HU/SB 2.3.12 - Revision history

TattvaDarsana at 21:13, 1 March 2019

2019-03-01T21:13:58Z

← Older revision		Revision as of 21:13, 1 March 2019
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 10.9\|BG 10.9]]) szerint a tiszta bhakták csodálatos tulajdonságokkal rendelkeznek. Mindig, minden tettükkel az Urat szolgálják, ezért kölcsönös eksztatikus érzelmek nyilvánulnak meg közöttük, és transzcendentális boldogságot élveznek. Ez a transzcendentális boldogság az odaadó szolgálat gyakorlása (sādhana-avasthā) szintjén is tapasztalható, ha azt helyesen, egy hiteles lelki tanítómester irányításával végezzük. Egy érettebb szinten a kifejlődött transzcendentális érzés az Úr és az élőlény közötti sajátságos kapcsolat — az élőlény eredeti helyzete — felismerésében tetőzik (a szeretői kapcsolat szintjéig, amelyről azt tartják, hogy a legmagasabb rendű transzcendentális boldogság). A bhakti-yogát ezért, mivel Isten megvalósításának egyetlen módszere, kaivalyának nevezik. Śrīla Jīva Gosvāmī ezzel kapcsolatban a védikus kijelentést idézi (eko nārāyaṇo devaḥ, parāvarāṇāṁ parama āste kaivalya-saṁjñitaḥ), és megállapítja, hogy Nārāyaṇát, az Istenség Személyiségét kaivalyának hívják, a folyamatot pedig, amely képessé teszi az embert arra, hogy megközelítse az Urat, kaivalya-panthānak, Isten elérése egyetlen útjának nevezik. Ez a kaivalya-panthā a śravaṇával, vagyis az Istenség Személyiségével kapcsolatos témák hallgatásával kezdődik, e hari-kathā hallásának természetes következményeként pedig a bhakta elsajátíthatja a transzcendentális tudást, amely segíti majd abban, hogy távol tartsa magát minden világi témától, amelyhez a legkevésbé sem vonzódik. Számára minden világi — társadalmi és politikai — cselekedet elveszti vonzerejét, s egy érett szintre eljutva nem érdekli már többé a saját teste sem, a test rokonairól nem is beszélve. Ilyen körülmények között nem zavarják meg az anyagi kötőerők támadásai. Az anyagi természetnek különféle kötőerői vannak, de az anyagi tettek, amelyekkel a közönséges emberek foglalkoznak, a bhakta számára elveszítik minden vonzerejüket. A vers a pratinivṛitta-guṇormi szavakkal fejezi ki ezt az állapotot, amelyet az ātma-prasāda — vagyis az önvaló teljes, anyagi kapcsolatoktól mentes elégedettsége — segítségével lehet elérni. Az Úr első osztályú bhaktája az odaadó szolgálat segítségével eléri ezt a szintet, de emelkedett helyzete ellenére az Úr elégedettsége kedvéért önként magára vállalja a feladatot, hogy az Úr dicsőségét hirdesse, és mindenkit kapcsolatba hoz az odaadó szolgálattal, még azokat is, akiket csak a világi dolgok érdekelnek. Mindezt azért teszi, hogy lehetőséget adjon a kezdőknek, hogy a világi érdeklődést transzcendentális boldogsággá alakítsák át. Śrīla Rūpa Gosvāmī a tiszta bhaktáknak ezt a tevékenységét a nirbandhaḥ kṛṣṇa-sambandhe yuktaṁ vairāgyam ucyate kifejezéssel összegezte. Még a világi cselekedetek is transzcendentálisnak számítanak vagy kaivalyának bizonyulnak, ha az Úr szolgálatával vannak kapcsolatban.		A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 10.9\|BG 10.9]]) szerint a tiszta bhakták csodálatos tulajdonságokkal rendelkeznek. Mindig, minden tettükkel az Urat szolgálják, ezért kölcsönös eksztatikus érzelmek nyilvánulnak meg közöttük, és transzcendentális boldogságot élveznek. Ez a transzcendentális boldogság az odaadó szolgálat gyakorlása (sādhana-avasthā) szintjén is tapasztalható, ha azt helyesen, egy hiteles lelki tanítómester irányításával végezzük. Egy érettebb szinten a kifejlődött transzcendentális érzés az Úr és az élőlény közötti sajátságos kapcsolat — az élőlény eredeti helyzete — felismerésében tetőzik (a szeretői kapcsolat szintjéig, amelyről azt tartják, hogy a legmagasabb rendű transzcendentális boldogság). A bhakti-yogát ezért, mivel Isten megvalósításának egyetlen módszere, kaivalyának nevezik. Śrīla Jīva Gosvāmī ezzel kapcsolatban a védikus kijelentést idézi (''eko nārāyaṇo devaḥ, parāvarāṇāṁ parama āste kaivalya-saṁjñitaḥ''), és megállapítja, hogy Nārāyaṇát, az Istenség Személyiségét kaivalyának hívják, a folyamatot pedig, amely képessé teszi az embert arra, hogy megközelítse az Urat, kaivalya-panthānak, Isten elérése egyetlen útjának nevezik. Ez a kaivalya-panthā a śravaṇával, vagyis az Istenség Személyiségével kapcsolatos témák hallgatásával kezdődik, e hari-kathā hallásának természetes következményeként pedig a bhakta elsajátíthatja a transzcendentális tudást, amely segíti majd abban, hogy távol tartsa magát minden világi témától, amelyhez a legkevésbé sem vonzódik. Számára minden világi — társadalmi és politikai — cselekedet elveszti vonzerejét, s egy érett szintre eljutva nem érdekli már többé a saját teste sem, a test rokonairól nem is beszélve. Ilyen körülmények között nem zavarják meg az anyagi kötőerők támadásai. Az anyagi természetnek különféle kötőerői vannak, de az anyagi tettek, amelyekkel a közönséges emberek foglalkoznak, a bhakta számára elveszítik minden vonzerejüket. A vers a pratinivṛitta-guṇormi szavakkal fejezi ki ezt az állapotot, amelyet az ātma-prasāda — vagyis az önvaló teljes, anyagi kapcsolatoktól mentes elégedettsége — segítségével lehet elérni. Az Úr első osztályú bhaktája az odaadó szolgálat segítségével eléri ezt a szintet, de emelkedett helyzete ellenére az Úr elégedettsége kedvéért önként magára vállalja a feladatot, hogy az Úr dicsőségét hirdesse, és mindenkit kapcsolatba hoz az odaadó szolgálattal, még azokat is, akiket csak a világi dolgok érdekelnek. Mindezt azért teszi, hogy lehetőséget adjon a kezdőknek, hogy a világi érdeklődést transzcendentális boldogsággá alakítsák át. Śrīla Rūpa Gosvāmī a tiszta bhaktáknak ezt a tevékenységét a ''nirbandhaḥ kṛṣṇa-sambandhe yuktaṁ vairāgyam ucyate'' kifejezéssel összegezte. Még a világi cselekedetek is transzcendentálisnak számítanak vagy kaivalyának bizonyulnak, ha az Úr szolgálatával vannak kapcsolatban.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-01-31T09:00:14Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 3. fejezet|H12]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2|Második Ének]] - [[HU/SB 2.3: Tiszta odaadó szolgálat: a szív változása| HARMADIK FEJEZET: Tiszta odaadó szolgálat: a szív változása]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.3.11| SB 2.3.11]] '''[[HU/SB 2.3.11|SB 2.3.11]] - [[HU/SB 2.3.13|SB 2.3.13]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.3.13| SB 2.3.13]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 2.3.12|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 12. VERS ====

<div class="verse">
:jñānaṁ yad āpratinivṛtta-guṇormi-cakram
:ātma-prasāda uta yatra guṇeṣv asaṅgaḥ
:kaivalya-sammata-pathas tv atha bhakti-yogaḥ
:ko nirvṛto hari-kathāsu ratiṁ na kuryāt
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''jñānam''—tudás; ''yat''—ami; ''ā''—a határáig; ''pratinivṛtta''—teljesen visszavonva; ''guṇa-ūrmi''—az anyagi kötőerők hullámai; ''cakram''—örvény; ''ātma-prasādaḥ''—önmagában elégedett; ''uta''—továbbá; ''yatra''—ahol van; ''guṇeṣu''—a természet kötőerőiben; ''asaṅgaḥ''—ragaszkodás nélkül; ''kaivalya''—transzcendentális; ''sammata''—bizonyított; ''pathaḥ''—ösvény; ''tu''—de; ''atha''—ezért; ''bhakti-yogaḥ''—odaadó szolgálat; ''kaḥ''—ki; ''nirvṛtaḥ''—elmélyül; ''hari-kathāsu''—az Úrról szóló transzcendentális témákban; ''ratim''—vonzódás; ''na''—nem; ''kuryāt''—tesz.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
A Legfelsőbb Úrral, Harival kapcsolatos transzcendentális tudomány az a tudás, amely az anyagi kötőerők örvényeinek és hullámainak teljes megszűnését eredményezi. Az ilyen tudás örömmel tölti el az önvalót, mert mentes az anyagi ragaszkodástól, s mivel transzcendentális, a hiteles szaktekintélyek jóváhagyták. Ki az hát, aki ne vonzódna hozzá?
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 10.9|BG 10.9]]) szerint a tiszta bhakták csodálatos tulajdonságokkal rendelkeznek. Mindig, minden tettükkel az Urat szolgálják, ezért kölcsönös eksztatikus érzelmek nyilvánulnak meg közöttük, és transzcendentális boldogságot élveznek. Ez a transzcendentális boldogság az odaadó szolgálat gyakorlása (sādhana-avasthā) szintjén is tapasztalható, ha azt helyesen, egy hiteles lelki tanítómester irányításával végezzük. Egy érettebb szinten a kifejlődött transzcendentális érzés az Úr és az élőlény közötti sajátságos kapcsolat — az élőlény eredeti helyzete — felismerésében tetőzik (a szeretői kapcsolat szintjéig, amelyről azt tartják, hogy a legmagasabb rendű transzcendentális boldogság). A bhakti-yogát ezért, mivel Isten megvalósításának egyetlen módszere, kaivalyának nevezik. Śrīla Jīva Gosvāmī ezzel kapcsolatban a védikus kijelentést idézi (eko nārāyaṇo devaḥ, parāvarāṇāṁ parama āste kaivalya-saṁjñitaḥ), és megállapítja, hogy Nārāyaṇát, az Istenség Személyiségét kaivalyának hívják, a folyamatot pedig, amely képessé teszi az embert arra, hogy megközelítse az Urat, kaivalya-panthānak, Isten elérése egyetlen útjának nevezik. Ez a kaivalya-panthā a śravaṇával, vagyis az Istenség Személyiségével kapcsolatos témák hallgatásával kezdődik, e hari-kathā hallásának természetes következményeként pedig a bhakta elsajátíthatja a transzcendentális tudást, amely segíti majd abban, hogy távol tartsa magát minden világi témától, amelyhez a legkevésbé sem vonzódik. Számára minden világi — társadalmi és politikai — cselekedet elveszti vonzerejét, s egy érett szintre eljutva nem érdekli már többé a saját teste sem, a test rokonairól nem is beszélve. Ilyen körülmények között nem zavarják meg az anyagi kötőerők támadásai. Az anyagi természetnek különféle kötőerői vannak, de az anyagi tettek, amelyekkel a közönséges emberek foglalkoznak, a bhakta számára elveszítik minden vonzerejüket. A vers a pratinivṛitta-guṇormi szavakkal fejezi ki ezt az állapotot, amelyet az ātma-prasāda — vagyis az önvaló teljes, anyagi kapcsolatoktól mentes elégedettsége — segítségével lehet elérni. Az Úr első osztályú bhaktája az odaadó szolgálat segítségével eléri ezt a szintet, de emelkedett helyzete ellenére az Úr elégedettsége kedvéért önként magára vállalja a feladatot, hogy az Úr dicsőségét hirdesse, és mindenkit kapcsolatba hoz az odaadó szolgálattal, még azokat is, akiket csak a világi dolgok érdekelnek. Mindezt azért teszi, hogy lehetőséget adjon a kezdőknek, hogy a világi érdeklődést transzcendentális boldogsággá alakítsák át. Śrīla Rūpa Gosvāmī a tiszta bhaktáknak ezt a tevékenységét a nirbandhaḥ kṛṣṇa-sambandhe yuktaṁ vairāgyam ucyate kifejezéssel összegezte. Még a világi cselekedetek is transzcendentálisnak számítanak vagy kaivalyának bizonyulnak, ha az Úr szolgálatával vannak kapcsolatban.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.3.11| SB 2.3.11]] '''[[HU/SB 2.3.11|SB 2.3.11]] - [[HU/SB 2.3.13|SB 2.3.13]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.3.13| SB 2.3.13]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__