TattvaDarsana at 11:31, 17 March 2019

2019-03-17T11:31:58Z

← Older revision		Revision as of 11:31, 17 March 2019
Line 47:		Line 47:
	:''vinā mahat-pāda-rajo-’bhiṣekam''		:''vinā mahat-pāda-rajo-’bhiṣekam''

	~~„Óh~~, Rahūgaṇa király! Az odaadó szolgálat tökéletes szintjére, vagyis az élet paramahaṁsa szintjére lehetetlen eljutni, ha az embert nem áldja meg a nagy bhakták lábainak pora. Sem tapasyával [lemondással], sem a védikus imádatrendszerrel, sem a lemondott életrend elfogadásával, sem a családos élet kötelességeinek végzésével, sem a védikus himnuszok éneklésével, sem a tűző napon, jeges vízben vagy lángoló tűzben végzett vezekléssel nem lehet eljutni erre a síkra.”		„Ó, Rahūgaṇa király! Az odaadó szolgálat tökéletes szintjére, vagyis az élet paramahaṁsa szintjére lehetetlen eljutni, ha az embert nem áldja meg ''a nagy bhakták lábainak pora''. Sem tapasyával [lemondással], sem a védikus imádatrendszerrel, sem a lemondott életrend elfogadásával, sem a családos élet kötelességeinek végzésével, sem a védikus himnuszok éneklésével, sem a tűző napon, jeges vízben vagy lángoló tűzben végzett vezekléssel nem lehet eljutni erre a síkra.”

	Az Úr Śrī Kṛṣṇa az Ő tiszta, feltétlen bhaktáinak tulajdona, így aztán Kṛṣṇát csakis a bhakták tudják átadni egy másik bhaktának. Közvetlenül sohasem lehet Őt elérni. Az Úr Caitanya ezért Magát úgy nevezte: gopī-bhartuḥ pada-kamalayor dāsa-dāsānudāsaḥ, ami annyit jelent, hogy Ő a „legengedelmesebb szolgája a vṛndāvanai gopīkra gondot viselő Úr szolgáinak”. Egy tiszta bhakta tehát sohasem közvetlenül fordul az Úr felé, hanem az Úr szolgáinak a szolgáit próbálja meg elégedetté tenni, s így az Úr is elégedetté válik. Csakis ekkor ízlelheti meg a tulasī levelek ízét, amelyek az Úr lótuszlábait borítják. A Brahma-saṁhitāban az áll, hogy nem találhatjuk meg az Urat, ha a védikus irodalomban jártas nagy tudóssá válunk, ám nagyon könnyen elérhetjük Őt tiszta bhaktáján keresztül. Vṛndāvanában minden tiszta bhakta Śrīmatī-Rādhārāṇī, az Úr Kṛṣṇa gyönyörenergiájának kegyéért imádkozik. Śrīmatī Rādhārāṇī a legfelsőbb egész lágyszívű női párja, aki a világi női természet képviselője a tökéletes szinten. Ezért az őszinte bhakta könnyen elnyerheti Rādhārāṇī kegyét, s ha Rādhārāṇī ajánlja őt be az Úr Kṛṣṇánál, az Úr azonnal befogadja társaságába. A végkövetkeztetés az tehát, hogy az embernek sokkal komolyabban kell keresnie a bhakta kegyét, mint Magáét az Úrét, s így (a bhakta jóakaratából) feléled majd az Úr szolgálata iránti természetes vonzódása.		Az Úr Śrī Kṛṣṇa az Ő tiszta, feltétlen bhaktáinak tulajdona, így aztán Kṛṣṇát csakis a bhakták tudják átadni egy másik bhaktának. Közvetlenül sohasem lehet Őt elérni. Az Úr Caitanya ezért Magát úgy nevezte: ''gopī-bhartuḥ pada-kamalayor dāsa-dāsānudāsaḥ'', ami annyit jelent, hogy Ő a „legengedelmesebb szolgája a vṛndāvanai gopīkra gondot viselő Úr szolgáinak”. Egy tiszta bhakta tehát sohasem közvetlenül fordul az Úr felé, hanem az Úr szolgáinak a szolgáit próbálja meg elégedetté tenni, s így az Úr is elégedetté válik. Csakis ekkor ízlelheti meg a tulasī levelek ízét, amelyek az Úr lótuszlábait borítják. A Brahma-saṁhitāban az áll, hogy nem találhatjuk meg az Urat, ha a védikus irodalomban jártas nagy tudóssá válunk, ám nagyon könnyen elérhetjük Őt tiszta bhaktáján keresztül. Vṛndāvanában minden tiszta bhakta Śrīmatī-Rādhārāṇī, az Úr Kṛṣṇa gyönyörenergiájának kegyéért imádkozik. Śrīmatī Rādhārāṇī a legfelsőbb egész lágyszívű női párja, aki a világi női természet képviselője a tökéletes szinten. Ezért az őszinte bhakta könnyen elnyerheti Rādhārāṇī kegyét, s ha Rādhārāṇī ajánlja őt be az Úr Kṛṣṇánál, az Úr azonnal befogadja társaságába. A végkövetkeztetés az tehát, hogy az embernek sokkal komolyabban kell keresnie a bhakta kegyét, mint Magáét az Úrét, s így (a bhakta jóakaratából) feléled majd az Úr szolgálata iránti természetes vonzódása.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-01-31T09:50:01Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 3. fejezet|H23]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2|Második Ének]] - [[HU/SB 2.3: Tiszta odaadó szolgálat: a szív változása| HARMADIK FEJEZET: Tiszta odaadó szolgálat: a szív változása]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.3.22| SB 2.3.22]] '''[[HU/SB 2.3.22|SB 2.3.22]] - [[HU/SB 2.3.24|SB 2.3.24]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.3.24| SB 2.3.24]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 2.3.23|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 23. VERS ====

