HU/SB 3.16.22 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-06T13:59:33Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 13:59, 6 September 2020
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Az Urat ebben a versben tri-yugának szólítják, ami annyit jelent, hogy Ő az, aki megjelenik a három korszakban – a Satya, a Dvāpara és Tretā yugákban. A vers nem említi, hogy a negyedik korszakban, a Kali-yugában is megjelenne. A védikus írások elmondják, hogy az Úr a Kali-yugában channa avatāraként, „rejtett” inkarnációként jön el, s nem mutatkozik meg mint megnyilvánult inkarnáció. Más yugákban megnyilvánult inkarnációként jelenik meg, ezért tri-yugának szólítják, a három yugában megjelenő Úrnak.		Az Urat ebben a versben tri-yugának szólítják, ami annyit jelent, hogy Ő az, aki megjelenik a három korszakban – a Satya, a Dvāpara és Tretā yugákban. A vers nem említi, hogy a negyedik korszakban, a Kali-yugában is megjelenne. A védikus írások elmondják, hogy az Úr a Kali-yugában channa avatāraként, „rejtett” inkarnációként jön el, s nem mutatkozik meg, mint megnyilvánult inkarnáció. Más yugákban megnyilvánult inkarnációként jelenik meg, ezért tri-yugának szólítják, a három yugában megjelenő Úrnak.

	Śrīdhara Svāmī a következőképpen magyarázza a tri-yugát: yuga azt jelenti: „pár”, tri pedig azt: „három”. Az Úr hat fensége három párban nyilvánult meg, három pár fenségként, ezért tri-yugának szólíthatjuk Őt. Az Úr a vallásos elvek személyisége. Az első három korszakban a vallásos elveket háromféle lelki kultúra védelmezi: a lemondás, a tisztaság és a kegy. Az Urat emiatt szintén tri-yugának nevezik. A Kali-korszakban a lelki kultúra e három feltétele szinte teljesen hiányzik, ám az Úr olyan kegyes, hogy noha a Kali-yuga nem rendelkezik ezzel a három lelki tulajdonsággal, rejtett inkarnációjában mégis megjelenik mint az Úr Caitanya, s megvédi a kor embereit. Az Úr Śrī Caitanyát azért nevezik „rejtett” inkarnációnak, mert bár Ő ~~maga~~ Kṛṣṇa, Kṛṣṇa bhaktájaként viselkedik, nem pedig mint ~~maga~~ Kṛṣṇa. A bhakták emiatt az Úr Caitanyához imádkoznak, hogy szabadítsa meg őket a szenvedélyüktől és tudatlanságuktól, e yuga legszembetűnőbb tulajdonságaitól. A Kṛṣṇa-~~tudatos~~ mozgalomban az Úr szent nevét énekelve – Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, ahogyan azt az Úr Caitanya bevezette – az ember megtisztul a szenvedély és a tudatlanság kötőerőitől.		Śrīdhara Svāmī a következőképpen magyarázza a tri-yugát: yuga azt jelenti: „pár”, tri pedig azt: „három”. Az Úr hat fensége három párban nyilvánult meg, három pár fenségként, ezért tri-yugának szólíthatjuk Őt. Az Úr a vallásos elvek személyisége. Az első három korszakban a vallásos elveket háromféle lelki kultúra védelmezi: a lemondás, a tisztaság és a kegy. Az Urat emiatt szintén tri-yugának nevezik. A Kali-korszakban a lelki kultúra e három feltétele szinte teljesen hiányzik, ám az Úr olyan kegyes, hogy noha a Kali-yuga nem rendelkezik ezzel a három lelki tulajdonsággal, rejtett inkarnációjában mégis megjelenik, mint az Úr Caitanya, s megvédi a kor embereit. Az Úr Śrī Caitanyát azért nevezik „rejtett” inkarnációnak, mert bár Ő Maga Kṛṣṇa, Kṛṣṇa bhaktájaként viselkedik, nem pedig, mint Maga Kṛṣṇa. A bhakták emiatt az Úr Caitanyához imádkoznak, hogy szabadítsa meg őket a szenvedélyüktől és tudatlanságuktól, e yuga legszembetűnőbb tulajdonságaitól. A Kṛṣṇa-tudatú mozgalomban az Úr szent nevét énekelve – Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, ahogyan azt az Úr Caitanya bevezette – az ember megtisztul a szenvedély és a tudatlanság kötőerőitől.

	A négy Kumāra tudott arról, hogy a szenvedély és a tudatlanság kötőerejének hatása alatt állnak, mert annak ellenére, hogy a Vaikuṇṭhán voltak, meg akarták átkozni az Úr bhaktáit. Tisztában voltak saját gyengeségükkel, ezért imádkozni kezdtek az Úrhoz, hogy távolítsa el még mindig létező szenvedélyüket és tudatlanságukat. A három transzcendentális tulajdonság – a tisztaság, a lemondás és a kegy – a kétszer születettek és a félistenek jellemző tulajdonsága. Akik ~~nincsenek~~ a jóság ~~minőségében~~, azok nem tudják elfogadni a lelki kultúra e három elvét. A Kṛṣṇa-~~tudatos~~ mozgalomban ezért három bűnös cselekedet tilos: a tiltott szexuális élet, a kábító- és mámorító szerek élvezete, valamint az olyan étel fogyasztása, amely nem Kṛṣṇának felajánlott prasāda. Ez a három tilalom a lemondás, a tisztaság és a kegy elvein alapszik. A bhakták kegyesek, mert megmentik a szegény állatokat, s tiszták, mert nem szennyezik be őket a nemkívánatos ételek és a nemkívánatos szokások. A lemondást a szabályokhoz kötött nemi élet képviseli. Azoknak a bhaktáknak, akik követik a Kṛṣṇa-tudat folyamatát, be kell tartaniuk az elveket, melyekre a négy Kumāra imái utalnak.		A négy Kumāra tudott arról, hogy a szenvedély és a tudatlanság kötőerejének hatása alatt állnak, mert annak ellenére, hogy a Vaikuṇṭhán voltak, meg akarták átkozni az Úr bhaktáit. Tisztában voltak saját gyengeségükkel, ezért imádkozni kezdtek az Úrhoz, hogy távolítsa el még mindig létező szenvedélyüket és tudatlanságukat. A három transzcendentális tulajdonság – a tisztaság, a lemondás és a kegy – a kétszer születettek és a félistenek jellemző tulajdonsága. Akik nem állnak a jóság minőségének szintjén, azok nem tudják elfogadni a lelki kultúra e három elvét. A Kṛṣṇa-tudatú mozgalomban ezért három bűnös cselekedet tilos: a tiltott szexuális élet, a kábító- és mámorító szerek élvezete, valamint az olyan étel fogyasztása, amely nem Kṛṣṇának felajánlott prasāda. Ez a három tilalom a lemondás, a tisztaság és a kegy elvein alapszik. A bhakták kegyesek, mert megmentik a szegény állatokat, s tiszták, mert nem szennyezik be őket a nemkívánatos ételek és a nemkívánatos szokások. A lemondást a szabályokhoz kötött nemi élet képviseli. Azoknak a bhaktáknak, akik követik a Kṛṣṇa-tudat folyamatát, be kell tartaniuk az elveket, melyekre a négy Kumāra imái utalnak.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-02-25T09:04:46Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 16. fejezet|H22]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.16: A bölcsek megátkozzák Vaikuntha két ajtónállóját, Jayát és Vijayát| TIZENHATODIK FEJEZET: A bölcsek megátkozzák Vaikuṇṭha két ajtónállóját, Jayát és Vijayát]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.16.21| SB 3.16.21]] '''[[HU/SB 3.16.21|SB 3.16.21]] - [[HU/SB 3.16.23|SB 3.16.23]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.16.23| SB 3.16.23]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.16.22|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 22. VERS ====

<div class="verse">
:dharmasya te bhagavatas tri-yuga tribhiḥ svaiḥ
:padbhiś carācaram idaṁ dvija-devatārtham
:nūnaṁ bhṛtaṁ tad-abhighāti rajas tamaś ca
:sattvena no varadayā tanuvā nirasya
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''dharmasya''–minden vallás megszemélyesítőjének; ''te''–Neked; ''bhagavataḥ''–az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; ''tri-yuga''–Te, aki mindhárom korszakban megnyilvánulsz; ''tribhiḥ''–hárommal; ''svaiḥ''–sajátod; ''padbhiḥ''–lábak; ''cara-acaram''–mozgó és mozdulatlan; ''idam''–ezt az univerzumot; ''dvija''–a kétszer született; ''devatā''–a félistenek; ''artham''–a kedvéért; ''nūnam''–azonban; ''bhṛtam''–megvédett; ''tat''–azok a lábak; ''abhighāti''–elpusztítva; ''rajaḥ''–a szenvedély kötőereje; ''tamaḥ''–a tudatlanság kötőereje; ''ca''–és; ''sattvena''–a tiszta jóságnak; ''naḥ''–nekünk; ''vara-dayā''–minden áldást megadva; ''tanuvā''–transzcendentális formád által; ''nirasya''–elűzve.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Ó, Urunk! Te vagy minden vallás megszemélyesítője, ezért megnyilvánulsz a három korszakban, s így megvéded ezt az univerzumot, a mozgó és mozdulatlan lények világát. Légy kedves, és kegyedből, amely tiszta jóság, s minden áldást megad, űzd el a rajas és tamas elemeit a félistenek és a kétszer születettek kedvéért!
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az Urat ebben a versben tri-yugának szólítják, ami annyit jelent, hogy Ő az, aki megjelenik a három korszakban – a Satya, a Dvāpara és Tretā yugákban. A vers nem említi, hogy a negyedik korszakban, a Kali-yugában is megjelenne. A védikus írások elmondják, hogy az Úr a Kali-yugában channa avatāraként, „rejtett” inkarnációként jön el, s nem mutatkozik meg mint megnyilvánult inkarnáció. Más yugákban megnyilvánult inkarnációként jelenik meg, ezért tri-yugának szólítják, a három yugában megjelenő Úrnak.

Śrīdhara Svāmī a következőképpen magyarázza a tri-yugát: yuga azt jelenti: „pár”, tri pedig azt: „három”. Az Úr hat fensége három párban nyilvánult meg, három pár fenségként, ezért tri-yugának szólíthatjuk Őt. Az Úr a vallásos elvek személyisége. Az első három korszakban a vallásos elveket háromféle lelki kultúra védelmezi: a lemondás, a tisztaság és a kegy. Az Urat emiatt szintén tri-yugának nevezik. A Kali-korszakban a lelki kultúra e három feltétele szinte teljesen hiányzik, ám az Úr olyan kegyes, hogy noha a Kali-yuga nem rendelkezik ezzel a három lelki tulajdonsággal, rejtett inkarnációjában mégis megjelenik mint az Úr Caitanya, s megvédi a kor embereit. Az Úr Śrī Caitanyát azért nevezik „rejtett” inkarnációnak, mert bár Ő maga Kṛṣṇa, Kṛṣṇa bhaktájaként viselkedik, nem pedig mint maga Kṛṣṇa. A bhakták emiatt az Úr Caitanyához imádkoznak, hogy szabadítsa meg őket a szenvedélyüktől és tudatlanságuktól, e yuga legszembetűnőbb tulajdonságaitól. A Kṛṣṇa-tudatos mozgalomban az Úr szent nevét énekelve – Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, ahogyan azt az Úr Caitanya bevezette – az ember megtisztul a szenvedély és a tudatlanság kötőerőitől.

A négy Kumāra tudott arról, hogy a szenvedély és a tudatlanság kötőerejének hatása alatt állnak, mert annak ellenére, hogy a Vaikuṇṭhán voltak, meg akarták átkozni az Úr bhaktáit. Tisztában voltak saját gyengeségükkel, ezért imádkozni kezdtek az Úrhoz, hogy távolítsa el még mindig létező szenvedélyüket és tudatlanságukat. A három transzcendentális tulajdonság – a tisztaság, a lemondás és a kegy – a kétszer születettek és a félistenek jellemző tulajdonsága. Akik nincsenek a jóság minőségében, azok nem tudják elfogadni a lelki kultúra e három elvét. A Kṛṣṇa-tudatos mozgalomban ezért három bűnös cselekedet tilos: a tiltott szexuális élet, a kábító- és mámorító szerek élvezete, valamint az olyan étel fogyasztása, amely nem Kṛṣṇának felajánlott prasāda. Ez a három tilalom a lemondás, a tisztaság és a kegy elvein alapszik. A bhakták kegyesek, mert megmentik a szegény állatokat, s tiszták, mert nem szennyezik be őket a nemkívánatos ételek és a nemkívánatos szokások. A lemondást a szabályokhoz kötött nemi élet képviseli. Azoknak a bhaktáknak, akik követik a Kṛṣṇa-tudat folyamatát, be kell tartaniuk az elveket, melyekre a négy Kumāra imái utalnak.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.16.21| SB 3.16.21]] '''[[HU/SB 3.16.21|SB 3.16.21]] - [[HU/SB 3.16.23|SB 3.16.23]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.16.23| SB 3.16.23]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__