hogy Nārāyaṇa inkarnációja, megint mások pedig azt, hogy Kṣīrodakaśāyī Viṣṇu inkarnációja. Valójában azonban Ő az eredeti Istenség Legfelsőbb ~~Személyisége – kṛṣṇas~~ tu bhagavān ~~svayam –~~, és Nārāyaṇa, a puruṣák és a többi inkarnáció Vele tartanak, hogy kedvteléseiben különféle szerepeket töltsenek be. A mahad-aṁśa-yuktaḥ kifejezés arra utal, hogy Vele jönnek a puruṣák is, akik létrehozzák a mahat-tattvát. A védikus himnuszok megerősítik ezt: mahāntaṁ vibhum ātmānam.		Az Úr az anyagi és a lelki tartományokban egyaránt mindenhol jelen van, s bhaktái kedvéért jelenik meg, amikor súrlódás támad köztük és az abhakták között. Ahogyan az anyag súrlódása következtében – bármikor és bárhol történjék is – elektromosság fejlődik, úgy jelenik meg az Úr is – lévén mindent átható – a bhakták és az abhakták között keletkezett súrlódás eredményeképpen. Amikor az Úr Kṛṣṇa, hogy teljesítse misszióját, megjelenik, minden teljes kiterjedése elkíséri. Amikor Vasudeva fiaként jelent meg, inkarnációját illetően megoszlottak a vélemények. Néhányan azt mondták, hogy Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége, mások azt, hogy Nārāyaṇa inkarnációja, megint mások pedig azt, hogy Kṣīrodakaśāyī Viṣṇu inkarnációja. Valójában azonban Ő az eredeti Istenség Legfelsőbb Személyisége – ''kṛṣṇas tu bhagavān svayam'' ([[HU/SB 1.3.28\|SB 1.3.28]]) –, és Nārāyaṇa, a puruṣák és a többi inkarnáció Vele tartanak, hogy kedvteléseiben különféle szerepeket töltsenek be. A mahad-aṁśa-yuktaḥ kifejezés arra utal, hogy Vele jönnek a puruṣák is, akik létrehozzák a mahat-tattvát. A védikus himnuszok megerősítik ezt: ''mahāntaṁ vibhum ātmānam''.

	Az Úr Kṛṣṇa úgy jelent meg, mint az elektromosság, amikor súrlódás támadt Kaṁsa, Vasudeva és Ugrasena között. Vasudeva és Ugrasena az Úr bhaktái voltak, míg Kaṁsa, a karmīk és jñānīk képviselője abhakta volt. Kṛṣṇát teljes valóságában a naphoz hasonlíthatjuk. Először Devakī méhének óceánjából kelt fel, majd lassanként, ahogyan a nap reggel életet ad a lótuszvirágnak, elégedetté tette Mathurā környékének népét. Lassan delelőre hágott Dvārakā fölött, majd lenyugodott, akár a nap, mindent sötétbe borítva, ahogyan azt Uddhava elmondja.		Az Úr Kṛṣṇa úgy jelent meg, mint az elektromosság, amikor súrlódás támadt Kaṁsa, Vasudeva és Ugrasena között. Vasudeva és Ugrasena az Úr bhaktái voltak, míg Kaṁsa, a karmīk és jñānīk képviselője abhakta volt. Kṛṣṇát teljes valóságában a naphoz hasonlíthatjuk. Először Devakī méhének óceánjából kelt fel, majd lassanként, ahogyan a nap reggel életet ad a lótuszvirágnak, elégedetté tette Mathurā környékének népét. Lassan delelőre hágott Dvārakā fölött, majd lenyugodott, akár a nap, mindent sötétbe borítva, ahogyan azt Uddhava elmondja.

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-02-10T08:16:09Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 2. fejezet|H15]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.2: Emlékezés az Úr Krsnára| MÁSODIK FEJEZET: Emlékezés az Úr Kṛṣṇára]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.2.14| SB 3.2.14]] '''[[HU/SB 3.2.14|SB 3.2.14]] - [[HU/SB 3.2.16|SB 3.2.16]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.2.16| SB 3.2.16]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.2.15|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 15. VERS ====

<div class="verse">
:sva-śānta-rūpeṣv itaraiḥ sva-rūpair
:abhyardyamāneṣv anukampitātmā
:parāvareśo mahad-aṁśa-yukto
:hy ajo ’pi jāto bhagavān yathāgniḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''sva-śānta-rūpeṣu''–az Úr békés bhaktáinak; ''itaraiḥ''–mások, az abhakták; ''sva-rūpaiḥ''–a természet rájuk ható kötőereje szerint; ''abhyardyamāneṣu''–zaklatja; ''anukampita-ātmā''–a végtelenül könyörületes Úr; ''para-avara''–lelki és anyagi; ''īśaḥ''–irányító; ''mahat-aṁśa-yuktaḥ''–a mahat-tattva teljes részével együtt; ''hi''–bizonyára; ''ajaḥ''–a megszületetlen; ''api''–bár; ''jātaḥ''–megszületett; ''bhagavān''–az Istenség Személyisége; ''yathā''–mintha; ''agniḥ''–a tűz.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Az Istenség Személyisége, a lelki és anyagi teremtés végtelenül könyörületes irányítója születetlen, ám amikor súrlódás támad békés bhaktái és azok között, akik a természet anyagi kötőerőinek hatása alatt állnak, megszületik, mint a tűz, a mahat-tattva kíséretében.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az Úr bhaktáinak természete békés, mert nincsenek anyagi vágyaik. Egy felszabadult lélek nem vágyakozik, ezért nem is bánkódik. Aki birtokolni akar, az bánkódik is, amikor elveszti tulajdonát. A bhakták nem vágynak anyagi javakra, s nem vágynak lelki felszabadulásra sem. Az Úr transzcendentális szerető szolgálatát végzik kötelességként, és nem törődnek vele, hol vannak vagy hogyan kellene cselekedniük. A karmīk, a jñānīk és a yogīk mind vágynak valamilyen anyagi vagy lelki dologra. A karmīk anyagi, a jñānīk és a yogīk lelki javakat akarnak, ezzel szemben a bhakták nem vágynak sem anyagi, sem lelki haszonra. Ők csak szolgálni akarják az Urat, legyenek bárhol az anyagi vagy a lelki világban, az Úr akarata szerint. Az Úr mindig különösen együttérző ilyen bhaktáival.

A karmīk, a jñānīk és a yogīk adott gondolkozásmódja a természet kötőerőinek hatása alatt áll, ezért őket itaráknak vagy abhaktáknak nevezik. Ezek az itarák – még a yogīk is – néha háborgatják az Úr bhaktáit. Durvāsā Muni, a nagy yogī zaklatta Ambarīṣa Mahārāját, mert az az Úr kiváló bhaktája volt, a hatalmas karmī és jñānī, Hiraṇyakaśipu pedig még saját vaiṣṇava fiát, Prahlāda Mahārāját is bántotta. Számtalan olyan esetre találunk példát, amikor az itarák bántották az Úr békés bhaktáit. Amikor ilyen súrlódás keletkezik, tiszta bhaktái iránti végtelen könyörületességéből az Úr személyesen megjelenik, a mahat-tattvát irányító teljes részeivel együtt.

Az Úr az anyagi és a lelki tartományokban egyaránt mindenhol jelen van, s bhaktái kedvéért jelenik meg, amikor súrlódás támad köztük és az abhakták között. Ahogyan az anyag súrlódása következtében – bármikor és bárhol történjék is – elektromosság fejlődik, úgy jelenik meg az Úr is – lévén mindent átható – a bhakták és az abhakták között keletkezett súrlódás eredményeképpen. Amikor az Úr Kṛṣṇa, hogy teljesítse misszióját, megjelenik, minden teljes kiterjedése elkíséri. Amikor Vasudeva fiaként jelent meg, inkarnációját illetően megoszlottak a vélemények. Néhányan azt mondták, hogy Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége, mások azt, hogy Nārāyaṇa inkarnációja, megint mások pedig azt, hogy Kṣīrodakaśāyī Viṣṇu inkarnációja. Valójában azonban Ő az eredeti Istenség Legfelsőbb Személyisége – kṛṣṇas tu bhagavān svayam –, és Nārāyaṇa, a puruṣák és a többi inkarnáció Vele tartanak, hogy kedvteléseiben különféle szerepeket töltsenek be. A mahad-aṁśa-yuktaḥ kifejezés arra utal, hogy Vele jönnek a puruṣák is, akik létrehozzák a mahat-tattvát. A védikus himnuszok megerősítik ezt: mahāntaṁ vibhum ātmānam.

Az Úr Kṛṣṇa úgy jelent meg, mint az elektromosság, amikor súrlódás támadt Kaṁsa, Vasudeva és Ugrasena között. Vasudeva és Ugrasena az Úr bhaktái voltak, míg Kaṁsa, a karmīk és jñānīk képviselője abhakta volt. Kṛṣṇát teljes valóságában a naphoz hasonlíthatjuk. Először Devakī méhének óceánjából kelt fel, majd lassanként, ahogyan a nap reggel életet ad a lótuszvirágnak, elégedetté tette Mathurā környékének népét. Lassan delelőre hágott Dvārakā fölött, majd lenyugodott, akár a nap, mindent sötétbe borítva, ahogyan azt Uddhava elmondja.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.2.14| SB 3.2.14]] '''[[HU/SB 3.2.14|SB 3.2.14]] - [[HU/SB 3.2.16|SB 3.2.16]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.2.16| SB 3.2.16]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__