<div class="verse">
:jīvañ chavo bhāgavatāṅghri-reṇuṁ
:na jātu martyo ’bhilabheta yas tu
:śrī-viṣṇu-padyā manujas tulasyāḥ
:śvasañ chavo yas tu na veda gandham
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''jīvan''—míg él; ''śavaḥ''—egy halott test; ''bhāgavata-aṅghri-reṇum''—egy tiszta bhakta lábainak porát; ''na''—soha; ''jātu''—bármikor; ''martyaḥ''—halandó; ''abhilabheta''—különösen megkapta; ''yaḥ''—egy személy; ''tu''—de; ''śrī''—fenséggel; ''viṣṇu-padyāḥ''—Viṣṇu lótuszlábai; ''manu-jaḥ''—Manu leszármazottja (ember); ''tulasyāḥ''—a tulasī fa levelei; ''śvasan''—miközben lélegzik; ''śavaḥ''—ennek ellenére egy halott test; ''yaḥ''—aki; ''tu''—de; ''na veda''—sohasem tapasztalta; ''gandham''—az aromát.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Aki még sohasem részesült abban, hogy az Úr tiszta bhaktája lábának pora érintse a fejét, az minden bizonnyal halott test. És aki sohasem érezte még az Úr lótuszlábáról származó tulasī levelek aromáját, szintén halott, annak ellenére, hogy lélegzik.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura szerint az a halott, amelyik lélegzik, szellem. Amikor az ember meghal, halottnak nevezik, de amikor újra megjelenik egy finomabb formában, amely bár jelenlegi szemünkkel nem látható, mégis cselekszik, akkor szellemnek hívják. A szellemek mindig rosszindulatúak, s mindig rettegésben tartják az embereket. A szellemekhez hasonló abhakták, akik nem tisztelik sem a tiszta bhaktákat, sem Viṣṇu mūrtiját a templomokban, szintén örökké veszélyt jelentenek a bhaktákra. Az Úr soha, semmilyen felajánlást nem fogad el az efféle tisztátalan szellemektől. Gyakran mondják, hogy az embernek először szíve választottjának a kutyáját kell szeretnie, s csak aztán árulhatja el érzelmeit a szeretett lénynek. A tiszta odaadás szintjét az Úr tiszta bhaktájának őszinte szolgálatával lehet elérni. Az Úrnak végzett odaadó szolgálat első feltétele tehát, hogy a tiszta bhakta szolgájává váljunk. Ez a feltétel teljesül, ha „megkapjuk annak a tiszta bhaktának a lótuszlábáról származó port, aki maga is egy másik tiszta bhaktát szolgál”. Ez a tiszta tanítványi láncolat, az odaadás paramparāja.

Rahūgaṇa Mahārāja arról kérdezte a nagy szentet, Jaḍa Bharatát, hogyan érte el a felszabadult paramahaṁsa szintet. Válaszként a nagy szent a következőképpen felelt ([[HU/SB 5.12.12|SB 5.12.12]]):

:''rahūgaṇaitat tapasā na yāti''
:''na cejyayā nirvapaṇād gṛhād vā''
:''na cchandasā naiva jalāgni-sūryair''
:''vinā mahat-pāda-rajo-’bhiṣekam''

„Óh, Rahūgaṇa király! Az odaadó szolgálat tökéletes szintjére, vagyis az élet paramahaṁsa szintjére lehetetlen eljutni, ha az embert nem áldja meg a nagy bhakták lábainak pora. Sem tapasyával [lemondással], sem a védikus imádatrendszerrel, sem a lemondott életrend elfogadásával, sem a családos élet kötelességeinek végzésével, sem a védikus himnuszok éneklésével, sem a tűző napon, jeges vízben vagy lángoló tűzben végzett vezekléssel nem lehet eljutni erre a síkra.”

Az Úr Śrī Kṛṣṇa az Ő tiszta, feltétlen bhaktáinak tulajdona, így aztán Kṛṣṇát csakis a bhakták tudják átadni egy másik bhaktának. Közvetlenül sohasem lehet Őt elérni. Az Úr Caitanya ezért Magát úgy nevezte: gopī-bhartuḥ pada-kamalayor dāsa-dāsānudāsaḥ, ami annyit jelent, hogy Ő a „legengedelmesebb szolgája a vṛndāvanai gopīkra gondot viselő Úr szolgáinak”. Egy tiszta bhakta tehát sohasem közvetlenül fordul az Úr felé, hanem az Úr szolgáinak a szolgáit próbálja meg elégedetté tenni, s így az Úr is elégedetté válik. Csakis ekkor ízlelheti meg a tulasī levelek ízét, amelyek az Úr lótuszlábait borítják. A Brahma-saṁhitāban az áll, hogy nem találhatjuk meg az Urat, ha a védikus irodalomban jártas nagy tudóssá válunk, ám nagyon könnyen elérhetjük Őt tiszta bhaktáján keresztül. Vṛndāvanában minden tiszta bhakta Śrīmatī-Rādhārāṇī, az Úr Kṛṣṇa gyönyörenergiájának kegyéért imádkozik. Śrīmatī Rādhārāṇī a legfelsőbb egész lágyszívű női párja, aki a világi női természet képviselője a tökéletes szinten. Ezért az őszinte bhakta könnyen elnyerheti Rādhārāṇī kegyét, s ha Rādhārāṇī ajánlja őt be az Úr Kṛṣṇánál, az Úr azonnal befogadja társaságába. A végkövetkeztetés az tehát, hogy az embernek sokkal komolyabban kell keresnie a bhakta kegyét, mint Magáét az Úrét, s így (a bhakta jóakaratából) feléled majd az Úr szolgálata iránti természetes vonzódása.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.3.22| SB 2.3.22]] '''[[HU/SB 2.3.22|SB 2.3.22]] - [[HU/SB 2.3.24|SB 2.3.24]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.3.24| SB 2.3.24]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 2.3.23 - Revision history

TattvaDarsana at 11:31, 17 March 2019

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit