HU/SB 2.4.13 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0019: LinkReviser - Revise links, localize and redirect them to the de facto address

2020-09-17T21:02:02Z

Vanibot #0019: LinkReviser - Revise links, localize and redirect them to the de facto address

← Older revision		Revision as of 21:02, 17 September 2020
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Az Úr Śrī Kṛṣṇa minden létezés teljes formája, az anyagié és a lelkié egyaránt. Akhila azt jelenti: teljes, azaz ami nem khila, nem alsórendű. A Bhagavad-gītā elmondja, hogy kétféle természet (prakṛti) van: anyagi és lelki természet, vagyis az Úr külső és belső energiája. Az anyagi természetet aparānak hívják, vagyis alacsonyabb rendűnek, a lelki természetet pedig transzcendentálisnak, vagyis felsőbbrendűnek. Az Úr formája tehát nem az alacsonyabb rendű anyagi természethez tartozik. Ő a teljes transzcendencia, valamint mūrti, aki transzcendentális formával rendelkezik. A csekély értelemmel megáldott emberek, akik nem tudnak transzcendentális formájáról, személytelen Brahmanként beszélnek Róla, ám Brahman nem más, mint az Úr transzcendentális testének sugarai (yasya prabhā). A bhakták, akik tudják, hogy formája transzcendentális, szolgálják Őt, az Úr pedig indokolatlan kegyéből viszonozza szolgálatukat, s megszabadítja őket minden nyomorúságtól. A jámbor emberek, akik követik a Védák szabályait, szintén kedvesek Neki, ezért őket is megvédelmezi ebben a világban. Az istentagadók és az abhakták szembefordulnak a Védák elveivel, így alávaló tetteiket nem folytathatják sokáig. Néhányan közülük, akiket az Úr különös kegyében részesít, az Ő kezétől esnek el, mint például Rāvaṇa, Hiraṇyakaśipu és Kaṁsā. Ezek a démonok felszabadulnak, s nem folytatják tovább démonikus tetteiket. Az Úr, akár egy kedves apa, mindig, mindenkihez kegyes — vagy úgy, hogy kegyes a bhaktákhoz, vagy úgy, hogy megbünteti a démonokat —, mert Ő a létezés tökéletes, teljes formája, Magában foglalva minden egyéni létezést.		Az Úr Śrī Kṛṣṇa minden létezés teljes formája, az anyagié és a lelkié egyaránt. Akhila azt jelenti: teljes, azaz ami nem khila, nem alsórendű. A Bhagavad-gītā elmondja, hogy kétféle természet (prakṛti) van: anyagi és lelki természet, vagyis az Úr külső és belső energiája. Az anyagi természetet aparānak hívják, vagyis alacsonyabb rendűnek, a lelki természetet pedig transzcendentálisnak, vagyis felsőbbrendűnek. Az Úr formája tehát nem az alacsonyabb rendű anyagi természethez tartozik. Ő a teljes transzcendencia, valamint mūrti, aki transzcendentális formával rendelkezik. A csekély értelemmel megáldott emberek, akik nem tudnak transzcendentális formájáról, személytelen Brahmanként beszélnek Róla, ám Brahman nem más, mint az Úr transzcendentális testének sugarai (''yasya prabhā''). A bhakták, akik tudják, hogy formája transzcendentális, szolgálják Őt, az Úr pedig indokolatlan kegyéből viszonozza szolgálatukat, s megszabadítja őket minden nyomorúságtól. A jámbor emberek, akik követik a Védák szabályait, szintén kedvesek Neki, ezért őket is megvédelmezi ebben a világban. Az istentagadók és az abhakták szembefordulnak a Védák elveivel, így alávaló tetteiket nem folytathatják sokáig. Néhányan közülük, akiket az Úr különös kegyében részesít, az Ő kezétől esnek el, mint például Rāvaṇa, Hiraṇyakaśipu és Kaṁsā. Ezek a démonok felszabadulnak, s nem folytatják tovább démonikus tetteiket. Az Úr, akár egy kedves apa, mindig, mindenkihez kegyes — vagy úgy, hogy kegyes a bhaktákhoz, vagy úgy, hogy megbünteti a démonokat —, mert Ő a létezés tökéletes, teljes formája, Magában foglalva minden egyéni létezést.

	A paramahaṁsa szint a lelki lét legtökéletesebb szintje. Śrīmatī Kuntīdevī szerint az Urat igazán csak a paramahaṁsák értik meg. Ahogy a transzcendens megértéséhez egy lépcsőzetes folyamat vezet — a személytelen Brahman és a helyhez kötött Paramātmā megvalósításán keresztül eljutva az Istenség Legfelsőbb Személyiségéig, Puruṣottamáig, az Úr Kṛṣṇáig —, éppen úgy jut el fokozatosan az ember lelki életének sannyāsa szintjére. Az élet lemondott rendje, a sannyāsa rend egymást követő, egyre fejlettebb szintjei a kuṭīcaka, a bahūdaka, a parivrājakācārya és a paramahaṁsa. Kuntīdevī királynő, a Pāṇḍavák anyja beszél ezekről az Úr Kṛṣṇához intézett imáiban (Első Ének, nyolcadik fejezet). Paramahaṁsákat az imperszonalisták és a bhakták között egyaránt találhatunk, ám a Śrīmad-Bhāgavatam szerint (ahogy azt Kuntīdevī egyértelműen kijelentette) csak azt nevezhetjük paramahaṁsának, aki megérti a tiszta bhakti-yogát. Kuntīdevī azt is kihangsúlyozta, hogy az Úr legfőképpen azért száll alá (paritrāṇāya sādhūnām), hogy bhakti-yogával jutalmazza meg a paramahaṁsákat. A paramahaṁsák tehát a szó valódi értelmében az Úr tiszta bhaktái. Śrīla Jīva Gosvāmī nyíltan kijelentette, hogy a legfelsőbb cél a bhakti-yoga, amely által az ember az Úr transzcendentális szerető szolgálatának útjára lép. Azok tehát a valódi paramahaṁsák, akik a bhakti-yoga folyamatába kezdenek.		A paramahaṁsa szint a lelki lét legtökéletesebb szintje. Śrīmatī Kuntīdevī szerint az Urat igazán csak a paramahaṁsák értik meg. Ahogy a transzcendens megértéséhez egy lépcsőzetes folyamat vezet — a személytelen Brahman és a helyhez kötött Paramātmā megvalósításán keresztül eljutva az Istenség Legfelsőbb Személyiségéig, Puruṣottamáig, az Úr Kṛṣṇáig —, éppen úgy jut el fokozatosan az ember lelki életének sannyāsa szintjére. Az élet lemondott rendje, a sannyāsa rend egymást követő, egyre fejlettebb szintjei a kuṭīcaka, a bahūdaka, a parivrājakācārya és a paramahaṁsa. Kuntīdevī királynő, a Pāṇḍavák anyja beszél ezekről az Úr Kṛṣṇához intézett imáiban ([[HU/SB 1.8: Prayers by Queen Kunti and Pariksit Saved\|Első Ének, nyolcadik fejezet]]). Paramahaṁsákat az imperszonalisták és a bhakták között egyaránt találhatunk, ám a Śrīmad-Bhāgavatam szerint (ahogy azt Kuntīdevī egyértelműen kijelentette) csak azt nevezhetjük paramahaṁsának, aki megérti a tiszta bhakti-yogát. Kuntīdevī azt is kihangsúlyozta, hogy az Úr legfőképpen azért száll alá (''paritrāṇāya sādhūnām''), hogy bhakti-yogával jutalmazza meg a paramahaṁsákat. A paramahaṁsák tehát a szó valódi értelmében az Úr tiszta bhaktái. Śrīla Jīva Gosvāmī nyíltan kijelentette, hogy a legfelsőbb cél a bhakti-yoga, amely által az ember az Úr transzcendentális szerető szolgálatának útjára lép. Azok tehát a valódi paramahaṁsák, akik a bhakti-yoga folyamatába kezdenek.

	Az Úr mindenkihez végtelenül kegyes, ezért az imperszonalisták — akik a bhaktit úgy fogadják el, mint eszközt ahhoz, hogy beleolvadjanak az Úr létébe, személytelen brahmajyotijába — szintén elérhetik céljukat. Az Úr a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 4.11\|BG 4.11]]) mindenkinek megígéri: ye yathā māṁ prapadyante. Śrīla Viśvanātha Cakravartī szerint a paramahaṁsáknak két csoportja van: a brahmānandīk (imperszonalisták) és a premānandīk (a bhakták). Mindkét csoport eléri végső célját, bár a premānandīk szerencsésebbek a brahmānandīknál. De mind a brahmānandīk, mind a premānandīk transzcendentalisták, és nincs hatással rájuk az alacsonyabb rendű anyagi természet, amely az anyagi létezés gyötrelmeivel van teli.		Az Úr mindenkihez végtelenül kegyes, ezért az imperszonalisták — akik a bhaktit úgy fogadják el, mint eszközt ahhoz, hogy beleolvadjanak az Úr létébe, személytelen brahmajyotijába — szintén elérhetik céljukat. Az Úr a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 4.11\|BG 4.11]]) mindenkinek megígéri: ye yathā māṁ prapadyante. Śrīla Viśvanātha Cakravartī szerint a paramahaṁsáknak két csoportja van: a brahmānandīk (imperszonalisták) és a premānandīk (a bhakták). Mindkét csoport eléri végső célját, bár a premānandīk szerencsésebbek a brahmānandīknál. De mind a brahmānandīk, mind a premānandīk transzcendentalisták, és nincs hatással rájuk az alacsonyabb rendű anyagi természet, amely az anyagi létezés gyötrelmeivel van teli.

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-02-02T08:37:45Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 4. fejezet|H13]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2|Második Ének]] - [[HU/SB 2.4: A teremtés folyamata| NEGYEDIK FEJEZET: A teremtés folyamata]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.4.12| SB 2.4.12]] '''[[HU/SB 2.4.12|SB 2.4.12]] - [[HU/SB 2.4.14|SB 2.4.14]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.4.14| SB 2.4.14]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 2.4.13|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 13. VERS ====

<div class="verse">
:bhūyo namaḥ sad-vṛjina-cchide ’satām
:asambhavāyākhila-sattva-mūrtaye
:puṁsāṁ punaḥ pāramahaṁsya āśrame
:vyavasthitānām anumṛgya-dāśuṣe
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''bhūyaḥ''—újra; ''namaḥ''—hódolatom; ''sat''—a bhakták vagy istenfélő emberek; ''vṛjina''—szenvedés; ''chide''—a felszabadító; ''asatām''—az ateistáknak, az abhakta démonoknak; ''asambhavāya''—a további boldogtalanság megszűnése; ''akhila''—teljes; ''sattva''—jóság; ''mūrtaye''—a Személyiségnek; ''puṁsām''—a transzcendentalistáknak; ''punaḥ''—újra; ''pāramahaṁsye''—a lelki tökéletesség legmagasabb szintje; ''āśrame''—helyzetben; ''vyavasthitānām''—adott helyzetben; ''anumṛgya''—a végső cél; ''dāśuṣe''—aki felszabadítja.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Újra tiszteletteljes hódolatomat ajánlom a teljes lét és transzcendencia formájának, aki minden szenvedéstől megszabadítja a jámbor bhaktákat, s aki véget vet az abhakta démonok istentagadó természetének! Ő az, aki segíti a lelki tökéletesség legmagasabb szintjén álló transzcendentalistákat végső céljuk elérésében.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az Úr Śrī Kṛṣṇa minden létezés teljes formája, az anyagié és a lelkié egyaránt. Akhila azt jelenti: teljes, azaz ami nem khila, nem alsórendű. A Bhagavad-gītā elmondja, hogy kétféle természet (prakṛti) van: anyagi és lelki természet, vagyis az Úr külső és belső energiája. Az anyagi természetet aparānak hívják, vagyis alacsonyabb rendűnek, a lelki természetet pedig transzcendentálisnak, vagyis felsőbbrendűnek. Az Úr formája tehát nem az alacsonyabb rendű anyagi természethez tartozik. Ő a teljes transzcendencia, valamint mūrti, aki transzcendentális formával rendelkezik. A csekély értelemmel megáldott emberek, akik nem tudnak transzcendentális formájáról, személytelen Brahmanként beszélnek Róla, ám Brahman nem más, mint az Úr transzcendentális testének sugarai (yasya prabhā). A bhakták, akik tudják, hogy formája transzcendentális, szolgálják Őt, az Úr pedig indokolatlan kegyéből viszonozza szolgálatukat, s megszabadítja őket minden nyomorúságtól. A jámbor emberek, akik követik a Védák szabályait, szintén kedvesek Neki, ezért őket is megvédelmezi ebben a világban. Az istentagadók és az abhakták szembefordulnak a Védák elveivel, így alávaló tetteiket nem folytathatják sokáig. Néhányan közülük, akiket az Úr különös kegyében részesít, az Ő kezétől esnek el, mint például Rāvaṇa, Hiraṇyakaśipu és Kaṁsā. Ezek a démonok felszabadulnak, s nem folytatják tovább démonikus tetteiket. Az Úr, akár egy kedves apa, mindig, mindenkihez kegyes — vagy úgy, hogy kegyes a bhaktákhoz, vagy úgy, hogy megbünteti a démonokat —, mert Ő a létezés tökéletes, teljes formája, Magában foglalva minden egyéni létezést.

A paramahaṁsa szint a lelki lét legtökéletesebb szintje. Śrīmatī Kuntīdevī szerint az Urat igazán csak a paramahaṁsák értik meg. Ahogy a transzcendens megértéséhez egy lépcsőzetes folyamat vezet — a személytelen Brahman és a helyhez kötött Paramātmā megvalósításán keresztül eljutva az Istenség Legfelsőbb Személyiségéig, Puruṣottamáig, az Úr Kṛṣṇáig —, éppen úgy jut el fokozatosan az ember lelki életének sannyāsa szintjére. Az élet lemondott rendje, a sannyāsa rend egymást követő, egyre fejlettebb szintjei a kuṭīcaka, a bahūdaka, a parivrājakācārya és a paramahaṁsa. Kuntīdevī királynő, a Pāṇḍavák anyja beszél ezekről az Úr Kṛṣṇához intézett imáiban (Első Ének, nyolcadik fejezet). Paramahaṁsákat az imperszonalisták és a bhakták között egyaránt találhatunk, ám a Śrīmad-Bhāgavatam szerint (ahogy azt Kuntīdevī egyértelműen kijelentette) csak azt nevezhetjük paramahaṁsának, aki megérti a tiszta bhakti-yogát. Kuntīdevī azt is kihangsúlyozta, hogy az Úr legfőképpen azért száll alá (paritrāṇāya sādhūnām), hogy bhakti-yogával jutalmazza meg a paramahaṁsákat. A paramahaṁsák tehát a szó valódi értelmében az Úr tiszta bhaktái. Śrīla Jīva Gosvāmī nyíltan kijelentette, hogy a legfelsőbb cél a bhakti-yoga, amely által az ember az Úr transzcendentális szerető szolgálatának útjára lép. Azok tehát a valódi paramahaṁsák, akik a bhakti-yoga folyamatába kezdenek.

Az Úr mindenkihez végtelenül kegyes, ezért az imperszonalisták — akik a bhaktit úgy fogadják el, mint eszközt ahhoz, hogy beleolvadjanak az Úr létébe, személytelen brahmajyotijába — szintén elérhetik céljukat. Az Úr a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 4.11|BG 4.11]]) mindenkinek megígéri: ye yathā māṁ prapadyante. Śrīla Viśvanātha Cakravartī szerint a paramahaṁsáknak két csoportja van: a brahmānandīk (imperszonalisták) és a premānandīk (a bhakták). Mindkét csoport eléri végső célját, bár a premānandīk szerencsésebbek a brahmānandīknál. De mind a brahmānandīk, mind a premānandīk transzcendentalisták, és nincs hatással rájuk az alacsonyabb rendű anyagi természet, amely az anyagi létezés gyötrelmeivel van teli.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.4.12| SB 2.4.12]] '''[[HU/SB 2.4.12|SB 2.4.12]] - [[HU/SB 2.4.14|SB 2.4.14]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.4.14| SB 2.4.14]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__