TattvaDarsana at 10:24, 30 March 2019

2019-03-30T10:24:31Z

← Older revision		Revision as of 10:24, 30 March 2019
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Ugyanúgy, ahogyan az illemhely használata után az embernek meg kell fürödnie, a szexuális kapcsolat után is fürdőt kell vennie, különösképpen ha tiltott időben történt. Kaśyapa Muni a személytelen brahmajyotin meditált, halkan a Gāyatrī mantrát énekelve. Ha az ember egy védikus mantrát magában mormol úgy, hogy csak ő hallja, azt japának nevezik. Ha azonban ezeket a mantrákat hangosan kimondja, azt kīrtanának hívják. A Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare védikus himnuszt halkan is énekelhetjük, magunknak, de hangosan is, ezért ezt mahā-mantrának, nagy himnusznak nevezik.		Ugyanúgy, ahogyan az illemhely használata után az embernek meg kell fürödnie, a szexuális kapcsolat után is fürdőt kell vennie, különösképpen, ha tiltott időben történt. Kaśyapa Muni a személytelen brahmajyotin meditált, halkan a Gāyatrī mantrát énekelve. Ha az ember egy védikus mantrát magában mormol úgy, hogy csak ő hallja, azt japának nevezik. Ha azonban ezeket a mantrákat hangosan kimondja, azt kīrtanának hívják. A Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare védikus himnuszt halkan is énekelhetjük, magunknak, de hangosan is, ezért ezt mahā-mantrának, nagy himnusznak nevezik.

	Kaśyapa Muniról kiderül e versből, hogy imperszonalista volt. Ha jellemét Haridāsa Ṭhākuráéval összehasonlítjuk – ahogyan korábban tettük –, láthatjuk, hogy a személyes filozófia híve erősebb az érzékek fegyelmezésében, mint az imperszonalista filozófia követője. Ezt a Bhagavad-gītā azzal magyarázza, ~~hogy – paraṁ~~ dṛṣṭvā ~~nivartate – az~~ ember nem fogadja el többé az ~~alacsony rendű~~ dolgokat, ha egy magasabb rendű helyzetet elért. Ha valaki megfürdik és elmondja a Gāyatrīt, megtisztul, de a mahā-mantra annyira hatalmas, hogy akár hangosan, akár halkan, bármilyen helyzetben énekli az ember, megvédi őt az anyagi lét minden veszedelmétől.		Kaśyapa Muniról kiderül e versből, hogy imperszonalista volt. Ha jellemét Haridāsa Ṭhākuráéval összehasonlítjuk – ahogyan korábban tettük –, láthatjuk, hogy a személyes filozófia híve erősebb az érzékek fegyelmezésében, mint az imperszonalista filozófia követője. Ezt a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 2.59\|BG 2.59]]) azzal magyarázza, hogy – ''paraṁ dṛṣṭvā nivartate'' – az ember nem fogadja el többé az alacsonyrendű dolgokat, ha egy magasabb rendű helyzetet elért. Ha valaki megfürdik és elmondja a Gāyatrīt, megtisztul, de a mahā-mantra annyira hatalmas, hogy akár hangosan, akár halkan, bármilyen helyzetben énekli az ember, megvédi őt az anyagi lét minden veszedelmétől.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-02-23T09:18:28Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 14. fejezet|H32]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.14: Diti alkonyatkor teherbe esik| TIZENNEGYEDIK FEJEZET: Diti alkonyatkor teherbe esik]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.14.31| SB 3.14.31]] '''[[HU/SB 3.14.31|SB 3.14.31]] - [[HU/SB 3.14.33|SB 3.14.33]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.14.33| SB 3.14.33]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.14.32|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 32. VERS ====

<div class="verse">
:athopaspṛśya salilaṁ
:prāṇān āyamya vāg-yataḥ
:dhyāyañ jajāpa virajaṁ
:brahma jyotiḥ sanātanam
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''atha''–ezek után; ''upaspṛśya''–megérintve a vizet vagy megfürödve benne; ''salilam''–víz; ''prāṇān āyamya''–transzba merülve; ''vāk-yataḥ''–a beszédet fegyelmezve; ''dhyāyan''–meditálva; ''jajāpa''–magában kimondott; ''virajam''–tiszta; ''brahma''–Gāyatrī himnuszok; ''jyotiḥ''–ragyogás; ''sanātanam''–örök.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Ezek után a brāhmaṇa megfürdött, majd az örök ragyogáson meditálva, transzba merülve fegyelmezte beszédét. Ajkai között a szent Gāyatrī mantrát mormolta.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Ugyanúgy, ahogyan az illemhely használata után az embernek meg kell fürödnie, a szexuális kapcsolat után is fürdőt kell vennie, különösképpen ha tiltott időben történt. Kaśyapa Muni a személytelen brahmajyotin meditált, halkan a Gāyatrī mantrát énekelve. Ha az ember egy védikus mantrát magában mormol úgy, hogy csak ő hallja, azt japának nevezik. Ha azonban ezeket a mantrákat hangosan kimondja, azt kīrtanának hívják. A Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare védikus himnuszt halkan is énekelhetjük, magunknak, de hangosan is, ezért ezt mahā-mantrának, nagy himnusznak nevezik.

Kaśyapa Muniról kiderül e versből, hogy imperszonalista volt. Ha jellemét Haridāsa Ṭhākuráéval összehasonlítjuk – ahogyan korábban tettük –, láthatjuk, hogy a személyes filozófia híve erősebb az érzékek fegyelmezésében, mint az imperszonalista filozófia követője. Ezt a Bhagavad-gītā azzal magyarázza, hogy – paraṁ dṛṣṭvā nivartate – az ember nem fogadja el többé az alacsony rendű dolgokat, ha egy magasabb rendű helyzetet elért. Ha valaki megfürdik és elmondja a Gāyatrīt, megtisztul, de a mahā-mantra annyira hatalmas, hogy akár hangosan, akár halkan, bármilyen helyzetben énekli az ember, megvédi őt az anyagi lét minden veszedelmétől.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.14.31| SB 3.14.31]] '''[[HU/SB 3.14.31|SB 3.14.31]] - [[HU/SB 3.14.33|SB 3.14.33]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.14.33| SB 3.14.33]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.14.32 - Revision history

TattvaDarsana at 10:24, 30 March 2019

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit