TattvaDarsana at 08:21, 26 March 2019

2019-03-26T08:21:23Z

← Older revision		Revision as of 08:21, 26 March 2019
Line 31:		Line 31:

	<div class="translation">		<div class="translation">
	Egy ~~nāḍikānak~~ vagy ~~daṇḍának a~~ megméréséhez egy hat pala (tizennégy uncia) súlyú rézedényre van szükség, amelybe lyukat fúrunk egy négy māṣa súlyú és négy ujjnyi hosszú aranyrúddal. Egy daṇḍának nevezik azt az időt, ami addig telik le, ~~míg~~ az edényt a vízre helyezve a víz ki nem csordul az edényből.		Egy nāḍikā vagy daṇḍa megméréséhez egy hat pala (tizennégy uncia) súlyú rézedényre van szükség, amelybe lyukat fúrunk egy négy māṣa súlyú és négy ujjnyi hosszú aranyrúddal. Egy daṇḍának nevezik azt az időt, ami addig telik el, amíg az edényt a vízre helyezve, a víz ki nem csordul az edényből.
	</div>		</div>

Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Ez a vers azt mondja, hogy ~~a lyukat~~ a rézből készült mérőedénybe egy olyan rúddal kell ~~készíteni~~, ~~amelynek~~ súlya nem több négy māṣánál, hossza pedig nem több, mint négy ujj. Ez a lyuk átmérőjét határozza meg. Az edény süllyedni kezd a vízben, s azt az időt, ami addig ~~eltelik~~, amíg a víz kicsordul belőle, egy daṇḍának hívják. Ez a daṇḍa mérésének egyik módszere, hasonló ahhoz, ahogyan a homokórával mérjük az időt. Láthatjuk, hogy a védikus civilizáció napjaiban nem volt hiányos az emberek fizikai, kémiai vagy magasabb szintű matematikai tudása. A mértékegységeket számtalan módszerrel ~~számították~~, a lehető legegyszerűbben.		Ez a vers azt mondja, hogy a rézből készült mérőedénybe vájt lyukat egy olyan rúddal kell elkészíteni, melynek súlya nem több négy māṣánál, hossza pedig nem több, mint négy ujj. Ez a lyuk átmérőjét határozza meg. Az edény süllyedni kezd a vízben, s azt az időt, ami addig telik el, amíg a víz kicsordul belőle, egy daṇḍának hívják. Ez a daṇḍa mérésének egyik módszere, hasonló ahhoz, ahogyan a homokórával mérjük az időt. Láthatjuk, hogy a védikus civilizáció napjaiban nem volt hiányos az emberek fizikai, kémiai vagy magasabb szintű matematikai tudása. A mértékegységeket számtalan módszerrel, a lehető legegyszerűbben számították.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-02-19T10:00:25Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 11. fejezet|H09]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.11: Az idő számítása az atom alapján| TIZENEGYEDIK FEJEZET: Az idő számítása az atom alapján]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.11.8| SB 3.11.8]] '''[[HU/SB 3.11.8|SB 3.11.8]] - [[HU/SB 3.11.10|SB 3.11.10]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.11.10| SB 3.11.10]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.11.9|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 9. VERS ====

<div class="verse">
:dvādaśārdha-palonmānaṁ
:caturbhiś catur-aṅgulaiḥ
:svarṇa-māṣaiḥ kṛta-cchidraṁ
:yāvat prastha-jala-plutam
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''dvādaśa-ardha''–hat; ''pala''–a súlymértéknek; ''unmānam''–mérőedény; ''caturbhiḥ''–négynek a súlyával; ''catuḥ-aṅgulaiḥ''–négy ujjnyi hosszú; ''svarṇa''–aranynak; ''māṣaiḥ''–a súlynak; ''kṛta-chidram''–lyukat fúrva; ''yāvat''–ameddig; ''prastha''–egy prastha hosszú; ''jala-plutam''–vízzel teli.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Egy nāḍikānak vagy daṇḍának a megméréséhez egy hat pala (tizennégy uncia) súlyú rézedényre van szükség, amelybe lyukat fúrunk egy négy māṣa súlyú és négy ujjnyi hosszú aranyrúddal. Egy daṇḍának nevezik azt az időt, ami addig telik le, míg az edényt a vízre helyezve a víz ki nem csordul az edényből.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Ez a vers azt mondja, hogy a lyukat a rézből készült mérőedénybe egy olyan rúddal kell készíteni, amelynek súlya nem több négy māṣánál, hossza pedig nem több, mint négy ujj. Ez a lyuk átmérőjét határozza meg. Az edény süllyedni kezd a vízben, s azt az időt, ami addig eltelik, amíg a víz kicsordul belőle, egy daṇḍának hívják. Ez a daṇḍa mérésének egyik módszere, hasonló ahhoz, ahogyan a homokórával mérjük az időt. Láthatjuk, hogy a védikus civilizáció napjaiban nem volt hiányos az emberek fizikai, kémiai vagy magasabb szintű matematikai tudása. A mértékegységeket számtalan módszerrel számították, a lehető legegyszerűbben.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.11.8| SB 3.11.8]] '''[[HU/SB 3.11.8|SB 3.11.8]] - [[HU/SB 3.11.10|SB 3.11.10]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.11.10| SB 3.11.10]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.11.9 - Revision history

TattvaDarsana at 08:21, 26 March 2019

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit