<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.10%3A_A_teremt%C3%A9s_szakaszai</id>
	<title>HU/SB 3.10: A teremtés szakaszai - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_3.10%3A_A_teremt%C3%A9s_szakaszai"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.10:_A_teremt%C3%A9s_szakaszai&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T20:47:25Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.10:_A_teremt%C3%A9s_szakaszai&amp;diff=512068&amp;oldid=prev</id>
		<title>Vanibot: Vanibot #0019: LinkReviser - Revise links, localize and redirect them to the de facto address</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.10:_A_teremt%C3%A9s_szakaszai&amp;diff=512068&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2020-09-17T21:03:26Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Vanibot #0019: LinkReviser - Revise links, localize and redirect them to the de facto address&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 21:03, 17 September 2020&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l5&quot;&gt;Line 5:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 5:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&#039;&#039;&#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 3.10|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&#039;&#039;&#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 3.10&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;: Divisions of the Creation&lt;/ins&gt;|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;----&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;----&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-494070:rev-512068:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Vanibot</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.10:_A_teremt%C3%A9s_szakaszai&amp;diff=494070&amp;oldid=prev</id>
		<title>TattvaDarsana: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_3.10:_A_teremt%C3%A9s_szakaszai&amp;diff=494070&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2020-09-01T13:00:31Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 10. fejezet|10]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - TIZEDIK FEJEZET: A teremtés szakaszai&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.9: Brahma teremtő energiáért imádkozik| SB 3.9]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.9: Brahma teremtő energiáért imádkozik|SB 3.9]] - [[HU/SB 3.11: Az idő számítása az atom alapján|SB 3.11]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.11: Az idő számítása az atom alapján| SB 3.11]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 3.10|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.1|3.10.1. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Śrī Vidura így szólt: Ó, nagy bölcs! Hadd tudjam meg tőled, hogyan teremtette meg Brahmā, a bolygók népének nagyatyja az élőlények testét saját testéből és elméjéből, miután az Istenség Legfelsőbb Személyisége távozott!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.2|3.10.2. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Ó, nagy tudású! Kegyesen oszlasd el minden kétségemet, s engedd, hadd tudjak mindenről, amiről kérdeztelek, elejétől a végéig!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.3|3.10.3. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Sūta Gosvāmī így szólt: Ó, Bhṛgu fia! A nagy bölcset, Maitreya Munit fellelkesítették Vidura szavai. Minden a szívében volt, így sorban válaszolni kezdett a kérdésekre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.4|3.10.4. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A nagy tudású bölcs, Maitreya így szólt: Ó, Vidura! Brahmā így száz mennyei évig végzett lemondásokat az Istenség Személyisége tanácsára, s átadta magát az Úr odaadó szolgálatának.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.5|3.10.5. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Ezek után Brahmā látta, hogy a lótuszt, amelyen ült, és a vizet, amelyből a lótusz kinőtt, vad, viharos szél remegteti meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.6|3.10.6. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A hosszú vezeklés és az önmegvalósítás transzcendentális tudománya érett megvalósítással áldotta meg Brahmāt, s így megitta a szelet, a vízzel együtt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.7|3.10.7. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Aztán látta, hogy a lótusz, amelyen ül, lassan betölti az egész univerzumot. Azon kezdett meditálni, hogyan teremtse meg a bolygókat, melyek korábban ugyanebbe a lótuszba olvadtak bele.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.8|3.10.8. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az Istenség Legfelsőbb Személyiségét szolgálva az Úr Brahmā a lótusz örvébe hatolt, és ahogy a lótusz az egész univerzumot betöltötte, az Úr Brahmā felosztotta az univerzumot előbb három világra, majd további tizennégy részre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.9|3.10.9. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az Úr Brahmā az univerzum legkiválóbb személyisége, mert érett transzcendentális tudással, önzetlen odaadó szolgálatot végzett az Úrnak. Megteremtette hát mind a tizennégy bolygórendszert, hogy a különféle élőlények benépesítsék azokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.10|3.10.10. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Vidura így szólt Maitreyához: Ó, uram! Ó, nagy tudású bölcs! Kérlek, beszélj az örök időről, amely a Legfelsőbb Úr, a tettek csodálatos mesterének egyik formája! Melyek ennek az örök időnek a jellemzői? Kérlek, beszélj nekünk erről részletesen!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.11|3.10.11. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Maitreya így szólt: Az örök idő az anyagi természet három kötőereje kölcsönhatásainak elsődleges forrása. Változatlan és határtalan, s az Istenség Legfelsőbb Személyisége eszközeként működik, hogy elősegítse az Ő kedvteléseit az anyagi teremtésen belül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.12|3.10.12. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Ez a kozmikus megnyilvánulás, mint anyagi energia különül el a Legfelsőbb Úrtól a kāla révén, mely az Úr megnyilvánulatlan, személytelen formája. Az Úr objektív megnyilvánulása ez, amely Viṣṇu ugyanezen anyagi energiájának hatása alatt áll.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.13|3.10.13. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A kozmikus megnyilvánulás éppen olyan volt a múltban és éppen olyan lesz a jövőben is, mint amilyen jelenleg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.14|3.10.14. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Kilencféle teremtés van azon a teremtésen felül, amely a kötőerők kölcsönhatásainak köszönhetően természetesen következik be. Az örök idő, az anyagi elemek és az ember tetteinek minősége háromféle megsemmisülést idéz elő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.15|3.10.15. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A kilenc teremtés közül az első a mahat-tattvának, vagyis az anyagi összetevők összességének teremtése, amelynek során a kötőerők a Legfelsőbb Úr jelenlétének köszönhetően kölcsönhatásba lépnek egymással. A másodikban a hamis ego jön létre, melyben felébrednek az anyagi elemek, az anyagi tudás és az anyagi cselekedetek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.16|3.10.16. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az érzékfelfogás a harmadik teremtésben jön létre, s ebből származnak az elemek. A negyedik teremtés a tudás és a tetthez szükséges képesség teremtése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.17|3.10.17. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Az ötödik teremtésben a jóság kötőerejének hatására    –    amelynek összessége az elme    –    létrejönnek az irányító istenségek. A hatodik teremtés az élőlény tudatlan sötétségét hozza létre, ami miatt a mester ostobaként cselekszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.18|3.10.18. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Mindezek az Úr külső energiája segítségével bekövetkezett természetes teremtések. Most hallj tőlem Brahmā teremtéséről, aki a szenvedély kötőerejének inkarnációja, s akinek a teremtés témájában intelligenciája éppen olyan, mint az Istenség Személyiségéé.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.19|3.10.19. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A hetedik teremtésben a mozdulatlan lények jönnek létre, melyek hat csoportba sorolhatók: a virágok nélküli gyümölcsfák, azok a fák és növények, melyek addig léteznek, míg gyümölcsük meg nem érik, a kúszónövények, a nádak, azok a növények, melyeknek nincs szükségük támaszra, valamint a virágokkal és gyümölcsökkel teli fák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.20|3.10.20. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Minden mozdulatlan növény felfelé törekszik a fennmaradásáért. Szinte teljesen öntudatlanok, de a fájdalomérzet jelen van bennük. Változatos formákban nyilvánulnak meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.21|3.10.21. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A nyolcadik teremtésben az alacsonyabb rendű fajok jönnek létre, melyek huszonnyolc csoportra oszthatók. Mind végtelenül ostobák és tudatlanok. A szaglás segítségével ismerik fel mindazt, ami kívánatos számukra, de szívükben semmire sem képesek emlékezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.22|3.10.22. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Ó, legtisztább Vidura! Az alacsony rendű állatok közül a tehénnek, a kecskének, a bivalynak, a kṛṣṇa-szarvasnak, a disznónak, a gavayának, az őznek, a báránynak és a tevének két patája van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.23|3.10.23. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A lónak, az öszvérnek, a szamárnak, a gaurának, a śarabha-bölénynek és a vadtehénnek csak egy patája van. Most hallj tőlem azokról az állatokról, amelyeknek öt karmuk van!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.24|3.10.24. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A kutyák, sakálok, tigrisek, rókák, macskák, nyulak, sajāruk, oroszlánok, majmok, elefántok, teknősök, aligátorok, gosāpák és a hasonló állatok mancsukon mind öt karmot viselnek. Pañca-nakháknak nevezik őket, vagyis olyan állatoknak, amelyeknek öt karmuk van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.25|3.10.25. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A gém, a keselyű, a daru, a sólyom, a bhāsa, a bhallūka, a páva, a hattyú, a sārasa, a cakravāka, a varjú, a bagoly és a többi hasonló állat a madarakhoz tartozik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.26|3.10.26. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A körforgásban a kilencedik azoknak az embereknek a megteremtése, akik csak egy fajt alkotnak, s akik táplálékukat a hasukban tartják. Az emberi fajban a szenvedély kötőereje az uralkodó. Az emberek mindig nagyon elfoglaltak a szenvedéssel teli életben, de minden tekintetben boldognak tartják magukat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.27|3.10.27. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Ó, jó Vidura! Ez az utolsó három teremtés és a félistenek teremtése (a tizedik teremtés) vaikṛta teremtések, amelyek különböznek a korábban leírt prākṛta (természetes) teremtésektől. A Kumārák megjelenése mindkettőbe beletartozik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.28-29|3.10.28-29. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A félistenek teremtésének nyolc fajtája van: (1) a félistenek, (2) az ősatyák, (3) az asurák vagy démonok, (4) a gandharvák és az apsarāk, vagyis az angyalok, (5) a yakṣák és a rākṣasák, (6) a siddhák, a cāraṇák és a vidyādharák, (7) a bhūták, a preták és a piśācák és (8) az emberfeletti lények, a mennyei énekesek és mások megteremtése. Mindegyiküket Brahmā, az univerzum teremtője hozta létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.10.30|3.10.30. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Most Manu leszármazottjairól fogok beszélni. A teremtő, Brahmā, az Istenség Személyisége szenvedély kötőerejének inkarnációjaként, az Úr energiájának segítségével minden korszakban megteremti az univerzum ügyeit a szűnni nem akaró vágyakkal együtt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.9: Brahma teremtő energiáért imádkozik| SB 3.9]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 3.9: Brahma teremtő energiáért imádkozik|SB 3.9]] - [[HU/SB 3.11: Az idő számítása az atom alapján|SB 3.11]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.11: Az idő számítása az atom alapján| SB 3.11]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>TattvaDarsana</name></author>
	</entry>
</feed>