HU/SB 3.1.43 - Revision history

TattvaDarsana at 11:44, 11 March 2019

2019-03-11T11:44:49Z

← Older revision		Revision as of 11:44, 11 March 2019
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Ahogyan a Bhagavad-gītā elmondja, az Úr azért jelenik meg a halandó világban, hogy végrehajtsa misszióját, melyre oly nagy szükség van, azaz elpusztítsa a bűnösöket és megvédelmezze szenvedő híveit. Ennek ellenére az Úr Kṛṣṇa eltűrte, hogy a Kuruk bántsák Draupadīt, hogy igazságtalanul bánjanak a Pāṇḍavákkal, s hogy Ellene is sértéseket kövessenek el. Felmerülhet a kérdés, miért engedte, hogy ilyen igazságtalanságok és sértések történjenek a jelenlétében? Miért nem látta el a Kuruk baját azonnal? Amikor a Kuruk a gyülekezet szeme láttára megpróbálták ~~lemezteleníteni~~ Draupadīt, az Úr egy végtelen hosszú szárival ajándékozta meg, hogy megvédelmezze, ám a sértés elkövetőit nem büntette meg rögtön. Azonban az, hogy szó nélkül hagyta az esetet, nem jelentette azt, hogy megbocsátott a Kuruknak sértéseikért. Rengeteg király élt akkoriban a Földön. Mindannyian végtelenül büszkék voltak háromféle tulajdonukra – vagyonukra, műveltségükre és követőikre –, és szüntelenül háborgatták a Földet háborúikkal. Az Úr csak arra várt, hogy mind összegyűljenek a kurukṣetrai csatatéren, s így egyszerre megölve őket gyorsan eleget tegyen küldetésének, s elpusztítsa őket. Amint az ateista királyok vagy államfők büszkék lesznek vagyonukra, műveltségükre vagy a népesség szaporodására, nyomban kérkedni kezdenek haderejükkel, és bajt hoznak az ártatlanokra. Amikor az Úr Kṛṣṇa személyesen jelen volt, számtalan ilyen király élt szerte a világon, ezért az Úr megrendezte a kurukṣetrai csatát. Viśva-rūpa megnyilvánulásában az Úr a következőképpen nyilvánította ki pusztító misszióját: „Szándékosan szálltam alá a Földre mint a kérlelhetetlen Idő, hogy csökkentsem a nemkívánatos népességet. Rajtatok kívül, ó, Pāṇḍavák, mindenkivel végezni fogok, aki itt összegyűlt. E vérengzésben azonban nem kell részt vennetek. A sorsuk meg van pecsételve: mindenkit el fogok pusztítani. Ha hírnévre vágytok a csata hőseiként, s ha élvezni akarjátok a hadizsákmányt, akkor, ó, Savyasācī, légy e pusztítás közvetlen eszköze, s legyen tiéd az érdem! Én már végeztem a nagy harcosokkal: Bhīṣmával, Droṇával, Jayadrathával, Karṇával és a többi hatalmas tábornokkal. Ne tarts semmitől! Vívd meg a csatát, és légy híres, nagy hős!” ([[HU/BG 11.32\|BG 11.32–34]])		Ahogyan a Bhagavad-gītā elmondja, az Úr azért jelenik meg a halandó világban, hogy végrehajtsa misszióját, melyre oly nagy szükség van, azaz elpusztítsa a bűnösöket és megvédelmezze szenvedő híveit. Ennek ellenére az Úr Kṛṣṇa eltűrte, hogy a Kuruk bántsák Draupadīt, hogy igazságtalanul bánjanak a Pāṇḍavákkal, s hogy Ellene is sértéseket kövessenek el. Felmerülhet a kérdés, miért engedte, hogy ilyen igazságtalanságok és sértések történjenek a jelenlétében? Miért nem látta el a Kuruk baját azonnal? Amikor a Kuruk a gyülekezet szeme láttára megpróbálták levetkőztetni Draupadīt, az Úr egy végtelen hosszú szárival ajándékozta meg, hogy megvédelmezze, ám a sértés elkövetőit nem büntette meg rögtön. Azonban az, hogy szó nélkül hagyta az esetet, nem jelentette azt, hogy megbocsátott a Kuruknak sértéseikért. Rengeteg király élt akkoriban a Földön. Mindannyian végtelenül büszkék voltak háromféle tulajdonukra – vagyonukra, műveltségükre és követőikre –, és szüntelenül háborgatták a Földet háborúikkal. Az Úr csak arra várt, hogy mind összegyűljenek a kurukṣetrai csatatéren, s így egyszerre megölve őket gyorsan eleget tegyen küldetésének, s elpusztítsa őket. Amint az ateista királyok vagy államfők büszkék lesznek vagyonukra, műveltségükre vagy a népesség szaporodására, nyomban kérkedni kezdenek haderejükkel, és bajt hoznak az ártatlanokra. Amikor az Úr Kṛṣṇa személyesen jelen volt, számtalan ilyen király élt szerte a világon, ezért az Úr megrendezte a kurukṣetrai csatát. Viśva-rūpa megnyilvánulásában az Úr a következőképpen nyilvánította ki pusztító misszióját: „Szándékosan szálltam alá a Földre, mint a kérlelhetetlen Idő, hogy csökkentsem a nemkívánatos népességet. Rajtatok kívül, ó, Pāṇḍavák, mindenkivel végezni fogok, aki itt összegyűlt. E vérengzésben azonban nem kell részt vennetek. A sorsuk meg van pecsételve: mindenkit el fogok pusztítani. Ha hírnévre vágytok a csata hőseiként, s ha élvezni akarjátok a hadizsákmányt, akkor, ó, Savyasācī, légy e pusztítás közvetlen eszköze, s legyen tiéd az érdem! Én már végeztem a nagy harcosokkal: Bhīṣmával, Droṇával, Jayadrathával, Karṇával és a többi hatalmas tábornokkal. Ne tarts semmitől! Vívd meg a csatát, és légy híres, nagy hős!” ([[HU/BG 11.32\|BG 11.32–34]])

	Az Úr szereti látni, amikor a színdarabokban, melyekben Ő maga játszik, bhaktái hősként szerepelnek. Most szerette volna, ha bhaktája és barátja, Arjuna a kurukṣetrai csata hőse lesz, és csak arra várt, hogy a világ gonosztevői mind megjelenjenek. Késlekedése egyedül ezzel magyarázható, semmi mással.		Az Úr szereti látni, amikor a színdarabokban, melyekben Ő maga játszik, bhaktái hősként szerepelnek. Most szerette volna, ha bhaktája és barátja, Arjuna a kurukṣetrai csata hőse lesz, és csak arra várt, hogy a világ gonosztevői mind megjelenjenek. Késlekedése egyedül ezzel magyarázható, semmi mással.

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-02-09T09:22:21Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 1. fejezet|H43]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.1: Vidura kérdései| ELSŐ FEJEZET: Vidura kérdései]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.1.42| SB 3.1.42]] '''[[HU/SB 3.1.42|SB 3.1.42]] - [[HU/SB 3.1.44|SB 3.1.44]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.1.44| SB 3.1.44]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.1.43|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 43. VERS ====

<div class="verse">
:nūnaṁ nṛpāṇāṁ tri-madotpathānāṁ
:mahīm muhuś cālayatāṁ camūbhiḥ
:vadhāt prapannārti-jihīrṣayeśo
:’py upaikṣatāghaṁ bhagavān kurūṇām
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''nūnam''–természetesen; ''nṛpāṇām''–a királyoknak; ''tri''–három; ''mada-utpathānām''–a hamis büszkeség miatt félreállva; ''mahīm''–a Föld; ''muhuḥ''–állandóan; ''cālayatām''–bánt; ''camūbhiḥ''–a katonák tetteitől; ''vadhāt''–az ölés tettétől; ''prapanna''–meghódolt; ''ārti-jihīrṣaya''–könnyíteni akar a szenvedők fájdalmán; ''īśaḥ''–az Úr; ''api''–ellenére; ''upaikṣata''–várt; ''agham''–sértések; ''bhagavān''–a Legfelsőbb Úr; ''kurūṇām''–a Kuruknak.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Noha Ő volt az Úr, és mindig arra vágyott, hogy enyhítsen a szenvedők fájdalmán, Kṛṣṇa tartózkodott a Kuruk megölésétől, pedig látta a tengernyi bűnt, amit elkövettek, és látta, hogy a többi király is szünet nélkül bántalmazza a Földet ádáz háborúival, melyeket a háromféle hamis büszkeség parancsára hajtanak végre.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Ahogyan a Bhagavad-gītā elmondja, az Úr azért jelenik meg a halandó világban, hogy végrehajtsa misszióját, melyre oly nagy szükség van, azaz elpusztítsa a bűnösöket és megvédelmezze szenvedő híveit. Ennek ellenére az Úr Kṛṣṇa eltűrte, hogy a Kuruk bántsák Draupadīt, hogy igazságtalanul bánjanak a Pāṇḍavákkal, s hogy Ellene is sértéseket kövessenek el. Felmerülhet a kérdés, miért engedte, hogy ilyen igazságtalanságok és sértések történjenek a jelenlétében? Miért nem látta el a Kuruk baját azonnal? Amikor a Kuruk a gyülekezet szeme láttára megpróbálták lemezteleníteni Draupadīt, az Úr egy végtelen hosszú szárival ajándékozta meg, hogy megvédelmezze, ám a sértés elkövetőit nem büntette meg rögtön. Azonban az, hogy szó nélkül hagyta az esetet, nem jelentette azt, hogy megbocsátott a Kuruknak sértéseikért. Rengeteg király élt akkoriban a Földön. Mindannyian végtelenül büszkék voltak háromféle tulajdonukra – vagyonukra, műveltségükre és követőikre –, és szüntelenül háborgatták a Földet háborúikkal. Az Úr csak arra várt, hogy mind összegyűljenek a kurukṣetrai csatatéren, s így egyszerre megölve őket gyorsan eleget tegyen küldetésének, s elpusztítsa őket. Amint az ateista királyok vagy államfők büszkék lesznek vagyonukra, műveltségükre vagy a népesség szaporodására, nyomban kérkedni kezdenek haderejükkel, és bajt hoznak az ártatlanokra. Amikor az Úr Kṛṣṇa személyesen jelen volt, számtalan ilyen király élt szerte a világon, ezért az Úr megrendezte a kurukṣetrai csatát. Viśva-rūpa megnyilvánulásában az Úr a következőképpen nyilvánította ki pusztító misszióját: „Szándékosan szálltam alá a Földre mint a kérlelhetetlen Idő, hogy csökkentsem a nemkívánatos népességet. Rajtatok kívül, ó, Pāṇḍavák, mindenkivel végezni fogok, aki itt összegyűlt. E vérengzésben azonban nem kell részt vennetek. A sorsuk meg van pecsételve: mindenkit el fogok pusztítani. Ha hírnévre vágytok a csata hőseiként, s ha élvezni akarjátok a hadizsákmányt, akkor, ó, Savyasācī, légy e pusztítás közvetlen eszköze, s legyen tiéd az érdem! Én már végeztem a nagy harcosokkal: Bhīṣmával, Droṇával, Jayadrathával, Karṇával és a többi hatalmas tábornokkal. Ne tarts semmitől! Vívd meg a csatát, és légy híres, nagy hős!” ([[HU/BG 11.32|BG 11.32–34]])

Az Úr szereti látni, amikor a színdarabokban, melyekben Ő maga játszik, bhaktái hősként szerepelnek. Most szerette volna, ha bhaktája és barátja, Arjuna a kurukṣetrai csata hőse lesz, és csak arra várt, hogy a világ gonosztevői mind megjelenjenek. Késlekedése egyedül ezzel magyarázható, semmi mással.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.1.42| SB 3.1.42]] '''[[HU/SB 3.1.42|SB 3.1.42]] - [[HU/SB 3.1.44|SB 3.1.44]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.1.44| SB 3.1.44]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__