HU/SB 3.16.31 - Revision history

TattvaDarsana at 10:55, 17 July 2025

2025-07-17T10:55:02Z

← Older revision		Revision as of 10:55, 17 July 2025
Line 40:		Line 40:
	Az Istenség Legfelsőbb Személyisége azt tanácsolta a két ajtónállónak, Jayának és Vijayának, hogy haragjukba merülve gyakorolják a bhakti-yogát, s akkor megszabadulhatnak a brāhmaṇák átkaitól. Śrīla Madhva Muni ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az ember azáltal, hogy a bhakti-yogát gyakorolja, megszabadulhat minden bűnének visszahatásától. A bhakti-yoga segítségével még egy brahma-śāpától, egy brāhmaṇa átkától is meg lehet szabadulni, melyet semmilyen más módon nem lehet legyőzni.		Az Istenség Legfelsőbb Személyisége azt tanácsolta a két ajtónállónak, Jayának és Vijayának, hogy haragjukba merülve gyakorolják a bhakti-yogát, s akkor megszabadulhatnak a brāhmaṇák átkaitól. Śrīla Madhva Muni ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az ember azáltal, hogy a bhakti-yogát gyakorolja, megszabadulhat minden bűnének visszahatásától. A bhakti-yoga segítségével még egy brahma-śāpától, egy brāhmaṇa átkától is meg lehet szabadulni, melyet semmilyen más módon nem lehet legyőzni.

	A bhakti-yogát az ember számtalan rasában gyakorolhatja. Tizenkét rasa van: öt elsődleges és hét másodlagos rasa. Az öt elsődleges rasa alkotja a közvetlen bhakti-yogát, ám a hét másodlagos rasa – annak ellenére, hogy közvetett rasa – szintén a bhakti-yogához tartozik, ha az Úr szolgálatában használják őket. A bhakti-yoga tehát mindent magában foglal. Aki valahogyan ragaszkodni kezd az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, az a bhakti-yoga gyakorlásába kezd, ahogyan azt a Śrīmad-Bhāgavatam ([[~~HU/~~SB 10.29.15\|SB 10.29.15]]) leírja: ''kāmaṁ krodhaṁ bhayam''. A gopīk az érzéki vágy (kāma) kapcsolatában vonzódtak Kṛṣṇához a bhakti-yogán keresztül, Kaṁsa pedig halálfélelme révén kapcsolódott a bhakti-yogához. A bhakti-yogának olyan hatalmas ereje van, hogy általa még akkor is nagyon gyorsan felszabadulhat valaki, ha az Úr ellenségévé válik, s örökké így gondol Rá. Azt mondják, ''viṣṇu-bhaktaḥ smṛto daiva āsuras tad-vipanyayaḥ'': „Az Úr Viṣṇu bhaktáit félisteneknek nevezik, ezzel szemben azokat, akik nem bhakták, asuráknak hívják.” Ám a bhakti-yoga hatása olyan rendkívüli, hogy a félisteneket és az asurákat egyaránt áldásában részesíti, ha azok mindig az Istenség Személyiségére gondolnak. A bhakti-yoga alapelve az, hogy gondoljunk szüntelenül a Legfelsőbb Úrra. Az Úr a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 18.65\|BG 18.65]]) így szól: ''man-manā bhava mad-bhaktaḥ'' – „Gondolj mindig Rám!” Mindegy, hogyan gondol Rá az ember. A bhakti-yoga alapelve csupán az, hogy gondoljunk az Istenség Személyiségére.		A bhakti-yogát az ember számtalan rasában gyakorolhatja. Tizenkét rasa van: öt elsődleges és hét másodlagos rasa. Az öt elsődleges rasa alkotja a közvetlen bhakti-yogát, ám a hét másodlagos rasa – annak ellenére, hogy közvetett rasa – szintén a bhakti-yogához tartozik, ha az Úr szolgálatában használják őket. A bhakti-yoga tehát mindent magában foglal. Aki valahogyan ragaszkodni kezd az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, az a bhakti-yoga gyakorlásába kezd, ahogyan azt a Śrīmad-Bhāgavatam ([[vanisource:SB 10.29.15\|SB 10.29.15]]) leírja: ''kāmaṁ krodhaṁ bhayam''. A gopīk az érzéki vágy (kāma) kapcsolatában vonzódtak Kṛṣṇához a bhakti-yogán keresztül, Kaṁsa pedig halálfélelme révén kapcsolódott a bhakti-yogához. A bhakti-yogának olyan hatalmas ereje van, hogy általa még akkor is nagyon gyorsan felszabadulhat valaki, ha az Úr ellenségévé válik, s örökké így gondol Rá. Azt mondják, ''viṣṇu-bhaktaḥ smṛto daiva āsuras tad-vipanyayaḥ'': „Az Úr Viṣṇu bhaktáit félisteneknek nevezik, ezzel szemben azokat, akik nem bhakták, asuráknak hívják.” Ám a bhakti-yoga hatása olyan rendkívüli, hogy a félisteneket és az asurákat egyaránt áldásában részesíti, ha azok mindig az Istenség Személyiségére gondolnak. A bhakti-yoga alapelve az, hogy gondoljunk szüntelenül a Legfelsőbb Úrra. Az Úr a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 18.65\|BG 18.65]]) így szól: ''man-manā bhava mad-bhaktaḥ'' – „Gondolj mindig Rám!” Mindegy, hogyan gondol Rá az ember. A bhakti-yoga alapelve csupán az, hogy gondoljunk az Istenség Személyiségére.

	Az anyagi világban a bűnös cselekedetek különféle fokozataival találkozhatunk, melyek közül a legsúlyosabbnak azt tekintik, amikor valaki nem adja meg a tiszteletet egy brāhmaṇának vagy egy vaiṣṇavának. A versből kiderül, hogy az ember még ettől a súlyos bűntől is megszabadulhat pusztán azzal, ha Viṣṇura gondol – még akkor is, ha ezt nem szeretettel, hanem dühösen teszi. Így aztán ha mindig Viṣṇura gondolnak, még azok is megszabadulhatnak minden bűnüktől, akik nem bhakták. A Kṛṣṇa-tudat a gondolkodás legmagasabb rendű formája. Az Úr Viṣṇura ebben a korban a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare mantra éneklésével lehet gondolnunk. A Bhāgavatam állításaiból kitűnik, hogy az a tulajdonság, hogy valaki Kṛṣṇára, Viṣṇura gondol, még akkor is megtisztítja az embert a bűneitől, ha ellenségként gondol Rá.		Az anyagi világban a bűnös cselekedetek különféle fokozataival találkozhatunk, melyek közül a legsúlyosabbnak azt tekintik, amikor valaki nem adja meg a tiszteletet egy brāhmaṇának vagy egy vaiṣṇavának. A versből kiderül, hogy az ember még ettől a súlyos bűntől is megszabadulhat pusztán azzal, ha Viṣṇura gondol – még akkor is, ha ezt nem szeretettel, hanem dühösen teszi. Így aztán ha mindig Viṣṇura gondolnak, még azok is megszabadulhatnak minden bűnüktől, akik nem bhakták. A Kṛṣṇa-tudat a gondolkodás legmagasabb rendű formája. Az Úr Viṣṇura ebben a korban a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare mantra éneklésével lehet gondolnunk. A Bhāgavatam állításaiból kitűnik, hogy az a tulajdonság, hogy valaki Kṛṣṇára, Viṣṇura gondol, még akkor is megtisztítja az embert a bűneitől, ha ellenségként gondol Rá.

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-06T14:02:13Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 14:02, 6 September 2020
Line 40:		Line 40:
	Az Istenség Legfelsőbb Személyisége azt tanácsolta a két ajtónállónak, Jayának és Vijayának, hogy haragjukba merülve gyakorolják a bhakti-yogát, s akkor megszabadulhatnak a brāhmaṇák átkaitól. Śrīla Madhva Muni ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az ember azáltal, hogy a bhakti-yogát gyakorolja, megszabadulhat minden bűnének visszahatásától. A bhakti-yoga segítségével még egy brahma-śāpától, egy brāhmaṇa átkától is meg lehet szabadulni, melyet semmilyen más módon nem lehet legyőzni.		Az Istenség Legfelsőbb Személyisége azt tanácsolta a két ajtónállónak, Jayának és Vijayának, hogy haragjukba merülve gyakorolják a bhakti-yogát, s akkor megszabadulhatnak a brāhmaṇák átkaitól. Śrīla Madhva Muni ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az ember azáltal, hogy a bhakti-yogát gyakorolja, megszabadulhat minden bűnének visszahatásától. A bhakti-yoga segítségével még egy brahma-śāpától, egy brāhmaṇa átkától is meg lehet szabadulni, melyet semmilyen más módon nem lehet legyőzni.

	A bhakti-yogát az ember számtalan rasában gyakorolhatja. Tizenkét rasa van: öt elsődleges és hét másodlagos rasa. Az öt elsődleges rasa alkotja a közvetlen bhakti-yogát, ám a hét másodlagos rasa – annak ellenére, hogy közvetett rasa – szintén a bhakti-yogához tartozik, ha az Úr szolgálatában használják őket. A bhakti-yoga tehát mindent magában foglal. Aki valahogyan ragaszkodni kezd az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, az a bhakti-yoga gyakorlásába kezd, ahogyan azt a Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 10.29.15\|SB 10.29.15]]) leírja: kāmaṁ krodhaṁ bhayam. A gopīk az érzéki vágy (kāma) kapcsolatában vonzódtak Kṛṣṇához a bhakti-yogán keresztül, Kaṁsa pedig halálfélelme révén kapcsolódott a bhakti-yogához. A bhakti-yogának olyan hatalmas ereje van, hogy általa még akkor is nagyon gyorsan felszabadulhat valaki, ha az Úr ellenségévé válik, s örökké így gondol Rá. Azt mondják, viṣṇu-bhaktaḥ smṛto daiva āsuras tad-vipanyayaḥ: „Az Úr Viṣṇu bhaktáit félisteneknek nevezik, ezzel szemben azokat, akik nem bhakták, asuráknak hívják.” Ám a bhakti-yoga hatása olyan rendkívüli, hogy a félisteneket és az asurákat egyaránt áldásában részesíti, ha azok mindig az Istenség Személyiségére gondolnak. A bhakti-yoga alapelve az, hogy gondoljunk szüntelenül a Legfelsőbb Úrra. Az Úr a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 18.65\|BG 18.65]]) így szól: man-manā bhava mad-~~bhaktaḥ – „Gondolj~~ mindig Rám!” Mindegy, hogyan gondol Rá az ember. A bhakti-yoga alapelve csupán az, hogy gondoljunk az Istenség Személyiségére.		A bhakti-yogát az ember számtalan rasában gyakorolhatja. Tizenkét rasa van: öt elsődleges és hét másodlagos rasa. Az öt elsődleges rasa alkotja a közvetlen bhakti-yogát, ám a hét másodlagos rasa – annak ellenére, hogy közvetett rasa – szintén a bhakti-yogához tartozik, ha az Úr szolgálatában használják őket. A bhakti-yoga tehát mindent magában foglal. Aki valahogyan ragaszkodni kezd az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, az a bhakti-yoga gyakorlásába kezd, ahogyan azt a Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 10.29.15\|SB 10.29.15]]) leírja: ''kāmaṁ krodhaṁ bhayam''. A gopīk az érzéki vágy (kāma) kapcsolatában vonzódtak Kṛṣṇához a bhakti-yogán keresztül, Kaṁsa pedig halálfélelme révén kapcsolódott a bhakti-yogához. A bhakti-yogának olyan hatalmas ereje van, hogy általa még akkor is nagyon gyorsan felszabadulhat valaki, ha az Úr ellenségévé válik, s örökké így gondol Rá. Azt mondják, ''viṣṇu-bhaktaḥ smṛto daiva āsuras tad-vipanyayaḥ'': „Az Úr Viṣṇu bhaktáit félisteneknek nevezik, ezzel szemben azokat, akik nem bhakták, asuráknak hívják.” Ám a bhakti-yoga hatása olyan rendkívüli, hogy a félisteneket és az asurákat egyaránt áldásában részesíti, ha azok mindig az Istenség Személyiségére gondolnak. A bhakti-yoga alapelve az, hogy gondoljunk szüntelenül a Legfelsőbb Úrra. Az Úr a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 18.65\|BG 18.65]]) így szól: ''man-manā bhava mad-bhaktaḥ'' – „Gondolj mindig Rám!” Mindegy, hogyan gondol Rá az ember. A bhakti-yoga alapelve csupán az, hogy gondoljunk az Istenség Személyiségére.

	Az anyagi világban a bűnös cselekedetek különféle fokozataival találkozhatunk, melyek közül a legsúlyosabbnak azt tekintik, amikor valaki nem adja meg a tiszteletet egy brāhmaṇának vagy egy vaiṣṇavának. A versből kiderül, hogy az ember még ettől a súlyos bűntől is megszabadulhat pusztán azzal, ha Viṣṇura gondol – még akkor is, ha ezt nem szeretettel, hanem dühösen teszi. Így aztán ha mindig Viṣṇura gondolnak, még azok is megszabadulhatnak minden bűnüktől, akik nem bhakták. A Kṛṣṇa-tudat a gondolkodás legmagasabb rendű formája. Az Úr Viṣṇura ebben a korban a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare mantra éneklésével lehet gondolnunk. A Bhāgavatam állításaiból kitűnik, hogy az a tulajdonság, hogy valaki Kṛṣṇára, Viṣṇura gondol, még akkor is megtisztítja az embert a bűneitől, ha ellenségként gondol Rá.		Az anyagi világban a bűnös cselekedetek különféle fokozataival találkozhatunk, melyek közül a legsúlyosabbnak azt tekintik, amikor valaki nem adja meg a tiszteletet egy brāhmaṇának vagy egy vaiṣṇavának. A versből kiderül, hogy az ember még ettől a súlyos bűntől is megszabadulhat pusztán azzal, ha Viṣṇura gondol – még akkor is, ha ezt nem szeretettel, hanem dühösen teszi. Így aztán ha mindig Viṣṇura gondolnak, még azok is megszabadulhatnak minden bűnüktől, akik nem bhakták. A Kṛṣṇa-tudat a gondolkodás legmagasabb rendű formája. Az Úr Viṣṇura ebben a korban a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare mantra éneklésével lehet gondolnunk. A Bhāgavatam állításaiból kitűnik, hogy az a tulajdonság, hogy valaki Kṛṣṇára, Viṣṇura gondol, még akkor is megtisztítja az embert a bűneitől, ha ellenségként gondol Rá.

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-02-25T09:24:49Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 16. fejezet|H31]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.16: A bölcsek megátkozzák Vaikuntha két ajtónállóját, Jayát és Vijayát| TIZENHATODIK FEJEZET: A bölcsek megátkozzák Vaikuṇṭha két ajtónállóját, Jayát és Vijayát]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.16.30| SB 3.16.30]] '''[[HU/SB 3.16.30|SB 3.16.30]] - [[HU/SB 3.16.32|SB 3.16.32]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.16.32| SB 3.16.32]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.16.31|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 31. VERS ====

