TattvaDarsana at 20:00, 24 March 2019

2019-03-24T20:00:57Z

← Older revision		Revision as of 20:00, 24 March 2019
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Az emberi lény szenvedélyesebb az állatoknál, és így szexuális élete rendszertelenebb. Az állatoknál megvan a párzás adott ideje, de az emberi lényeknél nincsen meghatározott idő ehhez. Az emberi lény magasabb rendű, fejlettebb tudatszintet kapott, hogy megszabaduljon az anyagi szenvedésekkel teli léttől, de tudatlansága miatt azt gondolja, hogy magasabb rendű tudatát az élet anyagi örömeinek növelése érdekében kapta. Intelligenciáját így rosszul alkalmazza, s a lelki megvalósítás helyett arra fordítja, hogy állati hajlamainak éljen, az evésnek, az alvásnak, a védekezésnek és a párzásnak. Az anyagi kényelem fokozása során az emberi lény egy még több szenvedéssel járó helyzetbe kerül, de mivel az anyagi energia illúzióban tartja, mindig boldognak képzeli magát, még a legnagyobb gyötrelmek közepette is. A szenvedéssel teli emberi élet különbözik a természetes, kényelmes élettől, amelyben még az állatoknak is részük van.		Az emberi lény szenvedélyesebb az állatoknál, és így szexuális élete rendszertelenebb. Az állatoknál megvan a párzás adott ideje, de az emberi lényeknél nincsen meghatározott idő ehhez. Az emberi lény magasabb rendű, fejlettebb tudatszintet kapott, hogy megszabaduljon az anyagi szenvedésekkel teli léttől, de tudatlansága miatt azt gondolja, hogy magasabb rendű tudatát az élet anyagi örömeinek növelése érdekében kapta. Intelligenciáját így rosszul alkalmazza, s a lelki megvalósítás helyett arra fordítja, hogy állati hajlamainak éljen, az evésnek, az alvásnak, a védekezésnek és a párzásnak. Az anyagi kényelem fokozása során az emberi lény, egy még több szenvedéssel járó helyzetbe kerül, de mivel az anyagi energia illúzióban tartja, mindig boldognak képzeli magát, még a legnagyobb gyötrelmek közepette is. A szenvedéssel teli emberi élet különbözik a természetes, kényelmes élettől, amelyben még az állatoknak is részük van.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-02-19T09:34:56Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 10. fejezet|H26]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.10: A teremtés szakaszai| TIZEDIK FEJEZET: A teremtés szakaszai]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.10.25| SB 3.10.25]] '''[[HU/SB 3.10.25|SB 3.10.25]] - [[HU/SB 3.10.27|SB 3.10.27]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.10.27| SB 3.10.27]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.10.26|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 26. VERS ====

<div class="verse">
:arvāk-srotas tu navamaḥ
:kṣattar eka-vidho nṛṇām
:rajo ’dhikāḥ karma-parā
:duḥkhe ca sukha-māninaḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''arvāk''–lefelé; ''srotaḥ''–az étel útja; ''tu''–de; ''navamaḥ''–a kilencedik; ''kṣattaḥ''–ó, Vidura; ''eka-vidhaḥ''–egy faj; ''nṛṇām''–az emberi lényeknek; ''rajaḥ''–a szenvedély kötőereje; ''adhikāḥ''–nagyon uralkodó; ''karma-parāḥ''–a tettek érdeklik; ''duḥkhe''–szenvedésben; ''ca''–de; ''sukha''–boldogság; ''māninaḥ''–gondol.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
A körforgásban a kilencedik azoknak az embereknek a megteremtése, akik csak egy fajt alkotnak, s akik táplálékukat a hasukban tartják. Az emberi fajban a szenvedély kötőereje az uralkodó. Az emberek mindig nagyon elfoglaltak a szenvedéssel teli életben, de minden tekintetben boldognak tartják magukat.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az emberi lény szenvedélyesebb az állatoknál, és így szexuális élete rendszertelenebb. Az állatoknál megvan a párzás adott ideje, de az emberi lényeknél nincsen meghatározott idő ehhez. Az emberi lény magasabb rendű, fejlettebb tudatszintet kapott, hogy megszabaduljon az anyagi szenvedésekkel teli léttől, de tudatlansága miatt azt gondolja, hogy magasabb rendű tudatát az élet anyagi örömeinek növelése érdekében kapta. Intelligenciáját így rosszul alkalmazza, s a lelki megvalósítás helyett arra fordítja, hogy állati hajlamainak éljen, az evésnek, az alvásnak, a védekezésnek és a párzásnak. Az anyagi kényelem fokozása során az emberi lény egy még több szenvedéssel járó helyzetbe kerül, de mivel az anyagi energia illúzióban tartja, mindig boldognak képzeli magát, még a legnagyobb gyötrelmek közepette is. A szenvedéssel teli emberi élet különbözik a természetes, kényelmes élettől, amelyben még az állatoknak is részük van.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.10.25| SB 3.10.25]] '''[[HU/SB 3.10.25|SB 3.10.25]] - [[HU/SB 3.10.27|SB 3.10.27]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.10.27| SB 3.10.27]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.10.26 - Revision history

TattvaDarsana at 20:00, 24 March 2019

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit