<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.15.31</id>
	<title>HU/SB 3.15.31 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.15.31"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.15.31&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T02:26:40Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.15.31&amp;diff=436568&amp;oldid=prev</id>
		<title>TattvaDarsana at 07:41, 2 April 2019</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.15.31&amp;diff=436568&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-04-02T07:41:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 07:41, 2 April 2019&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l31&quot;&gt;Line 31:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 31:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Amikor &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;annak ellenére, hogy a Kumārák megérdemelték volna, &lt;/del&gt;Śrī Hari két legfőbb ajtónállója megtiltotta nekik, hogy belépjenek, s miközben a többi félisten figyelte őket, a Kumārák szeme hirtelen vörös lett a dühtől, mert nagyon vágytak arra, hogy megpillanthassák legszeretettebb mesterüket, Śrī Harit, az Istenség Személyiségét.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Amikor Śrī Hari két legfőbb ajtónállója megtiltotta nekik, hogy belépjenek&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;, annak ellenére, hogy a Kumārák megérdemelték volna&lt;/ins&gt;, s miközben a többi félisten figyelte őket, a Kumārák szeme hirtelen vörös lett a dühtől, mert nagyon vágytak arra, hogy megpillanthassák legszeretettebb mesterüket, Śrī Harit, az Istenség Személyiségét.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l38&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A védikus szokások szerint egy sannyāsī, az élet lemondott rendjének tagja sáfrányszínű ruhát visel. Ez a sáfrányszínű ruha valójában útlevél a koldus és sannyāsī számára, amellyel bárhová beléphet. A sannyāsī kötelessége az, hogy az embereket felvilágosítsa a Kṛṣṇa-tudatról. Azoknak, akik az élet lemondott rendjébe tartoznak, nincs más feladatuk, mint hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének dicsőségéről és felsőbbrendűségéről prédikáljanak. A védikus társadalomban éppen ezért alapszabály, hogy egy sannyāsīt nem szabad akadályozni; bárhová mehet, s nem szabad visszautasítani, bármit is kér egy családos embertől. A négy Kumāra azért jött, hogy találkozzon az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, Nārāyaṇával. A suhṛttama szó    –    jelentése: „a legjobb barát”    –    nagyon fontos ebben a versben. Ahogyan az Úr Kṛṣṇa mondja a Bhagavad-gītāban, Ő minden élőlény legjobb barátja. Suhṛdaṁ sarva-bhūtānām. Senki sem lehet az élőlények jobb, segítőkészebb barátja, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Ő olyan kedvesen bánik mindenkivel, hogy annak ellenére, hogy mi teljesen megfeledkezünk kapcsolatunkról Vele, Ő Maga jön el    –    néha személyesen, mint amikor Úr Kṛṣṇaként jelent meg ezen a Földön, néha pedig bhaktájaként, mint például az Úr Caitanya Mahāprabhu    –,    vagy épp igaz bhaktáit küldi el, hogy azok jó útra térítsenek minden bűnös lelket. Ő hát a legfőbb jóakarója, barátja mindenkinek, s a Kumārák Őt akarták látni. Az ajtónállóknak tudniuk kellett volna, hogy a négy bölcs semmi mást nem akar, s nem volt helyes megtiltani nekik, hogy belépjenek a palotába.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A védikus szokások szerint egy sannyāsī, az élet lemondott rendjének tagja sáfrányszínű ruhát visel. Ez a sáfrányszínű ruha valójában útlevél a koldus és sannyāsī számára, amellyel bárhová beléphet. A sannyāsī kötelessége az, hogy az embereket felvilágosítsa a Kṛṣṇa-tudatról. Azoknak, akik az élet lemondott rendjébe tartoznak, nincs más feladatuk, mint hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének dicsőségéről és felsőbbrendűségéről prédikáljanak. A védikus társadalomban éppen ezért alapszabály, hogy egy sannyāsīt nem szabad akadályozni; bárhová mehet, s nem szabad visszautasítani, bármit is kér egy családos embertől. A négy Kumāra azért jött, hogy találkozzon az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, Nārāyaṇával. A suhṛttama szó    –    jelentése: „a legjobb barát”    –    nagyon fontos ebben a versben. Ahogyan az Úr Kṛṣṇa mondja a Bhagavad-gītāban &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;([[HU/BG 5.29|BG 5.29]])&lt;/ins&gt;, Ő minden élőlény legjobb barátja. &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039;&lt;/ins&gt;Suhṛdaṁ sarva-bhūtānām&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039;&lt;/ins&gt;. Senki sem lehet az élőlények jobb, segítőkészebb barátja, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Ő olyan kedvesen bánik mindenkivel, hogy annak ellenére, hogy mi teljesen megfeledkezünk kapcsolatunkról Vele, Ő Maga jön el    –    néha személyesen, mint amikor Úr Kṛṣṇaként jelent meg ezen a Földön, néha pedig bhaktájaként, mint például az Úr Caitanya Mahāprabhu    –,    vagy épp igaz bhaktáit küldi el, hogy azok jó útra térítsenek minden bűnös lelket. Ő hát a legfőbb jóakarója, barátja mindenkinek, s a Kumārák Őt akarták látni. Az ajtónállóknak tudniuk kellett volna, hogy a négy bölcs semmi mást nem akar, s nem volt helyes megtiltani nekik, hogy belépjenek a palotába.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ebben a versben jelképesen az áll, hogy a vágy öccse hirtelen személyesen megjelent, amikor a két ajtónálló megtiltotta a bölcseknek, hogy lássák a legszeretettebb Istenség Legfelsőbb Személyiségét. A vágy öccse a düh. Ha az ember vágya nem teljesül, akkor őt ifjabb testvére, a düh követi. Meg kell jegyeznünk, hogy még a nagy szenteket, például a Kumārákat is hatalmába kerítheti a düh, ők azonban nem saját érdekeik védelmében dühösek. Azért lettek mérgesek, mert megtiltották nekik, hogy belépjenek a palotába, s lássák az Istenség Személyiségét. Ezért ez a vers nem támasztja alá azt az elméletet, mely szerint a tökéletes szinten az ember nem lehet dühös. A düh ott van még a felszabadult szinten is. A négy kolduló testvér, a Kumārák felszabadult személyeknek számítottak, mégis dühbe gurultak, mert akadályozták őket az Úr szolgálatában. Egy közönséges ember és egy felszabadult személy haragja között az a különbség, hogy egy közönséges ember azért lesz haragos, mert nem teljesül érzékeinek a vágya, míg a felszabadult személyek, mint például a Kumārák, akkor lesznek mérgesek, ha akadályozzák őket kötelességük végzésében az Istenség Legfelsőbb Személyiségének szolgálata közben.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ebben a versben jelképesen az áll, hogy a vágy öccse hirtelen személyesen megjelent, amikor a két ajtónálló megtiltotta a bölcseknek, hogy lássák a legszeretettebb Istenség Legfelsőbb Személyiségét. A vágy öccse a düh. Ha az ember vágya nem teljesül, akkor őt ifjabb testvére, a düh követi. Meg kell jegyeznünk, hogy még a nagy szenteket, például a Kumārákat is hatalmába kerítheti a düh, ők azonban nem saját érdekeik védelmében dühösek. Azért lettek mérgesek, mert megtiltották nekik, hogy belépjenek a palotába, s lássák az Istenség Személyiségét. Ezért ez a vers nem támasztja alá azt az elméletet, mely szerint a tökéletes szinten az ember nem lehet dühös. A düh ott van még a felszabadult szinten is. A négy kolduló testvér, a Kumārák felszabadult személyeknek számítottak, mégis dühbe gurultak, mert akadályozták őket az Úr szolgálatában. Egy közönséges ember és egy felszabadult személy haragja között az a különbség, hogy egy közönséges ember azért lesz haragos, mert nem teljesül érzékeinek a vágya, míg a felszabadult személyek, mint például a Kumārák, akkor lesznek mérgesek, ha akadályozzák őket kötelességük végzésében az Istenség Legfelsőbb Személyiségének szolgálata közben.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-431130:rev-436568:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>TattvaDarsana</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.15.31&amp;diff=431130&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.15.31&amp;diff=431130&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-03-05T08:27:13Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 15. fejezet|H31]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.15: Isten országa| TIZENÖTÖDIK FEJEZET: Isten országa]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.15.30| SB 3.15.30]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.15.30|SB 3.15.30]] - [[HU/SB 3.15.32|SB 3.15.32]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.15.32| SB 3.15.32]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 3.15.31|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 31. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:tābhyāṁ miṣatsv animiṣeṣu niṣidhyamānāḥ&lt;br /&gt;
:svarhattamā hy api hareḥ pratihāra-pābhyām&lt;br /&gt;
:ūcuḥ suhṛttama-didṛkṣita-bhaṅga īṣat&lt;br /&gt;
:kāmānujena sahasā ta upaplutākṣāḥ&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;tābhyām&amp;#039;&amp;#039;–e két ajtónálló által; &amp;#039;&amp;#039;miṣatsu&amp;#039;&amp;#039;–miközben nézték; &amp;#039;&amp;#039;animiṣeṣu&amp;#039;&amp;#039;–a Vaikuṇṭhán élő félistenek; &amp;#039;&amp;#039;niṣidhyamānāḥ&amp;#039;&amp;#039;–megtiltva; &amp;#039;&amp;#039;su-arhattamāḥ&amp;#039;&amp;#039;–a legméltóbb személyiségek; &amp;#039;&amp;#039;hi api&amp;#039;&amp;#039;–bár; &amp;#039;&amp;#039;hareḥ&amp;#039;&amp;#039;–Harinak, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; &amp;#039;&amp;#039;pratihāra-pābhyām&amp;#039;&amp;#039;–a két ajtónálló által; &amp;#039;&amp;#039;ūcuḥ&amp;#039;&amp;#039;–mondták; &amp;#039;&amp;#039;suhṛt-tama&amp;#039;&amp;#039;–legszeretettebb; &amp;#039;&amp;#039;didṛkṣita&amp;#039;&amp;#039;–mohó vágy, hogy láthassák; &amp;#039;&amp;#039;bhaṅge&amp;#039;&amp;#039;–akadály; &amp;#039;&amp;#039;īṣat&amp;#039;&amp;#039;–csekély; &amp;#039;&amp;#039;kāma-anujena&amp;#039;&amp;#039;–a kéj öccse (a düh) által; &amp;#039;&amp;#039;sahasā&amp;#039;&amp;#039;–hirtelen; &amp;#039;&amp;#039;te&amp;#039;&amp;#039;–a nagy bölcsek; &amp;#039;&amp;#039;upapluta&amp;#039;&amp;#039;–izgatott; &amp;#039;&amp;#039;akṣāḥ&amp;#039;&amp;#039;–szemek.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Amikor annak ellenére, hogy a Kumārák megérdemelték volna, Śrī Hari két legfőbb ajtónállója megtiltotta nekik, hogy belépjenek, s miközben a többi félisten figyelte őket, a Kumārák szeme hirtelen vörös lett a dühtől, mert nagyon vágytak arra, hogy megpillanthassák legszeretettebb mesterüket, Śrī Harit, az Istenség Személyiségét.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A védikus szokások szerint egy sannyāsī, az élet lemondott rendjének tagja sáfrányszínű ruhát visel. Ez a sáfrányszínű ruha valójában útlevél a koldus és sannyāsī számára, amellyel bárhová beléphet. A sannyāsī kötelessége az, hogy az embereket felvilágosítsa a Kṛṣṇa-tudatról. Azoknak, akik az élet lemondott rendjébe tartoznak, nincs más feladatuk, mint hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének dicsőségéről és felsőbbrendűségéről prédikáljanak. A védikus társadalomban éppen ezért alapszabály, hogy egy sannyāsīt nem szabad akadályozni; bárhová mehet, s nem szabad visszautasítani, bármit is kér egy családos embertől. A négy Kumāra azért jött, hogy találkozzon az Istenség Legfelsőbb Személyiségével, Nārāyaṇával. A suhṛttama szó    –    jelentése: „a legjobb barát”    –    nagyon fontos ebben a versben. Ahogyan az Úr Kṛṣṇa mondja a Bhagavad-gītāban, Ő minden élőlény legjobb barátja. Suhṛdaṁ sarva-bhūtānām. Senki sem lehet az élőlények jobb, segítőkészebb barátja, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Ő olyan kedvesen bánik mindenkivel, hogy annak ellenére, hogy mi teljesen megfeledkezünk kapcsolatunkról Vele, Ő Maga jön el    –    néha személyesen, mint amikor Úr Kṛṣṇaként jelent meg ezen a Földön, néha pedig bhaktájaként, mint például az Úr Caitanya Mahāprabhu    –,    vagy épp igaz bhaktáit küldi el, hogy azok jó útra térítsenek minden bűnös lelket. Ő hát a legfőbb jóakarója, barátja mindenkinek, s a Kumārák Őt akarták látni. Az ajtónállóknak tudniuk kellett volna, hogy a négy bölcs semmi mást nem akar, s nem volt helyes megtiltani nekik, hogy belépjenek a palotába.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ebben a versben jelképesen az áll, hogy a vágy öccse hirtelen személyesen megjelent, amikor a két ajtónálló megtiltotta a bölcseknek, hogy lássák a legszeretettebb Istenség Legfelsőbb Személyiségét. A vágy öccse a düh. Ha az ember vágya nem teljesül, akkor őt ifjabb testvére, a düh követi. Meg kell jegyeznünk, hogy még a nagy szenteket, például a Kumārákat is hatalmába kerítheti a düh, ők azonban nem saját érdekeik védelmében dühösek. Azért lettek mérgesek, mert megtiltották nekik, hogy belépjenek a palotába, s lássák az Istenség Személyiségét. Ezért ez a vers nem támasztja alá azt az elméletet, mely szerint a tökéletes szinten az ember nem lehet dühös. A düh ott van még a felszabadult szinten is. A négy kolduló testvér, a Kumārák felszabadult személyeknek számítottak, mégis dühbe gurultak, mert akadályozták őket az Úr szolgálatában. Egy közönséges ember és egy felszabadult személy haragja között az a különbség, hogy egy közönséges ember azért lesz haragos, mert nem teljesül érzékeinek a vágya, míg a felszabadult személyek, mint például a Kumārák, akkor lesznek mérgesek, ha akadályozzák őket kötelességük végzésében az Istenség Legfelsőbb Személyiségének szolgálata közben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az előző versben egyértelműen az állt, hogy a Kumārák felszabadult személyek voltak. Viditātma-tattva azt jelenti: „aki érti az önmegvalósítás igazságát”. Aki nem érti az önmegvalósítás igazságát, azt tudatlannak nevezik, ám aki megérti az önvalót, a Legfelső Önvalót, a kettő kapcsolatát és az önmegvalósítás érdekében végzett tetteket, azt viditātma-tattvának hívják. Annak ellenére, hogy a Kumārák már felszabadult lelkek voltak, haragosak lettek. Ennek nagy jelentősége van. A felszabadulás nem vonja magával, hogy az embernek megszűnnek az érzékekkel kapcsolatos cselekedetei    –    ezek a cselekedetek a felszabadult szinten sem szűnnek meg. A különbség abban rejlik, hogy a felszabadult állapotban az érzékszervek cselekedetei egyedül a Kṛṣṇa-tudattal állnak kapcsolatban, míg a feltételekhez kötött szinten e tetteket az ember saját érzékeinek kielégítése érdekében hajtja végre.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.15.30| SB 3.15.30]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.15.30|SB 3.15.30]] - [[HU/SB 3.15.32|SB 3.15.32]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.15.32| SB 3.15.32]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>