<div class="verse">
:mayi saṁrambha-yogena
:nistīrya brahma-helanam
:pratyeṣyataṁ nikāśaṁ me
:kālenālpīyasā punaḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''mayi''–Nekem; ''saṁrambha-yogena''–a misztikus yogát dühösen gyakorolva; ''nistīrya''–felszabadulva; ''brahma-helanam''–a brāhmaṇák iránti engedetlenség eredménye; ''pratyeṣyatam''–vissza fog térni; ''nikāśam''–közel; ''me''–Hozzám; ''kālena''–idővel; ''alpīyasā''–nagyon rövid; ''punaḥ''–újra.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Az Úr megnyugtatta Vaikuṇṭha két lakóját, Jayát és Vijayát: Azzal, hogy dühtől átitatva a misztikus yoga folyamatát gyakoroljátok, megszabadultok majd bűnötöktől, hogy nem engedelmeskedtetek a brāhmaṇáknak, és nagyon rövid időn belül vissza fogtok térni Hozzám.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége azt tanácsolta a két ajtónállónak, Jayának és Vijayának, hogy haragjukba merülve gyakorolják a bhakti-yogát, s akkor megszabadulhatnak a brāhmaṇák átkaitól. Śrīla Madhva Muni ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az ember azáltal, hogy a bhakti-yogát gyakorolja, megszabadulhat minden bűnének visszahatásától. A bhakti-yoga segítségével még egy brahma-śāpától, egy brāhmaṇa átkától is meg lehet szabadulni, melyet semmilyen más módon nem lehet legyőzni.

A bhakti-yogát az ember számtalan rasában gyakorolhatja. Tizenkét rasa van: öt elsődleges és hét másodlagos rasa. Az öt elsődleges rasa alkotja a közvetlen bhakti-yogát, ám a hét másodlagos rasa – annak ellenére, hogy közvetett rasa – szintén a bhakti-yogához tartozik, ha az Úr szolgálatában használják őket. A bhakti-yoga tehát mindent magában foglal. Aki valahogyan ragaszkodni kezd az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, az a bhakti-yoga gyakorlásába kezd, ahogyan azt a Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 10.29.15|SB 10.29.15]]) leírja: kāmaṁ krodhaṁ bhayam. A gopīk az érzéki vágy (kāma) kapcsolatában vonzódtak Kṛṣṇához a bhakti-yogán keresztül, Kaṁsa pedig halálfélelme révén kapcsolódott a bhakti-yogához. A bhakti-yogának olyan hatalmas ereje van, hogy általa még akkor is nagyon gyorsan felszabadulhat valaki, ha az Úr ellenségévé válik, s örökké így gondol Rá. Azt mondják, viṣṇu-bhaktaḥ smṛto daiva āsuras tad-vipanyayaḥ: „Az Úr Viṣṇu bhaktáit félisteneknek nevezik, ezzel szemben azokat, akik nem bhakták, asuráknak hívják.” Ám a bhakti-yoga hatása olyan rendkívüli, hogy a félisteneket és az asurákat egyaránt áldásában részesíti, ha azok mindig az Istenség Személyiségére gondolnak. A bhakti-yoga alapelve az, hogy gondoljunk szüntelenül a Legfelsőbb Úrra. Az Úr a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 18.65|BG 18.65]]) így szól: man-manā bhava mad-bhaktaḥ – „Gondolj mindig Rám!” Mindegy, hogyan gondol Rá az ember. A bhakti-yoga alapelve csupán az, hogy gondoljunk az Istenség Személyiségére.

Az anyagi világban a bűnös cselekedetek különféle fokozataival találkozhatunk, melyek közül a legsúlyosabbnak azt tekintik, amikor valaki nem adja meg a tiszteletet egy brāhmaṇának vagy egy vaiṣṇavának. A versből kiderül, hogy az ember még ettől a súlyos bűntől is megszabadulhat pusztán azzal, ha Viṣṇura gondol – még akkor is, ha ezt nem szeretettel, hanem dühösen teszi. Így aztán ha mindig Viṣṇura gondolnak, még azok is megszabadulhatnak minden bűnüktől, akik nem bhakták. A Kṛṣṇa-tudat a gondolkodás legmagasabb rendű formája. Az Úr Viṣṇura ebben a korban a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare mantra éneklésével lehet gondolnunk. A Bhāgavatam állításaiból kitűnik, hogy az a tulajdonság, hogy valaki Kṛṣṇára, Viṣṇura gondol, még akkor is megtisztítja az embert a bűneitől, ha ellenségként gondol Rá.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.16.30| SB 3.16.30]] '''[[HU/SB 3.16.30|SB 3.16.30]] - [[HU/SB 3.16.32|SB 3.16.32]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.16.32| SB 3.16.32]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__