HU/SB 2.2.27 - Revision history

TattvaDarsana at 20:42, 1 March 2019

2019-03-01T20:42:08Z

← Older revision		Revision as of 20:42, 1 March 2019
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	A materialista hajlamú, ostoba emberek nem ragadják meg a lehetőséget, amit a megszakítatlan autentikus tudás nyújt. A védikus tudomány hiteles tudás, amelyre nem tapasztalat útján, hanem a hiteles szaktekintélyeknek a védikus írások kijelentéseiről szóló magyarázatai segítségével tehetünk szert. Pusztán azzal, hogy elméleti tudóssá válik, senki sem értheti meg a védikus kijelentéseket. Egy valóban hiteles szaktekintélyhez kell fordulnia, aki a védikus tudományt a tanítványi láncolaton keresztül sajátította el, melyről a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 4.2\|BG 4.2]]) ad világos magyarázatot. Az Úr Kṛṣṇa megerősíti, hogy a tudásrendszert, amelyet a Bhagavad-gītā magyaráz, Kṛṣṇa a napistennek adta át, s a tudás tőle a tanítványi láncon keresztül eljutott fiához, Manuhoz, Manutól pedig Ikṣvāku királyhoz (az Úr Rāmacandra ősapjához). Így adták át egymásnak e tudásrendszert a nagy bölcsek. Idővel azonban a hiteles láncolat megszakadt, s ezért — hogy újra létrehozza a tudás igazi szellemét — az Úr megint elmagyarázta ugyanazt a tudományt Arjunának, aki az Úr tiszta bhaktája lévén igaz jelöltnek bizonyult, hogy megértse azt. Azt, hogy hogyan értette meg Arjuna a Bhagavad-gītāt, maga a Bhagavad-gītā mondja el ([[HU/BG 10.12\|BG 10.12-13]]), ám sok ostoba ember van, akik nem követik Arjunát a Bhagavad-gītā szellemének megértésében. Ehelyett saját magyarázataikkal állnak elő, amelyek épp olyan ostobák, mint ők maguk, és ezzel csak azt segítik elő, hogy akadályt gördítenek a valódi megértés útjába, félrevezetve az ártatlan, csekély intelligenciával rendelkező követőket, a śūdrákat. Azt mondják, az embernek brāhmaṇává kell válnia, mielőtt megértheti a Védák kijelentéseit, és ez éppen olyan szigorú szabály, mint az, hogy senki sem lehet jogász, ha nem szerez diplomát. Az efféle korlátozás célja nem az, hogy bárkit is megakadályozzon a lelki fejlődésben, de szükség van az alkalmazására, amikor valaki a megfelelő képzettség nélkül akarja megérteni ezt a tudományt. Akik nem képzett brāhmaṇák, csupán félremagyarázzák a védikus tudást. A képzett brāhmaṇa az, aki szigorú nevelésben részesült egy hiteles lelki tanítómester irányítása alatt.		A materialista hajlamú, ostoba emberek nem ragadják meg a lehetőséget, amit a megszakítatlan autentikus tudás nyújt. A védikus tudomány hiteles tudás, amelyre nem tapasztalat útján, hanem a hiteles szaktekintélyeknek a védikus írások kijelentéseiről szóló magyarázatai segítségével tehetünk szert. Pusztán azzal, hogy elméleti tudóssá válik, senki sem értheti meg a védikus kijelentéseket. Egy valóban hiteles szaktekintélyhez kell fordulnia, aki a védikus tudományt a tanítványi láncolaton keresztül sajátította el, melyről a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 4.2\|BG 4.2]]) ad világos magyarázatot. Az Úr Kṛṣṇa megerősíti, hogy a tudásrendszert, amelyet a Bhagavad-gītā magyaráz, Kṛṣṇa a napistennek adta át, s a tudás tőle a tanítványi láncon keresztül eljutott fiához, Manuhoz, Manutól pedig Ikṣvāku királyhoz (az Úr Rāmacandra ősapjához). Így adták át egymásnak e tudásrendszert a nagy bölcsek. Idővel azonban a hiteles láncolat megszakadt, s ezért — hogy újra létrehozza a tudás igazi szellemét — az Úr megint elmagyarázta ugyanazt a tudományt Arjunának, aki az Úr tiszta bhaktája lévén igaz jelöltnek bizonyult, hogy megértse azt. Azt, hogy hogyan értette meg Arjuna a Bhagavad-gītāt, maga a Bhagavad-gītā mondja el ([[HU/BG 10.12-13\|BG 10.12-13]]), ám sok ostoba ember van, akik nem követik Arjunát a Bhagavad-gītā szellemének megértésében. Ehelyett saját magyarázataikkal állnak elő, amelyek épp olyan ostobák, mint ők maguk, és ezzel csak azt segítik elő, hogy akadályt gördítenek a valódi megértés útjába, félrevezetve az ártatlan, csekély intelligenciával rendelkező követőket, a śūdrákat. Azt mondják, az embernek brāhmaṇává kell válnia, mielőtt megértheti a Védák kijelentéseit, és ez éppen olyan szigorú szabály, mint az, hogy senki sem lehet jogász, ha nem szerez diplomát. Az efféle korlátozás célja nem az, hogy bárkit is megakadályozzon a lelki fejlődésben, de szükség van az alkalmazására, amikor valaki a megfelelő képzettség nélkül akarja megérteni ezt a tudományt. Akik nem képzett brāhmaṇák, csupán félremagyarázzák a védikus tudást. A képzett brāhmaṇa az, aki szigorú nevelésben részesült egy hiteles lelki tanítómester irányítása alatt.

	A védikus bölcsesség elvezet oda, hogy megértsük kapcsolatunkat a Legfelsőbb Úrral, Śrī Kṛṣṇával, valamint hogy eszerint is cselekedjünk annak érdekében, hogy elérjük célunkat s hazatérjünk, vissza Istenhez. A materialista emberek azonban ezt nem értik meg. Egy olyan helyen szövögetnek terveket a boldogság elérésére, ahol nincsen boldogság. A látszólagos boldogság reményében megpróbálnak eljutni más bolygókra, akár védikus rítusok, akár űrhajók segítségével. Tudniuk kell azonban, hogy anyagi próbálkozásaik, hogy boldogok legyenek ott, ahol az ember szenvedésre ítéltetett, nem válik a félrevezetett ember áldására, mert végül egy bizonyos idő elteltével az egész univerzum elpusztul, minden tartozékával együtt. Az anyagi boldogság megszerzésére irányuló tervek is mind megsemmisülnek ekkor. Az okos ember terve tehát az, hogy hazatér, vissza Istenhez, s felülkerekedik az anyagi lét minden gyötrelmén, a születésen, a halálon, a betegségen, az öregkoron. Ő az, aki valóban boldog, mert nem okoz neki aggodalmat az anyagi lét. Ám mivel ~~együttérző~~, a materialista emberek szenvedése boldogtalanná teszi, ezért gyakran felkeresi őket, hogy arra tanítsa őket: vissza kell térniük Istenhez. Minden hiteles ācārya azt az igazságot hirdeti, hogy vissza kell térnünk Istenhez, s mindegyikük arra figyelmezteti az embert, hogy ne szőjön hiábavaló terveket a boldogság elérésére ott, ahol a boldogság csak álom.		A védikus bölcsesség elvezet oda, hogy megértsük kapcsolatunkat a Legfelsőbb Úrral, Śrī Kṛṣṇával, valamint hogy eszerint is cselekedjünk annak érdekében, hogy elérjük célunkat s hazatérjünk, vissza Istenhez. A materialista emberek azonban ezt nem értik meg. Egy olyan helyen szövögetnek terveket a boldogság elérésére, ahol nincsen boldogság. A látszólagos boldogság reményében megpróbálnak eljutni más bolygókra, akár védikus rítusok, akár űrhajók segítségével. Tudniuk kell azonban, hogy anyagi próbálkozásaik, hogy boldogok legyenek ott, ahol az ember szenvedésre ítéltetett, nem válik a félrevezetett ember áldására, mert végül egy bizonyos idő elteltével az egész univerzum elpusztul, minden tartozékával együtt. Az anyagi boldogság megszerzésére irányuló tervek is mind megsemmisülnek ekkor. Az okos ember terve tehát az, hogy hazatér, vissza Istenhez, s felülkerekedik az anyagi lét minden gyötrelmén, a születésen, a halálon, a betegségen, az öregkoron. Ő az, aki valóban boldog, mert nem okoz neki aggodalmat az anyagi lét. Ám mivel együtt érző, a materialista emberek szenvedése boldogtalanná teszi, ezért gyakran felkeresi őket, hogy arra tanítsa őket: vissza kell térniük Istenhez. Minden hiteles ācārya azt az igazságot hirdeti, hogy vissza kell térnünk Istenhez, s mindegyikük arra figyelmezteti az embert, hogy ne szőjön hiábavaló terveket a boldogság elérésére ott, ahol a boldogság csak álom.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-01-30T09:00:01Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 2. ének, 2. fejezet|H27]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 2|Második Ének]] - [[HU/SB 2.2: A szívben lakozó Úr| MÁSODIK FEJEZET: A szívben lakozó Úr]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.2.26| SB 2.2.26]] '''[[HU/SB 2.2.26|SB 2.2.26]] - [[HU/SB 2.2.28|SB 2.2.28]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.2.28| SB 2.2.28]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 2.2.27|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 27. VERS ====

<div class="verse">
:na yatra śoko na jarā na mṛtyur
:nārtir na codvega ṛte kutaścit
:yac cit tato ’daḥ kṛpayānidaṁ-vidāṁ
:duranta-duḥkha-prabhavānudarśanāt
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''na''—soha; ''yatra''—ott vannak; ''śokaḥ''—gyász; ''na''—sem; ''jarā''—öregkor; ''na''—sem; ''mṛtyuḥ''—halál; ''na''—sem; ''artiḥ''—fájdalmak; ''na''—sem; ''ca''—szintén; ''udvegaḥ''—aggodalmak; ''ṛte''—kivéve; ''kutaścit''—néha; ''yat''—mert; ''cit''—tudat; ''tataḥ''—ezért; ''adaḥ''—könyörületesség; ''kṛpayā''—szívből jövő együttérzésből; ''an-idam-vidām''—akik nem tudnak az odaadó szolgálat folyamatáról; ''duranta''—felülmúlhatatlan; ''duḥkha''—nyomorúság; ''prabhava''—ismétlődő születés és halál; ''anudarśanāt''—folytonos tapasztalattal.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
A Satyaloka bolygón nincs sem gyász, sem öregkor, sem halál. Lakói nem ismerik a fájdalmat, ezért nincs részük aggodalomban sem, csupán akkor, ha a tudatnak köszönhetően néha könyörületesség ébred bennük azok iránt, akik nem tudnak az odaadó szolgálat folyamatáról, s az anyagi világ elkerülhetetlen gyötrelmeitől szenvednek.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A materialista hajlamú, ostoba emberek nem ragadják meg a lehetőséget, amit a megszakítatlan autentikus tudás nyújt. A védikus tudomány hiteles tudás, amelyre nem tapasztalat útján, hanem a hiteles szaktekintélyeknek a védikus írások kijelentéseiről szóló magyarázatai segítségével tehetünk szert. Pusztán azzal, hogy elméleti tudóssá válik, senki sem értheti meg a védikus kijelentéseket. Egy valóban hiteles szaktekintélyhez kell fordulnia, aki a védikus tudományt a tanítványi láncolaton keresztül sajátította el, melyről a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 4.2|BG 4.2]]) ad világos magyarázatot. Az Úr Kṛṣṇa megerősíti, hogy a tudásrendszert, amelyet a Bhagavad-gītā magyaráz, Kṛṣṇa a napistennek adta át, s a tudás tőle a tanítványi láncon keresztül eljutott fiához, Manuhoz, Manutól pedig Ikṣvāku királyhoz (az Úr Rāmacandra ősapjához). Így adták át egymásnak e tudásrendszert a nagy bölcsek. Idővel azonban a hiteles láncolat megszakadt, s ezért — hogy újra létrehozza a tudás igazi szellemét — az Úr megint elmagyarázta ugyanazt a tudományt Arjunának, aki az Úr tiszta bhaktája lévén igaz jelöltnek bizonyult, hogy megértse azt. Azt, hogy hogyan értette meg Arjuna a Bhagavad-gītāt, maga a Bhagavad-gītā mondja el ([[HU/BG 10.12|BG 10.12-13]]), ám sok ostoba ember van, akik nem követik Arjunát a Bhagavad-gītā szellemének megértésében. Ehelyett saját magyarázataikkal állnak elő, amelyek épp olyan ostobák, mint ők maguk, és ezzel csak azt segítik elő, hogy akadályt gördítenek a valódi megértés útjába, félrevezetve az ártatlan, csekély intelligenciával rendelkező követőket, a śūdrákat. Azt mondják, az embernek brāhmaṇává kell válnia, mielőtt megértheti a Védák kijelentéseit, és ez éppen olyan szigorú szabály, mint az, hogy senki sem lehet jogász, ha nem szerez diplomát. Az efféle korlátozás célja nem az, hogy bárkit is megakadályozzon a lelki fejlődésben, de szükség van az alkalmazására, amikor valaki a megfelelő képzettség nélkül akarja megérteni ezt a tudományt. Akik nem képzett brāhmaṇák, csupán félremagyarázzák a védikus tudást. A képzett brāhmaṇa az, aki szigorú nevelésben részesült egy hiteles lelki tanítómester irányítása alatt.

A védikus bölcsesség elvezet oda, hogy megértsük kapcsolatunkat a Legfelsőbb Úrral, Śrī Kṛṣṇával, valamint hogy eszerint is cselekedjünk annak érdekében, hogy elérjük célunkat s hazatérjünk, vissza Istenhez. A materialista emberek azonban ezt nem értik meg. Egy olyan helyen szövögetnek terveket a boldogság elérésére, ahol nincsen boldogság. A látszólagos boldogság reményében megpróbálnak eljutni más bolygókra, akár védikus rítusok, akár űrhajók segítségével. Tudniuk kell azonban, hogy anyagi próbálkozásaik, hogy boldogok legyenek ott, ahol az ember szenvedésre ítéltetett, nem válik a félrevezetett ember áldására, mert végül egy bizonyos idő elteltével az egész univerzum elpusztul, minden tartozékával együtt. Az anyagi boldogság megszerzésére irányuló tervek is mind megsemmisülnek ekkor. Az okos ember terve tehát az, hogy hazatér, vissza Istenhez, s felülkerekedik az anyagi lét minden gyötrelmén, a születésen, a halálon, a betegségen, az öregkoron. Ő az, aki valóban boldog, mert nem okoz neki aggodalmat az anyagi lét. Ám mivel együttérző, a materialista emberek szenvedése boldogtalanná teszi, ezért gyakran felkeresi őket, hogy arra tanítsa őket: vissza kell térniük Istenhez. Minden hiteles ācārya azt az igazságot hirdeti, hogy vissza kell térnünk Istenhez, s mindegyikük arra figyelmezteti az embert, hogy ne szőjön hiábavaló terveket a boldogság elérésére ott, ahol a boldogság csak álom.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 2.2.26| SB 2.2.26]] '''[[HU/SB 2.2.26|SB 2.2.26]] - [[HU/SB 2.2.28|SB 2.2.28]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 2.2.28| SB 2.2.28]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__